Gazdasági Mérnök, 1881. január-szeptember (5. évfolyam, 1-38. szám)
1881-08-04 / 31. szám
V. évfolyam. Budapest, 1881. augusztus 4. 31. szám. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, Üllői út 4. KADASÁGI képes GAZDASÁGI MÉRNÖK KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A NÖVÉNYTERMELÉS, TALAJJAVÍTÁS, VÍZHASZNOSÍTÁS, GAZD. GÉPÉSZET ÉS ÉPÍTÉSZET, S A MEZŐGAZDASÁGI IPAR- ÉS FORGALOM ÉRDEKEIRE. EGYSZERSKIND A TISZAVÖLGYI TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkeszti és kiadja GONDA BÉLA műegyetemi m. tanár. Előfizetési ár: Egész évre 8 frt. Félévre 4 frt. Negyedévre 2 frt. TARTALOM: A közlekedésügyi miniszter a Körösök völgyében. A szőlők művelésének uj módja. Második közlemény. Új tejvizsgáló mód. (Egy ábrával.) Javított vizemelő. (Egy ábrával.) Két új rozsfaj. A rétek termő képessége. Magyar fa. A burgonyalomb lekaszálása és takarmányul való felhasználása. Vegyes közlemények. A Száraz-ér szabályozása. Liszt vizsgálat. A tojástermelés Francziaországban. Tejsürítés. A szőlőtőke szaporítása. Hibaigazítás. Gabona- és terményüzlet. Budapesti terménypiac. A budapesti gabonatőzsde hiv. árjegyzései. Gabona-üzlet a külföldön. Vízállás. Hőmérséklet és légcsapadék. Nyilt-tér. Felhívás és kérelem t isztelettel és bizalommal kérjük lapunk mindazont. pártolóit, kiknek előfizetése a múlt hó végével lejárt, s kik az e félévre szóló előfizetési dijat még nem küldték be, legyenek szívesek az előfizetést mielőbb megújítani s lapunkat ismerőseik, különösen a műveit gazdaközönség körében is ajánlani. Előfizetéseket még ez év elejétől kezdve is folyvást elfogadunk. Júliustól belépő új előfizetőinknek hajlandók vagyunk lapunk ez év első félévi folyamát 4 frt helyett 2 frtért megküldeni. Különben a Gazdasági Mérnök előfizetési ára félévre 4 frt, negyedévre 2 frt. — Az előfizetések a Gazdasági Mérnök kiadóhivatalába (Budapest, Üllőiút 4. sz.) küldendők. Egyúttal az avatás alkalmából azon bizalmas kérelemmel fordulunk lapunk t. olvasóihoz, legyenek szívesek az aratás és cséplés eredményéről s ezzel kapcsolatban a különböző cséplőgépek munkaképességéről s a csépléshez felhasznált gőz , igás- és kézi erőről lapunkat lehetőleg kimerítően és minél több oldalról értesíteni. Végül még egy kérésünk volna lapunk igen tisztelt olvasóihoz. Legyenek szívesek ugyanis a vidékükön levő uradalmak s azok tulajdonosainak és gazdatisztjeinek, úgyszintén az intelligensebb földbirtokosoknak név- és lakjegyzékét lapunk részére összeírni és mielőbb beküldeni. A szives fáradozásért fogadják előre is legmélyebb köszönetünket. A közlekedésügyi miniszter a Körösök völgyében. Idódy Pál közsel, miniszter Hierő nymi államtitkár kíséretében a legutóbbi napok folyamában bejárta a Körös vidékét, hogy személyesen megismerkedhessék az ottani vízszerkezetekkel, melyekre nézve — miután a Körös völgyén létrejött szabályozási társulatok nem természetes, hanem megyei határok szerint alakultak , oly számos átalakítás mutatkozik szükségesnek, továbbá, hogy részletes tudomást és meggyőződést szerezzen magának az ottani szabályozási viszonyokról. Az államtitkáron kívül ezen szempont alkalmával még Beliczey István békésmegyei főispán, Kiszey Károly osztálytanácsos, mint középítészeti felügyelő és Gallacz János, a gyulai folyammérnöki hivatal főnöke, továbbá Haas József, a békési államépítészeti hivatal vezetője s végre Horváth Gyula kormánybiztos voltak a miniszter kíséretében Gyulától kezdve, ahova a miniszter vaspályán érkezett meg. A miniszter legelőször a Körös töltéseit vette szemügyre, végigjárva azokat egész a Kis-Jenőn fölül fekvő Dohányosig ; visszajövet megnézte a Csohosért és az élővíz felső torkolatánál készített zsilipet. Másnap Gyuláról a csatorna partján a töltésen végig Békésig haladt, honnan azonban miután a kocsiutat még mindig vizboritja s az ár még most sem tért vissza a medrébe, hajón volt kénytelen Tarcsára átmenni. A Békésen alul szükséges töltésnek kiépítését mindeddig ép a Békés és Tarcsa közti vitát akadályozta meg, s nincs kilátás rá, hogy e munkához hetek előtt hozzá lehessen fogni. Békésről a miniszter ellátogatott az egyesült Sebes-Körös és Berettyó vizének azon pontjáig, ahol az a hármas Körösbe szakad, innen azután Kőrös-Ladányig és Szeghalomig, mely utóbbi helyről kocsin a Sebes-Körös mentén fekvő Sárrétre, onnan pedig Komádiba rándult, meggyőződést szerezvén magának arról, hogy ott, a hol azelőtt 3—5 évvel nádasok voltak, ma búza vetések diszlenek, mi az által éretett el, hogy a Sebes-Körös a Sárréten keresztül partokkal lett ellátva. 31