Gazdasági Mérnök, 1881. október - 1882. december (6. évfolyam, 1-65. szám)
1882-01-26 / 17. szám
építőmesterek, Budapest, 1882. január 26. 17. szám, VI. évfolyam TISZAVÖLGYI TÁRSULAT hivatalos közlönye. TARTALOM. A Tiszavölgy rendezéséhez. — A Rába szabályozása (II.) Meiszner Ernőtől. — A vasúti vasfelépitményi rendszerek (II.) három ábrával, S ped 1 Bódogtól. — A ritka sorvetés köreinek olcsó megművelése Péter Dénestől. — Faburkolat aszfaltcsíkkal (egy ábrával). — Szökőkutak (hat ábrával). — A pápai színház ügyében. Voyta Adolftól. Vizügyek. (Tiszavölgyi társulat. Értekezlet az alsó tiszai töltésbelebbezések ügyében. Az Aranka medrének rendezése. A Felső torontáli ármentesitő társulat közgyűlése. — Mezőgazdaság. (Algieri tavaszi búza.) — Építkezések. (Színházépítés Nagy- Kanizsán. Közvágóhíd építése Szegeden.) — Ipar. (A fonalak nemesítése. Gépkezelő és fűtő iskola. A fakereskedők és faiparosok ,osztrál - magyar egylete.) — Borászat. (A magyar borok megvizsgálása.) — Kiállítások. (A budapesti országos kiállítás. — Külföld. (Műszaki és üzleti jelentés Manchesterből. — Vállalatok. (Házépítés. Partvédelem. Hídépítés. Útépítés. Kőszállítás. Pályázat.) A Tiszavölgy rendezéséhez. A Tiszavölgyi társul, központi bizottságának a képviselőházhoz intézett kérvénye. ■ éljen tisztelt képviselőház ! Minél inkább tudjuk méltányolni az áldozatok azon hosszú sorát, melyet a nagyméltóságú kormány hazafias előterjesztései alapján a Tiszavölgy és különösen Szeged város megmentése érdekében a mélyen tisztelt képviselőház hozott és minél inkább hivatva látjuk magunkat már álláspontunknál fogva is felszólalásainkban a magán vagy társulati érdekeket a közérdek szempontjából fogni fel és mozdítani elő, annál inkább kerülni óhajtanak a közös törekvéseinkben általunk képviselt társulatok nevében kéréssel járulni a mélyen tisztelt képviselőház elé. És ha mégis a jelen első esetben az 1875. VII. t. sz. ármentesitett területekre vonatkozó rendelkezéseinek megváltoztatásáról szóló 1881. XLII. t. sz. módosítása, illetőleg kiegészítése iránt esedezünk, — teszszük ezt azért, mert az imént hivatkozott törvényczikk meghozatala óta még egy év sem múlván el, a nagyméltóságu kormány bármennyire érezze is kérelmünk méltányosságát, — kezdeményezőleg alig lépend fel — s mert másfelől nagy nemzetgazdasági visszahatás nélkül az 1881. XLII. t. ez. változatlanul meg sem maradhat, s ezt tudva és érezve a tiszavölgyi társulat tétlenül nem nézhet a bajok elé. Alázatos kérelmünk oda terjed, hogy az 1881. XLII. t. ez. oly irányban egészittessék törvényhozási uton ki, hogy: Az ezen törvény (1881. XLII. t. sz.) által különös gazdasági költségek megtérítésének czimén az ármentesített területek részére biztosított rendelkezések 1882. január 1-től kezdve a törvény értelmében érvényesitendők, az ekként megtérítendő összegek azonban a kiigazítási munkálat folytán előállott adótöbbletet meg nem haladhatják s a kiigazítás előtti adóalap az uj kataszter szerinti adókivetés életbe léptéig csorbulást nem szenvedhet. Ezen kérelmünk indokolására kell, hogy visszamenjünk az 1875. VII. t. ez. 31. és következő §§-ai által elrendelt kataszteri kiigazítási munkálatra, melylyel a földadó kataszteri műveletek mindenütt, ahol a művelési ágak változtak, a tényleges állapotnak megfelelőleg kiigazittattak és a művelési ágakban változó területek a régi kataszterben fennálló osztályok valamelyikébe soroztattak. Távol vagyunk attól, hogy taglalásába bocsátkozzunk annak : helyes volt-e a törvényhozásnak, szemben az ugyanezen törvénycikk által elrendelt új kataszteri munkálattal a kataszteri kiigazítási eljáráshoz, mint ideiglenes intézkedéshez folyamodni, és hogy különösen helyes volt-e a kataszteri kiigazítási munkálatot a nélkül elrendelni, hogy az ármentesített területek sajátságos viszonyait tekintve, azok részére megfelelő külön osztályok felállítása iránt egyidejűleg intézkedés történjék; de annyi bizonyos, hogy mig az 1875. VII. t. ez. megalkotásánál az ármentesitett területeket illetőleg az általános felfogás az volt, hogy az ármentesités kevés befektetéssel nagy eredményeket mutathat fel, — addig az 1875. VII. t. ez. meghozatalát közvetlen követő 1876. évtől, mint fordulóponttól kezdve egymást érték a Tisza völgyén azon csapások, melyek ma már alig hagynak kétséget fenn az iránt, hogy tekintve a nagy befektetéseket, kevés és bizonytalan az eredmény, amely előretett; — kétségen kivül áll az is, mélyen tisztelt képviselőház, hogy azon területek jelentékeny része, a melyek kataszteri tiszta jövedelme az 1875. VII. t. sz. 31. §-a alapján az egymást követő száraz évek folytán változott, művelési águknak megfelelőleg igazittatott ki, illetőleg emeltetett fel,— most régi állapotába visszaesett s igazság szerint egy uj kiigazítási munkálattal az in integrum restituciót katasteri tekintetben joggal követelhetné; ennek igazolására elég legyen statisztikai hivatalos összeállításainkra hivatkoznunk, melyek szerint a külső Tiszavíz beömléseitől egészen eltekintve, az 1878, 1879 és 1880. években a mentesített gyanánt szereplő területből belvíz alatt álló rész 332,531 és 695,031 (1200 négyszögöles) hold között váltakozott, de bizonyos végül az is, hogy a kataszteri kiigazítás alkalmával — amint már érinteni szerencsénk volt — az ármentesitett területek sajátságos és más területekkel össze nem hasonlítható viszonyainak megfelelő osztályok a régi kataszterben nem találtattak s ilyenek hiányában az osztályba sorozás a kataszteri tiszta jövedelem s megadóztatás aránytalan emelkedését vonta maga után, amelylyel szemben a különös gazdasági költségek liquidácziója, úgy a mint az a régi kataszterben megállapittatott, komolyan figyelembe alig jöhet ; oly liquidáczió ugyanis, mely a befektetett nagy összegeket egészen figyelmen kivül hagyja, töl d műveit GAZDAKÖZÖNSÉG, 1 évre 8 frt. valamint a MÉRNÖKÖK, ÉPÍTÉSZEK, Szerkesztőség kiadóhivatal GYÁROSOK, Kecskeméti utcza 17. VÁLLALKOZÓK részére. Egyszersmind a Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek fel. Szokőkútak. (Szövege a 171. lapon.)