Gazdasági Lapok, 1871 (23. évfolyam, 1-51. szám)
1871-10-18 / 42. szám
saját fehér boraik felett, s hogy német szomszédaink félteni kezdik a magyar bortól, — azt hiszem, nem annyira drága egészségüket, mint inkább jövedelmük csökkenését. A gyenge, a magával jól tehetetlen irányában nem szoktunk féltékenyek lenni. Az oly hirtelen felébredt német féltékenység, nézetem szerint, egyik kezessége borászati iparunk jövendőjének. Most, tisztelt gyűlés! bár merre forduljunk Erdély bortermő vidékein, a borászat ügye iránti meleg érdekeltséggel találkozunk a társadalom azon rétegeiben is, mely nem a tudomány, nem a példák, hanem a kézzel fogható siker szemléje után is nagy nehezen válik meg a megszokott régitől. Gondolkozó, tudvágyó férfiakkal találkozunk minden nyomon, s az e téren kifejtett munkásság és mozgalom oly mérveket öltött országszerte, mikép ha a buzgóságot az anyagi erő hiánya meg nem köti, s a jóakaratot és tevékenységet a kellő tényezőkkel való ismeretlenség félre nem vezeti, emberileg szólva, borászatunk jövendője iránt a legörvendetesebb kilátásokat táplálhatjuk. Haladásunk örvendetes jelenségei gyanánt tűnnek fel a kolozsvári pinczeegyletnek borkereskedelmi társulattá alakulása, az ország több pontjain nyilatkozó készség új társulatok alakítására, kísérletek czélszerűbb s olcsóbb szőlőmivelési rendszerek behozatalára, több nagybirtokos által elméletileg s gyakorlatilag betanított pinczemesterek felvétele a gazdasági személyzetbe magok s vidékek használatára. Azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy a bortermelő megyék s kisebb hatóságok részéről beküldött tudósítványok alapján, nagyjában legalább a gyökeresen, nagy gonddal és választékossággal megújított szőlőtelepek létszámát, a felfogott területek s azokba beosztott válfajokra való tekintettel kimutathatom. Ez a kimutatás a számtani hitelesség mértékét egészen ugyan nem üti meg, nem is tökéletes, nem is egészen bevégzett; mindazáltal a valót megközelíti, s a haladás mérveit legalább a bizonyosság valószínűségében tünteti ki. 1. Nem correct, amennyiben a megyei hatóságok által a felvétellel megbízott hivatalos közegek egy része a kép értelmezte a feleletre kitűzött kérdést, amint azt értelmezni nem lehet, ezekből tehát a szükséges adatokat csakis következtetés, nem számtani után lehetett meríteni. 2. Nem tökéletes, mert hiányzanak az adatok Dobokamegye s több erős acőlőmivelést folytató város részéről, melyek A táblázat egyes tételei szerint 10 faj körül látszik csoportosulni az újítók figyelme, melyek közt az első hely a rizlinget illeti, amennyiben a rizlinggel beültetett terület legalább 350 holdat foglal el, tehát az összes megújított bor contingens 7|n részét, az 5|n területben a 9 kiválogatott faj, s egyik rovatba a közül némelyikben több új telep keletkezett, mint egész megyei területeken. A szász földről szintén nincsenek adataink, de fontolva haladó szász atyánkfiainál a szőlészet terén átvitt reformmozgalom annyira új, s oly lassú, mikép a jelenleg bevárható adatok a kimutatás fő szárnyain jelentékeny változást alig tehetnének. Az említett megye s néhány szőlészetét hatalmasan reformáló város — in parodo megjegyzem, hogy Kolozsvár nem egyike ezen városoknak, holott szőlőterületének nagyságára a negyedik helyet foglalja el az erdélyi részekben — megújított szőlőtelepeit legyen szabad egy ideális számmal kifejezni, míg