Gazdasági Mérnök, 1881. október - 1882. december (6. évfolyam, 1-65. szám)

1882-01-26 / 17. szám

építőmeste­rek, Budapest, 1882. január 26. 17. szám, VI. évfolyam TISZAVÖLGYI TÁRSULAT hivatalos közlönye. TARTALOM. A Tiszavölgy rendezéséhez. — A Rába sza­bályozása (II.) Meiszner Ernőtől. — A vasúti vas­­felépitményi rendszerek (II.) három ábrával, S p­e­­­d 1 Bódogtól. — A ritka sorvetés köreinek olcsó meg­művelése Péter Dénestől. — Faburkolat aszfaltcsíkkal (egy ábrával). — Szökőkutak (hat ábrával). — A pápai színház ügyében. Voyta Adolftól. V­i­z­­­ügyek. (Tiszavölgyi társulat. Értekezlet az alsó tiszai töltésbelebbezések ügyében. Az Aranka medrének rendezése. A Felső torontáli ármentesitő társulat közgyűlése. — Mezőgazdaság. (Algieri tavaszi búza.) — Építkezések. (Színházépítés Nagy- Kanizsán. Közvágóhíd építése Szegeden.) — Ipa­r. (A fonalak nemesítése. Gépkezelő és fűtő iskola. A fakereskedők és faiparosok ,osztrál - magyar egy­lete.) — Borászat. (A magyar borok megvizsgá­lása.) — Kiállítások. (A budapesti országos ki­állítás. — Külföld. (Műszaki és üzleti jelentés Man­chesterből. — V­á­l­l­a­l­a­t­o­k. (Házépítés. Partvéde­lem. Hídépítés. Útépítés. Kőszállítás. Pályázat.) A Tiszavölgy rende­zéséhez. A Tiszavölgyi társul­,­­ központi bizottságának a képvi­s­előházhoz intézett kérvénye. ■ éljen tisztelt képviselő­ház ! Minél inkább tud­juk méltányolni az ál­dozatok azon hosszú sorát, me­lyet a nagyméltóságú kormány hazafias előterjesztései alapján a Tiszavölgy és különösen Szeged város megmentése érdekében a mélyen tisztelt képviselőház ho­zott és minél inkább hivatva látjuk magunkat már álláspon­tunknál fogva is felszólalásaink­ban a magán vagy társulati ér­dekeket a közérdek szempont­jából fogni fel és mozdítani elő, annál inkább kerülni óhajtanak a közös törekvéseinkben általunk képviselt társulatok nevében ké­réssel járulni a mélyen tisztelt képviselőház elé. És ha mégis a jelen első eset­ben az 1875. VII. t. sz. ármen­­tesitett területekre vonatkozó ren­delkezéseinek megváltoztatásáról szóló 1881. XLII. t. sz. módo­sítása, illetőleg kiegészítése iránt esedezünk, — teszszük ezt azért, mert az imént hivatkozott tör­­vényczikk meghozatala óta még egy év sem múlván el, a nagy­méltóságu kormány bármennyire érezze is kérelmünk méltányos­ságát, — kezdeményezőleg alig lépend fel — s mert másfelől nagy nemzetgazda­sági visszahatás nélkül az 1881. XLII. t. ez. vál­tozatlanul meg sem maradhat, s ezt tudva és érezve a tiszavölgyi társulat tétlenül nem néz­het a bajok elé. Alázatos kérelmünk oda terjed, hogy az 1881. XLII. t. ez. oly irányban egészittessék törvényhozási uton ki, hogy: Az ezen törvény (1881. XLII. t. sz.) által különös gazdasági költségek megtérítésének czimén az ármentesített területek részére bizto­sított rendelkezések 1882. január 1-től kezdve a törvény értelmében érvényesitendők, az ekként megtérítendő összegek azonban a kiigazítási mun­kálat folytán előállott adótöbbletet meg nem haladhatják s a kiigazítás előtti adó­alap az uj kataszter szerinti adókivetés életbe léptéig csorbu­lást