Gazdasági Mérnök, 1880. január-december (4. évfolyam, 1-52. szám)

1880-09-16 / 38. szám

486 GAZDASÁGI MÉRNÖK. Engemet éppen ez a jelenség győzött meg arról, hogy a mi folyamszabályozási és árvízvédelmi kérdéseink szakszerű részében lehetnek és vannak is hibák, de ezek nagyrészben régóta ismervek, és orvoslásuk aránylag rövid idő alatt esz­közölhető is , de a bajnak valódi kútforrása abban rejlik, hogy a nem­ szakszerű része ezen kérdésnek alapjában el volt tévesztve, és jelenleg oly bonyolult stádiumba jutott, mely­ből, ha a magyar alföldet nagyobb katasztróphák elé nem akarjuk vinni, haladéktalanul kell a kibontakozást keresni és eszközölni. Az állam és egyes társulatok által elköltöttek és el­­költetnek milliók, igaz, rendesen mindig később, mint mikor szükséges lett volna ; a teher már annyira nőtt, hogy úgy az állam, mint a társulatok újabb meg újabb áldozatok ho­zatalára képtelenekké váltak, ezeknek meghozatala és elvi­­­selése pedig, ha a Tiszának vissza nem akarjuk adni régi mocsáros birodalmát, okvetlen szükséges. Azon 25 millió köl­csön, mely a tiszai társulatoknak van fentartva, elodázhatja a meglevő bajt, de a jelen állapotok megtartása mellett el­költve, a tiszaparti lakosok egy nagy részére a Tisza árjá­nál is nagyobb veszedelmet hozhat, mert a Tisza árja csak a termést, a rosszul fölhasznált és megbízhatatlan kölcsön a földet söpörheti ki lábaik alól. A világ kezdetétől fogva a Babel tornya építéséig és ettől a római birodalom feloszlásáig fejetlenség, zavar, az il­letékességi és hatalmi körök összekuszálása pr­egnánsabb je­lenségeket nem tüntetett föl, mint a­minek itt mutatkoznak már évek óta. A társulatok autonóm jogai és hatásköre leg­nagyobb részben írott malaszt; ezen annyira féltett autonóm­­jogok természetszerűleg siklanak ki azon társulatok kezéből, melyek feladatuk megoldására sem kellő egyetértés, sem a szükséges pénzerővel nem rendelkeznek. És hány társulat van, amelyik e két faktorral rendelkezik ? Mikor a társula­tok tagjai között folytatott háború nyílt hadviselésre válik, mikor a teher megbízhatlan lesz, akkor következik a kor­mánybiztos-korszak. A társulat hadviselő felei egy dologban rögtön meg­egyeznek ez esetben, t. i. abban, hogy a kormánybiztos tá­mogatása nem érdeke a társulatnak. A kormánybiztos műkö­dése arányában, miután töltéseket ingyen még az sem ké­pes csinálni, növekesznek a társulat terhei, a vitás kérdések elintézése évről-évre halasztatik, a kormánybiztos perma­nenssé válik, a társulat csak névleg él. A szabályozási és védelmi kérdés annyi külön egysé­gessé szakíttatik szét, a­hány társulat van, a kormány, mely a felügyeletet teljesíti, a­mennyiben a társulati autonóm jo­gok azt megengedik, annyi külön nézet, érdek, óhaj és ezél­­lal áll szemben, a hány társulat van. A tiszai központi bi­zottság, mely sem intézkedési joggal nem bír, sem felelős­séggel senkinek nem tartozik, képviselné az összes érdekel­teket, képviseli azonban egyes nagy befolyású és tekintélyű férfiak helyes vagy helytelen nézeteit, melyeknek megtáma­dására a többiek sem akarattal, sem bátorsággal nem bír­nak, igen bölcsen tudván azt, hogy a megtámadás kevesebb veszélylyel fog járni akkor, sőt népszerűséget is adhat, ha a kormányi propozíc­iókban fogna napvilágot látni a nehezmé­nyezett nézet. Az állam valósággal nem járul a vízvédelmi költségek­hez, de a soha be nem hajtható előlegekben máris nagy ösz­­szeg fekszik a társulatoknál, és ezen összeg évről-évre mint a lavina fog nőni. Az 1830-iki árvizszin fölött­­1 lábbal jár az ár és a társulatok nagy többsége ezen árvizszinre ala­kult ; a tényleges és felvett ártér két különböző dolog. Míg az egyik követeli, hogy az egész valóságos ártérbirtokosság hozzájáruljon a költségekhez, addig a másik azzal vádol, hogy az ő parti birtokát a szabályozás tette ártérré. A fakadó- és belvizek nedves években egész kis orszá­gokat borítanak.­­ Az árvíz által okozott károk folytán 100.000 frtokt h­atnak le évenkint az adóból, és mégis igen sokan akarják azt megmagyarázni, hogy az árvízvédelem még részben sem lehet állami kötelezettség, míg mások éppen homlokegyenest a költségek és felelőség oroszlán részét az állam nyakába szeretnék varrni. Szerény nézetem szerint végre valahára a szakszerű részét a vízszabályozási és vízvédelmi kérdésnek szakköze­gek egységes és felelőség melletti vezetésére kell bízni, s az elhatározási és intézkedési jogot részint a kormány, részint a társulatoknak fentartani. Számot kell vetni az iránt, hogy melyik azon autonóm jogai a társulatoknak, melyekkel élni, és melyeket saját érdekükben felhasználni is bírnak, melyek azok, miket a szabályozás és védelmi kérdés egészséges ke­zelése érdekében egy központra kell ruházni, minő és mek­kora befolyást kell ezen központra adni a társulatoknak, mi­n­t az államkormánynak. Számot kell vetni az iránt, mi az, a­mivel az állam saját érdekében kell, hogy a társulatok költségeihez hozzájáruljon, mi az, mit a társulatok mind együtt, mi az, mit külön viselni kötelesek, és meg is bíz­hatnak. Hatáskör és intézkedési jog adassék társulatnak, köz­pontnak és kormánynak , de egyszersmint a felelősségben is osztályos legyen mindegyik. Felelősség nélküli kritikát, orá­­kulumszerű hatást ne gyakoroljon senki. HORVÁTH GYULA, orsz. képviselő. Okszerű trágyázás a növények tápszükségletéhez mérve. 1. természet a levegő, víz, világosság, meleg és hideg ál­tal a föld folytonos felbomlását és elmállását idézi elő, közben oly anyagokat képezve, melyek a növényeknek táp­lálékul szolgálnak. A természet által képződött ezen táp­anyagok a természetszerű növények díszítésére ugyan ele­gendők, sőt mindinkább gazdagodni és gyarapodni fog azon talaj, melyen a rajta termett növényzet elrothadt, ismét visz­­szaadva azon anyagokat, melyeket a termés által elvont. Ha azonban a földről letakarítjuk és el is hordjuk a termést, akkor a növényzet által elsajátított tápanyagok a talajra nézve elvesztek, így a talaj fokozatosan szegényebbé lesz, a levegő természetes művelése által nem képes az el­vont anyagokat megfelelő arányban visszapótolni. Az így ki­rabolt, elszegényült talaj alig lesz képes a mind silányabb növényzetnek is elegendő táplálékot nyújtani, azért is, mivel benne a nagyobb mennyiségű növénytápanyagok oldatlan ál­lapotban vannak.

Next