szívesek lesznek pozitív adataikat beszolgáltatni — annyiban érzem magamat ezen felvételre jogosítottnak, mert két évtized óta, hivatalos, félhivatalos közvetítői állásomnál, valamint a termelőkkel folytonosan eszmecseres érintkezéseknél fogva kétségbe nem hozható adataim vannak, hogy Doboka megye birtokosai, s több borász-iparral foglalkozó városaink szintén felfogták borászati missiójukat, s borvidékeik terjedelméhez képest szép számmal tudnak új plantatiokat felmutatni. Talán nem tévedek, ha új telepeik terjedelmét 100 holdra becsülöm, melyek az importált egyes fajokkal a többi megyékben mutatkozó arányok szerint lennének beosztva. A beküldött adatok alapján kidolgozott táblás kimutatás, melyet ezennel van szerencsém a t. gyűlés figyelmébe ajánlani, fogalmat nyújt megújított szőlőtelepeink mikénti állásáról. Ezen kimutatás szerint a concret adatokkal hátrányban levő hatóságok újításaikkal 1850 óta kerek számmal 600 katasz hold lett kevés honi, leginkább külföldről behozott nemes szőlővel btültetve; tehát az erdélyi szőlőterületnek, a partium beszámításával V92-ad részét, 600 hold csekély részlete az 56,000 hold összeségének, de miután ily csekély számba foglalható haladásunk is nevet szerzett borainknak, épen nem ütközhetünk meg a csekély számon. A dolog természetében rejlik, hogy minden dolognak kicsiny a kezdete. Csak jó kezdetük legyen, mert nem csak erkölcsi, gazdasági tekintetben is igaz az a régi bölcs mondása: „fele munkáját végezte, ki okosan fogott hozzá“; hozzá tehetjük, hogy józan esze és tevékenysége fogytig kitartson. Mily eredménynyel haladnak a versenytéren a nagyobb, milyennel a kisebb borterülettel bíró megyék, az importált vagy a homiakból kiválogatott fajokból minő mérvben szaporítják az egyiket vagy másikat, ezen kérdésekre körülbelül elfogadható hitelességgel felelhetnek meg a táblázat egyes tételei. kísérlet végett behozott franczia fajok területi összegét is ide számítva, egyenetlen részletekben oszlik fel. Az előttünk lévő táblázat tételei kitűnő eredmények egy ilyen szegény országrészben, egy ilyen küzdelmes időszakban, amilyenben a jelen nemzedék, főleg a mezőgazda él és működik. Táblás kimutatása azon szőlőültetvényeknek, melyek 1850-ik éven kezdve az erdélyi területen kül- vagy belföldi fajokkal újból lettek beállítva 3Q ‘O o A megye vagy város megnevezése Rishing Tiaminer SomMuskotályO porto Barát Kadarka Bakator Olasz listin';Leányka Kísérteti uj borfajok Asztaliak Összesen o □ öl □ öl 22 □ ö.o □ Ölhold□ ölo,01hold□ ölnőid□ ölholdki öl 1 | I □ öl 1 i □ öl 1 1 \üö\ 1Alsó-Fehér megye 102100 15 TOdii 1000 105002 300 1100 11004 400— I 4» iO— 1 12007 1200 41 700 161hóld 141»0 □ öl 2Hunyadmestye 258003 — 1 12001 — 1 SOl 12004 400— — 1— _ 12001 600 40 1000 _ 3 Torda „ 311000 610012400 53004 400— 200— — — 400 4 260 3 120011_ 1 200 79 1200 „4 Kolozs 10— 7500 4140"— 14003 2003 1000— 1 400— 1 — 5 — ___ ___ 100 „5 Aranyosszéken . 101500 11400—1200 112002 20"— _ 1 200— — 1— _ ____ —1 1 CUKi 17 700 „6 Küki Ül őmegye 84— 170007 — '1'640»4 — 3 — — — 4— — 1 — (1 2007 ___ || 300 158 1500 „ 7 Tordaváros 10140 11000— — —1200— 200—000— — — - 401 — —__ —1 800 14 8008 Marosszékia400 1200— 400—200— — —— — — -_ __ — ■ | • 14 1200 „ [ B.-Szolnokba . 450 11— -— —oOC— — —— — i - i —1, -j 1 Oo6hold 12uQ Q ei 29 21 90053900 38 110045 100017 50012300 200101200 5 |10»0 lfi|lOOO2d 14 a 7 | 900