nem szenvedhet. Ezen kérelmünk indokolására kell, hogy visszamenjünk az 1875. VII. t. ez. 31. és következő §§-ai által elrendelt kataszteri ki­igazítási munkálatra, melylyel a földadó kataszteri műveletek mindenütt, a­hol a művelési ágak változtak, a tényleges állapotnak megfelelőleg kiigazittattak és a művelési ágakban változó területek a régi kataszterben fennálló osztályok valamelyikébe soroztattak. Távol vagyunk attól, hogy taglalásába bo­csátkozzunk annak : helyes volt-e a törvény­hozásnak, szemben az ugyanezen törvényc­ikk által elrendelt új kataszteri munkálattal a ka­taszteri kiigazítási eljáráshoz, mint ideiglenes intézkedéshez folyamodni, és hogy különösen helyes volt-e a kataszteri kiigazítási munkálatot a nélkül elrendelni, hogy az ármentesített terüle­tek sajátságos viszonyait tekintve, azok részére megfelelő külön osztályok felállítása iránt egy­idejűleg intézkedés történjék; de annyi bizo­nyos, hogy mig az 1875. VII. t. ez. megalko­tásánál az ármentesitett területeket illetőleg az általános felfogás az volt, hogy az ármentesités kevés befektetéssel nagy eredményeket mutathat fel, — addig az 1875. VII. t. ez. meghozata­lát közvetlen követő 1876. évtől, mint forduló­ponttól kezdve egymást érték a Tisza völgyén azon csapások, melyek ma már alig hagynak kétséget fenn az iránt, hogy te­kintve a nagy befektetéseket, ke­vés és bizonytalan az eredmény, a­mely előretett; — kétségen kivü­l áll az is, mélyen tisztelt képviselőház, hogy azon területek jelentékeny része, a melyek ka­taszteri tiszta jövedelme az 1875. VII. t. sz. 31. §-a alapján az egymást követő száraz évek foly­tán változott, művelési águknak megfelelőleg igazittatott ki, ille­tőleg emeltetett fel,­­— most régi állapotába visszaesett s igazság szerint egy uj kiigazítási mun­kálattal az in integrum restitu­­ciót katasteri tekintetben joggal követelhetné; ennek igazolására elég legyen statisztikai hivata­los összeállításainkra hivatkoz­nunk, melyek szerint a külső Tiszavíz beömléseitől egészen el­tekintve, az 1878, 1879 és 1880. években a mentesített gyanánt szereplő területből bel­víz alatt álló rész 332,531 és 695,031 (1200 négyszög­öles) hold között váltakozott, de bizo­nyos végül az is, hogy a katasz­teri kiigazítás alkalmával — a­mint már érinteni szerencsénk volt — az ármentesitett terüle­tek sajátságos és más terüle­tekkel össze nem hasonlítható viszonyainak megfelelő osztályok a régi kataszterben nem talál­tattak s ilyenek hiányában az osz­tályba sorozás a kataszteri tiszta jövedelem s megadóztatás arányta­lan emelkedését vonta maga után, a­melylyel szemben a különös gazdasági költségek liquidácziója, úgy a mint az a régi kataszterben megállapittatott, komolyan figyelembe alig jöhet ; oly liquidáczió ugyanis, mely a befektetett nagy összegeket egészen figyelmen kivül hagyja, töl­­ d műveit GAZDA­KÖZÖNSÉG, 1 évre 8 frt. valamint a MÉ­RNÖKÖK, ÉPÍTÉSZEK, Szerkesztőség kiadóhivatal GYÁROSOK, Kecskeméti utcza 17. VÁLLALKOZÓK részére. Egyszers­mind a Hirdeté­sek a kiadóhiva­talban vétet­nek fel. Szokőkútak. (Szövege a 171. lapon.)

Next