Gazdasági Lapok, 1871 (23. évfolyam, 1-51. szám)

1871-10-18 / 42. szám

saját fehér boraik felett, s hogy német szomszédaink félteni kez­dik a magyar bortól, — azt hiszem, nem annyira drága egész­ségüket, mint inkább jövedelmük csökkenését. A gyenge, a magá­val jól tehetetlen irányában nem szoktunk féltékenyek lenni. Az oly hirtelen felébredt német féltékenység, nézetem szerint, egyik kezessége borászati iparunk jövendőjének. Most, tisztelt gyűlés! bár merre forduljunk Erdély bortermő vidékein, a borászat ügye iránti meleg érdekeltséggel találkozunk a társadalom azon rétegeiben is, mely nem a tudomány­, nem a példák, hanem a kézzel fogható siker szemléje után is nagy nehezen válik meg a megszokott régitől. Gondolkozó, tudvágyó férfiakkal találkozunk minden nyomon, s az e téren kifejtett munkásság és mozgalom oly mérveket öltött országszerte, mikép ha a buzgóságot az anyagi erő hiánya meg nem köti, s a jóaka­ratot és tevékenységet a kellő tényezőkkel való ismeretlenség félre nem vezeti, emberileg szólva, borászatunk jövendője iránt a legörvendetesebb kilátásokat táplálhatjuk. Haladásunk örvendetes jelenségei gyanánt tűnnek fel a kolozsvári pinczeegyletnek borkereskedelmi társulattá alakulása, az ország több pontjain nyilatkozó készség új társulatok alakítá­sára, kísérletek czélszerűbb s olcsóbb szőlőmivelési rendszerek behozatalára, több nagybirtokos által elméletileg s gyakorlatilag betanított pinczemesterek felvétele a gazdasági személyzetbe magok s vidékek használatára. Azon szerencsés helyzetben vagyok, hogy a bortermelő megyék s kisebb hatóságok részéről beküldött tudósítványok alapján, nagyjában legalább a gyökeresen, nagy gonddal és válasz­­tékossággal megújított szőlőtelepek létszámát, a felfogott terüle­tek s azokba beosztott válfajokra való tekintettel kimutathatom. Ez a kimutatás a számtani hitelesség mértékét egészen ugyan nem üti meg, nem is tökéletes, nem is egészen be­­végzett; mindazáltal a valót megközelíti, s a haladás mérveit legalább a bizonyosság valószínűségében tünteti ki. 1. Nem correct, a­mennyiben a megyei hatóságok által a felvétellel megbízott hivatalos közegek egy része a kép értel­mezte a feleletre kitűzött kérdést, a­mint azt értelmezni nem lehet, ezekből tehát a szükséges adatokat csakis következtetés, nem számtani után lehetett meríteni. 2. Nem tökéletes, mert hiányzanak az adatok Doboka­­megye s több erős acőlőmivelést folytató város részéről, melyek A táblázat egyes tételei szerint 10 faj körül látszik csopor­tosulni az újítók figyelme, melyek közt az első hely a rizlinget illeti, a­mennyiben a rizlinggel beültetett terület legalább 350 holdat foglal el, tehát az összes megújított bor contingens 7|n részét, az 5|n területben a 9 kiválogatott faj, s egyik rovatba a közül némelyikben több új telep keletkezett, mint egész megyei területeken. A szász földről szintén nincsenek adataink, de fontolva haladó szász atyánkfiainál a szőlészet terén átvitt reformmozga­lom annyira új, s oly lassú, mikép a jelenleg bevárható adatok a kimutatás fő szárnyain jelentékeny változást alig tehetnének. Az említett megye s néhány szőlészetét hatalmasan refor­máló város — in parodo megjegyzem, hogy Kolozsvár nem egyike ezen városoknak, holott szőlőterületének nagyságára a negyedik helyet foglalja el az erdélyi részekben — megújított szőlőtelepeit legyen szabad egy ideális számmal kifejezni, míg szívesek