Gazdasági Lapok, 1865 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1865-11-22 / 47. szám

„Hogy a számító angolnak nagyon nehezen eshetik, ha valaki ily óriásilag felülteti, könnyen megfoghatja mindenki; de az orvosi tudomány magas álláspontjáról is, melynek dr. Druilt meggyőző­ apostola, mint a testi erősbödés hű őre, élesen fejtegeti ő az angoloknak, hogy a Port és Sherry-bor, a brandy (pálinka) aránytalan ve­gyítése által megszűnik a borok osztályába tartozni, s mint szeszes ital, csupán külön betegségi esetekben hasz­nálható ; az egészséges ember szervezetét azonban aprán­ként lehangolja, míg a természeti, és kivált a magyar bor, eredeti állapotában, vértápláló tulajdonságánál fogva, az em­beriség eszméi és tetteire kiható befolyást gyakorol. Dr. Druill tüzetesen és világosan szól a magyar­ borok különböző fajainak jeles tulajdonairól, s kivált a következőket emeli ki: ruszti, szomorodni, diószegi ba­kator, soproni, kőbányai, Villányai, neszmélyi, somlai, badacsonyi, budai, szekszárdi, ménesi, egri, karlóczai sat. borok. A fentebb említett és dr. Druilt által szerkesztett emlékirat egész Brittaniában el van terjedve, és sokat tett arra nézve, hogy boraink ott ily kelendőségre jutottak; de mindenekelőtt az érdem Greger Miksa honfitársunkat illeti, ki a bécsi kereskedelmi kamara alelnöke, Wertheim Ferencz lovag által bátorítva, 1861 óta kizárólag azt a feladatot tűzte ki maga elé, hogy a magyar borokat, mint ilyeneket, Anglia minden részében megismertesse és megszerettesse. Mint jól értesült forrásból tudjuk, Greger úrnak rop­pant nehézségeket kelle leküzdenie, majd az ottani bor­­kereskedők szegültek ellene egyesült erővel az új betola­kodónak.­­, majd. Ismét magának a­ népunok a nem jól kezelt és kellemetlen fanyar magyar bor ellen mélyen gyökerező előítéletet kellett kiirtani; de fáradhatatlan tevékenység, párosulva a nagy feladat észszerű felfogásával, végre Greger urat a helyzet urává tették, s a magyar bort ott látjuk a jobb angol társaságok asztalán, mint mindennapi és szükséges italt. * * * Eddig az érdekes közlés, melyet tegnap este vettem egy Londonban letelepedett hazánkfia szívességéből. Valóban nagyon óhajtandó volna, hogy bortermelő­ink Greger urat, az ő fáradozásaiért, legalább azzal jutal­maznák meg, hogy számára jó kezelésű borokat tartaná­nak készen, miután, a mint halljuk, nemsokára közénkbe szándékozik jönni, hogy londoni raktára számára tete­mes borbevásárlásokat tegyen. Kérem a tisztelt szerkesztőséget, szíveskedjék ezen soroknak becses lapjában helyet adni. Pest, nov. 18. 1865. (P. N.) Korizmics. A keszthelyi országos gazdasági és erdé­szeti tanintézet igazgatójának az ünne­pélyes megnyitáskor tartott beszéde. Méltóságos Gróf, Főispán és Királyi Biztos ur! Nagytekintetü Gyülekezet! Hazánk közkérdései között épen tulnyomólag agriculturális viszonyainknál fogva, alig van egy egy nagyobb jelentőségű, mint a minő a gaz­dasági nevelés kérdése, mely a gazdászati tanintézetek tüzetes feladatát teszi, azért minden mozzanat, mely an­nak bár­mi szerény arányban is előmozdítását czélozza s eszközli, nálunk nem kicsinyelhető jelentőséggel bír. Azonban mi a mai napot hazánk mezőgazdasága történetében még más oldalról különösebben is értékes és emlékezetessé emeli, azt én a körülmények azon, mond­hatni providentiális összetalálkozásában szemlélem, mi­szerint csaknem hét évtized lefolyása után ismét Keszthe­lyen, és ismét a fényes grófi háznak tagja — a dicső Fes­tetics György hazaszerte tisztelt unokája által nyittatik meg a mezőgazdasági értelmesség terjesztésére ezen első magyar országos gazdászati tanintézet; nyittatik meg — fényes környezetében oly ünnepelt hazafiaknak, kiket gazdasági érdekeinknek előmozdításában lankadatlan ki­tartással, és mindig sikerrel­­ tisztelve látunk fára­dozni. Sokszorosan szerencsésnek érzem magam, hogy pa­rányiságomnak jutott a megtisztelő feladat ezen működé­sét Isten segélyével már megkezdő intézet, sőt talán az összes mezőgazdasági ügynek is nevében, mély hálát mondani: először is az ország magas főkormányszékének, mely a fejedelmi legmagasb jóakarat folytán ezen intéze­tet felállitá, s azt Méltóságod, mint magas képviselője ál­tal a mai napon megnyittatá, s közhasznú rendeltetésének általengedé. — Mély hálát mondani: Keszthely urának magos gróf Festetics Tasziló cs. kir. kamarás és altábor­nagy urnak, kinek főúri bőkezűsége tette egyedül lehe­tővé, hogy a fejedelmi legmagasb szándék épen itt Keszt­helyen nyerhetett valósulást ezen intézet létesítésében. Mély hálát mondani, az Országos Magyar Gazdasági egyesületnek, mely hazafias kezdeményezése, bölcs irány­adása és erélyes közbenjárása által legtöbb sikerrel moz­dította elő­ ezen intézet létrejövetelét. Mély hálát és haza­fias köszönetet mondani: Zala és Somogy vármegyéknek és gazdasági egyesületeinek; mlgos Somsich­liál udv. taná­csos urnak, mint a vinczellérképezde­i részvénytársulat elnökének, mlgos és főtisztelendő Simon Vincze csornai prépost urnak; Keszthely városa érdemes polgárainak, kik mindnyájan és egyenkint lelkes felkarolói és hazafias ál­dozatkészséggel is eszközlői voltak az intézet felállítá­sának. És én kellemes kötelességemül ismerem az ezen in­tézetre tett hazafias ajánlatokat, maradandó hálás emlé­kül, Méltóságod s a nagytekintetü Gyülekezet előtt be­mutatni. 1. Migos gróf Festetics Tasziló cs. kir. kamarás és altábornagy ur, keszthelyi földbirtokából átengedett az intézetnek kísérleti és mintagazdasági települé rét és szán­tóföldekben öszvesen 232 katastr. holdat, örökös és mél­tányos haszonbérlet mellett. 2. A csornai fényes és tudós premontrei rend, s en­nek élén magos és iedő Simon Vincze csornai prépost ur, az 1863-ik évi junius hó 22-kén Csornán kelt ala­pitó levele folytán egy oly tagját ajánlotta fel az intézet számára tanárul, ki a természettani és mennyiségtani, valamint természetrajzi tantárgyak előadására kellő ké­pességgel bir, kötelezvén a rend erre magát mindaddig, mig Keszthelyen saját tanintézettel bir. 3. A zalai összes nemesség tulajdonát képző pénzalap ke­zelő választmánya az intézet felszerelési költségeire egy­szer mindenkorra 1000 frtot, továbbá ugyanaz, mig ezen intézet a kijelölt czélirányban működik — 600 frtnyi évi járulékot ajánlott fel, mely ajánlat az 1863-ik évi

Next