Gazdasági Lapok, 1871 (23. évfolyam, 1-51. szám)

1871-11-08 / 45. szám

. Levelek a szőlőből. Kis-Tétény, 1871. nov. 6. XXII. Kedves barátom! Végük felé közelednek soraim. Eddigi munkálkodásomnak még csak egy éve, az 1871-ik van hátra. Adni akarom ennek is eredményeit, hogy aztán egy-két levélben még teljesen visszatekinthessünk a szőlőm és pincémben történt tizenegy év alatti eszközlésekre. Ha lesz közléseimben némi tanulság, azt részben neked köszönhetem,mert, őszintén megvallva,felszólításod nélkül aligha szántam volna el magamat közlött leveleimnek egybeállítására, miután az azokban felhozott adatoknak csoportosítása, mondha­tom, sok időbe került. Egy-egy levélnek az elődolgozata rendesen két-három napot igényelt. És ez volt sajátlag a száraz és súlyos munkarész. Utóbbi levelemben említettem, hogy 1870-ről átmen­őleg 1871-re, szőlőmnek 9., 10. és 18-ik osztályai kerültek forgatás alá. Területe e daraboknak együtt 1802 □ él. A kihányatás előtti évben ezek is fel voltak halmozva, a termésnek fokozása végett, azonban az elért eredmény várakozásomnak csak kis mértékben felelt meg. A forgatást a tél lefolyása alatt elég jókor végeztem mel, úgy hogy a tavaszi ültetési időre mind a három osztály rendelkezésemre készen állt. Trágyát azonban, a téli rész­utak miatt, a 1­8-ik számú db nem kaphatott. A másik kettőre 45 szekérrel hordattam. A talajforgatás, továbbá a kövek és tüskék kihordatása s az egyengetés,­­­­elenkint ezen esetben is 14 liba került. A trágya ellenben 1 behordási költséggel együtt mintegy 3 írtba jött szekerenként. Ezen adatokból kiszámíthatod magadnak, hogy a végrehajtott eszközlés mennyi költséggel járt. A forgatott és trágyázott darabok egyikét, a 10-ik számút ezen évben is dinnyetermelésre fordítottam­; persze hogy távolról sem azon eredménynyel, mint tavaly. 1871, dinnyetermelési szempontból, igen kedvezőtlen volt. A tavaszi hideg és száraz napok miatt nekem is kétszer kelle vetnem. A növények fejlődése ez okon szerfelett elkésett. Lett mégis később dinnyém elég a ház szükségére, de­­őt vagy harmadfélszáz darabot el is adhattam. A forgatás költségének nagyobb fele kéreit meg mintegy a dinnye által. A másik forgatott két darabot, t.i. a 9-ik és 18-ik számút, a pu­l hó derekán ültettem ki részben sima, részben pedig gyöke­res burgundi vesszővel. Ugyanazt tettem­ a múlt évben diny­­nyét termett első szám­i osztálylyal is, mely, a­mint emlékezni fogsz, vesszők hiányában beültetés nélkül maradt. 1— A A felhasznált sima vesszőknek egy részét saját ültetésemből szedettem. A másik részt a klosterneuburgi intézetből hozattam. A gyökereseket pedig Schaden soproni termesztőtől vásároltam. Ez utóbbiak gyönyörűen eredtek meg csaknem egy szálig. A 9-ik osztálynak minden második sora ezekkel vön berakva. A sima és gyökeres vessző közti hasonlítás kedvéért rakattam a nevezett osztályt váltakozva egy sor sima és egy sor gyökeres vesszővel be. A simákból elmaradt ezen osztályon tán 10%, holott a gyökeresekből alig 2%. Legkevésbé voltam és vagyok megelé­gedve a klosterneuburgi vesszőkkel. Ezekből elmaradt legalább 40%. Pedig a nyárnak tartós szárazsága alatt ezeket nagy költ­séggel még öntöztettem is, mit eddig soha se tettem. És ezen rész­eredménynek csak az az oka, hogy a klosterneuburgi vesszők igen rövidek, mert ott, úgy látszik, azon szokás van gyakorlat­ban, hogy egy vesszőből, az eladás czéljából, kettőt-hármat csi­nálnak, így persze hogy olcsóbban lehet a vesszőket adni, ez olcsóságban azonban nincsen köszönet. Azon a szakaszt, melyet ezen vesszőkkel rakattam be, szerencsém lesz a jövő tavaszszal legalább is fele részben újból ültetni. És aztán mily gyenge és hitvány lett azon hajtás is, mely jött, szemben például az én egész vesszőim hajtásával, vagy pedig éppen a soproni gyökeresek d­ís lombozatával! Mily vidám és hatalmas fon a soproni vesszők diszlése, mutatja az, hogy közülök néhány már az ültetés évében hozott némi termést. Ezen eredményt a kipsterneuburgiakon tán három év múlva fogom­­láthatni csak. Ne aprózzuk tehát a vesszőket, melyeket eladunk másoknak, hanem bízzuk azt a vevőre,ha neki úgy tetszik, s kérjünk inkább nagyobb árt az egész vesszőkért. Ezt a különben derék intézetnek érdekében jegyeztem meg. Én, részemről, oly elaprózott vesszőt, a minőt ez évben Kloster­­neuburgból kaptam, soha se fogok többé kiültetésre venni. Ezek legfeljebb csak iskolába valók. 1871. ápril 17-én küldettem. Gregernek ismét bort. Fehé­ret és vereset kért ezúttal. Ezen küldemény után a számla­ a következő volt: u. m. a) Fehér bor 3831.o al á 20 frt —) 3116 frt kr. b) Veres „ lib'11'*» ;„ á 20 „ b) c) 155 % akó edény á : N­ r*; o 249 20 li d) Fuvar a vasúthoz= 19 n­ 50 li e) Aprólékos kiadások= 8 n 80 Tt Összesen — 3393 frt 50 kr. Hogy szolgáltassak számodra, kedves barátom, a jelen idő­ből is egy adatot arra nézve, hogy mibe szokott kerülni nálunk a forgatott földnek vesszőveli beültetése, ide írom könyveimből 45 Fest, 1871. november 8. Megjelennek e lapok minden szerdán 2 tömött­ben. Előfizetési dij:­ Egész évre 10 fit, fél évre 5 írt, negyed évre 2 fit 50 kr o. é. Lapjaink hirdetéseket is közölnek. «­ Szerkesztőség: a M. Gazd. Egyesület köztelkén (üllői út 12. szám), hava a tudósítások s egyéb levelek is intézendők. Előfizethetni Pesten: a szerkesztőségnél, a köz­telken, vagy a könyvkereskedésekben. Vidéken : minden m. kir. postahivatalnál, a szer­kesztőséghez utasítandó bérmentett levelekben. G­AZDASÁGI LAPOK A MAGYAR GAZDASÁGI EGYESÜLET KÖZLÖNYE.­ ­Hozzunk­­mezei gazdaságunkba mielőbb helyes arányokat.A XXIII. évfolyam II. fele.

Next