lesz­nek pozitív adataikat beszolgáltatni — annyiban érzem magamat ezen felvételre jogosítottnak, mert két évtized óta, hivatalos, fél­­hivatalos közvetítői állásomnál, valamint a termelőkkel folytonosan eszmecsere­s érintkezéseknél fogva kétségbe nem hozható adataim vannak, hogy Doboka megye birtokosai, s több borász-iparral fog­lalkozó városaink szintén felfogták borászati missiójukat, s bor­vidékeik terjedelméhez képest szép számmal tudnak új plantatio­­kat felmutatni. Talán nem tévedek, ha új telepeik terjedelmét 100 holdra becsülöm, melyek az importált egyes fajokkal a többi megyékben mutatkozó arányok szerint lennének beosztva. A beküldött adatok alapján kidolgozott táblás kimutatás, melyet ezennel van szerencsém a t. gyűlés figyelmébe ajánlani, fogalmat nyújt megújított szőlőtelepeink mikénti állásáról. Ezen kimutatás szerint a concret adatokkal hátrányban levő hatóságok újításaikkal 1850 óta kerek számmal 600 katasz­ hold lett kevés honi, leginkább külföldről behozott nemes szőlő­vel btültetve; tehát az erdélyi szőlőterületnek, a partium beszámí­tásával V92-ad részét, 600 hold csekély részlete az 56,000 hold összeségének, de miután ily csekély számba foglalható haladá­sunk is nevet szerzett borainknak, épen nem ütközhetünk meg a csekély számon. A dolog természetében rejlik, hogy minden dolognak kicsiny a kezdete. Csak jó kezdetük legyen, mert nem csak erkölcsi, gazdasági tekintetben is igaz az a régi bölcs mon­dása: „fele munkáját végezte, ki okosan fogott hozzá“; hozzá tehetjük, hogy józan esze és tevékenysége fogytig kitartson. Mily eredménynyel haladnak a versenytéren a nagyobb, milyennel a kisebb borterülettel bíró megyék, az importált vagy a homiakból kiválogatott fajokból minő mérvben szaporítják az egyiket vagy másikat, ezen kérdésekre körülbelül elfogadható hitelességgel felelhetnek meg a táblázat egyes tételei. kísérlet végett behozott franczia fajok területi összegét is ide számítva, egyenetlen részletekben oszlik fel. Az előttünk lévő táblázat tételei kitűnő eredmények egy ilyen szegény ország­részben, egy ilyen küzdelmes időszakban, a­milyenben a jelen nemzedék, főleg a mezőgazda él és működik. Táblás kimutatása azon szőlőültetvényeknek, melyek 1850-ik éven kezdve az erdélyi területen kül- vagy belföldi fajokkal újból lettek beállítva 3Q ‘O o A megye vagy város megnevezése Rishing Tiaminer SomM­uskotályO porto Barát Kadarka Bakator Olasz listin';Leányka Kísérteti uj borfajok Asztaliak Összesen o □ öl □ öl 22 □ ö.o □ Ölhold□ ölo,01hold□ ölnőid□ ölholdki öl 1 | I □ öl 1 i □ öl 1 1 \üö\ 1Alsó-Fehér megye 102100 15 TOdii 1000 105002 300 1100 11­004 400— I 4» iO— 1 12007 1200­ 41­ 700 161hóld 141»0 □ öl 2Hunyadmestye 258003 — 1 12001 — 1 SOl 12004 400— — 1­­— _ 1200­1 600 40 1000 _ 3 Torda „ 311000 610012400 53004 400— 200— — — 400 4 260 3 120011_ 1 200 79 1200 „4 Kolozs 10— 7500 4140"— 14003 2003 1000— 1 400— 1 — 5 — ___ ___ 100 „5 Aranyosszéken . 101500 11400—1200 112002 20"— _ 1 200— — 1­­— _ ____ —1 1 CUKi 17 700 „6 Küki Ül őm­egye 84— 170007 — '1'640»4 — 3 — — — 4­— — 1 — (1 2007 ___ || 300 158 1500 „ 7 Tordaváros 10140 11000— — —1200— 200—000— — — - 401 — —__ —1 800 14 8008 Marosszék­i­a400 1200— 400—200— — —— — — -_ __ — ■ | • 14 1200 „ [ B.-Szolnokba . 450 11— -— —oOC— — —­— — i - i —1, -­j 1 Oo6hold 12uQ Q ei 29 21 90053900 38 110045 100017 50012300 200101200 5 |10»­0 lfi|lOOO2d 14 a­ 7 | 900

Next