Gazdasági Lapok, 1866 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1866-05-30 / 22. szám
XVIli. évi folyam 1 ső fele. Pest, 1866. Május 30. GAZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE. . Megjelennek e lapok minden szerdán 1’/1—2 tömött íven. Előfizetési díj : egész évre 10 ft., félévre 5 ft. negyed évre 2 ft. 50 kr. ujpénzben. Szerkesztőség: a M. Gazd. Egyesület köztelkén "(üllői ut, 12. sz.), hova a tudósítások s egyéb levelek is intézendők. ,Hozzunk mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.“ Előfizethetni Pesten : a szerkesztőségnél, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken: minden cs. kir. postahivatalnál, a szerkesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. A termőföld alkatrészei. (Hazslinszky Frigyes kéziratai nyomán K. L.) IV. 1. Szilárd tűzálló alkatrészek. a) A kovaföld. A legterjedtebb földnem. Alig van szikla, melyben kova ne léteznék és kovaföld nélkül nincs termőföld. Tulajdonságai: csupán igen nagy hőfokra melegített vízben, vagy tűzállóégvényekben, vagy fluorban oldható. Égvénybeni oldatából valamely erősebb sav által kihajtva, kocsonya alakban jelenik meg. De kihajtani csak akkor lehet, ha a folyadék súlyának jó részénél többet tesz, mert ha kevesebb, benne rejtve marad. Ily kocsonya alakban a vizet lekötni s benne feloldódni képes — de ha egyszer megszáradt, ezen tulajdonságát elvesziti. A termőföldben meglehetős tisztán találjuk a kovasavat, squarthoz vagy valamely aljhoz kötve többféle sókban, mint mezőkövecsben, homokban sat. Kovaföld a dohányon kívül majd minden gazdasági növény hamujában található. Legnagyobb mennyiségben található a fű és palkafélékben. b) Az agyagföld. A timsóból tisztán kiválaszthatjuk az agyagot s mint ilyen: fehér, puha iz és szag nélküli por, mely saját súlyába négyszeres vízmennyiséget képes lekötni, bár vízben nem oldódik fel, hanem savakban, könnyen. Feltűnő rokonságot mutat a szerves anyagokhoz, de velük nem egyesül. Ily tiszta állapotban azonban nem létezik a természetben, hanem átalában sok kova, mésszel és vasfölddel (vasélecs és vaséleg) vegyítve. Sajátságos tulajdonsága az agyagnak, hogy ha reá lehelünk, bizonyos szagot ereszt, mely agyagszagnak neveztetik. Az agyagföld a növényzet által nem, vagy igen csekély mennyiségben vétetik fel. Jelentékenysége tehát a termőföldben nem abból áll, mintha táplálékul szolgálhatna, hanem főképpen abban, hogy a vizet állhatatosan megtartja, az ammoniakot pedig nagy mértékben összesűríti. c) A mészföld. Tiszta állapotban csípős lúg izű fehér anyag, mely a légkör szénsavát és nedvességét erős hévfejlesztéssel s mohón beszivja s ekkor porrá mállik. Kevés vizzel a vajhoz hasonló anyagot ad, sok vizben feloldódik. A mészföld, tiszta állapotban a természetben szintén nem jön elő. Sói közül legelterjedtebbek a szénsavas mészföld, — melyet közönséges mészföldnek nevezünk; — a phosphorsavas mészföld vagy „apatit“, a kénsavas mészföld vagy „gypsz“ , és a salétromsavas mészföld „mészsalétrom“. Szénsavas mészföldet minden termőföldben és minden gazdasági növény hamujában találunk: fehér vagy színtelen anyag ez, mely a mohón lekötött vizet könnyen elereszti, mint szintén saját savanyát is, ha más savval érintkezésbe hozatik. Ezen savany eleresztése pezsgéssel történik. Szénsavas vizben könynyen feloldódik,és ekkor vele mintketted szénsavas mészfölddel találkozunk. Víztartó vagy nedvkötő tehetsége a homokéhoz úgy áll mint 11 : 1-hez, az agyagéhoz pedig mint 1 : 4-hez. Ezen tulajdonsága azonban igen különböző, alakja szerint, mert mint homok csak tör de mint finom por ,6s vizet képes megtartani. A kénsavas és phosphorsavas mészföld kis menyiségben,de szintén elterjedve találtatnak és a növényzetre nézve mint a növényzetben szereplő kén és phosphor alkatrészek forrásai jelentékenyek. A mész salétrom csak helyenkint található a termőföld talajában. d) A keser föld. Fehér, puha anyag, sok vizet köt le, de vele csekély összefüggésű gyurmát ad; savakban és szénsavas égvényekben oldható. A termőföldben leginkább mint szénsavas keserföld létezik s ily alakban még az agyagnál is nagyobb nedvkötő s nedv tartó erővel bir. Burger szerint ezen ereje 546, midőn az agyagé 379, a közönséges mészföldé 97 — 127,a homoké pedig 20 — 30, száz súlyrésznek felel meg. Mennyisége a termőföldben kissebb, de átalánosabb mint a mészföldé; némely növény hamvakban kissebb arányban találtatik mint a a szénsavas mészföld, ilyenek: a dohány, szőlő, buzér, csicsóka, len, kender, fehérrépa, komló, gabonaneműek, lóhere.