Gazdasági Mérnök, 1881. október - 1882. december (6. évfolyam, 1-65. szám)

1882-04-20 / 29. szám

A műveit GAZDA­­KÖZÖNSÉG valamint a MÉRNÖKÖK, ÉPÍTÉSZEK, Építőmeste­rek GYÁROSOK. TISZAVÖLGYI TÁRSULAT hivatalos közlönye. VI. évfolyam, TARTALOM. Az épületek gondozása. Domokos Kálmántól. — (III. közlemény.) — Szeszgyártás kukoriczából és a legújabb szerkezetű czefréző gép. Dr. Kos­u­­t­á­n­y Tamástól. — Berettyószabályozás. — A vas­utak és csatornák versenye Amerikában. A párisi elektrikus kiállítás színházi telephonjai. Külföld: Párisi levél. Műszaki és üzleti je­lentés Manchesterből. — Kiállítás­ok: Tejgazda­sági eszközök nemzetközi kiállítása. Borászati kiállítás. — Forgalom: Amerika gabonakivitele. — Köz­lekedés: Vasúti szakiskolák Ausztriában. Az osz­trák vasúthálózat hossza. — Vizi ügyek: Duna- Elba csatorna. Lesseps legújabb csatorna­terve. — Ipar: Belgium sörtermelése. Új szövőszék. — Köd­­jelző. — Versenyek. Ekeverseny. — Vegyes. A mérnök, egylet kirándulása. Penészes hordók ki­javítása. Új gőzmalom a vidéken. A vashidak meg­vizsgálása Francziaországban. — Vállalatok. Épü­letek. — Hidépités. — Tervez­és. — Vállalatok ered­ménye. — Kérelem. — Hibaigazítás. — Hirdetések. Az épületek gondozása. Irta DOMOKOS KÁLMÁN a debreczeni gazdasági tanintézet igazgatója. III. III. A födémek és padozatok, födémek között a tégla boltozatok­kal van legkevesebb baj ; nagy szilárd­ságuknál fogva jobban terhelhetők s a terhelés módja is kevesebb gondot igényel, míg a fafödémek csak szerkezetükhöz mérve, közön­ségesen kevesebb terhet bírnak s az egyoldalú terhelést nem tűrik. Ennélfogva, nem elég hogyha az egész teher­mennyiségre vigyázunk, melyet egy bizo­nyos területre lehet tenni, de azt is meg kell tartani, hogy azt a terhet csak egyenle­tesen eltérítve képes a fafödém tartani, azt egy helyre összpontosítani vagy féloldalon felhalmozni veszély nélkül nem lehet. Közönségesen a fa­födémek négyszög méterét meg lehet terhelni 380—420 kg-ig, magtárak és más rakodó helyek fafödémeit 580—620 kg-ig, ha azok kellő szilárdsággal vannak készítve, de ezen terhel­­ményt egy csomóba halmozni, pl. magtárakban tele zsákokat, soha sem szabad. Ha a gerendafödémeknél, a folyógerendák meghajlását vesszük észre, azokról vagy azonnal le kell a terhet venni, vagy mestergerendát kell alájuk húzni, mert ha hosszabb ideig terhelve maradnak, végleg hajtottak maradnak s a későbbi felnyilalás sok kárral jár. Istálókban gyakran előfordul, hogy a mes­tergerendát tartó faoszlopok tövei elkorhadnak, ezek azonnal vagy egészen kiváltandók, vagy pedig alátett új lábbal látandók el, különben a mestergerenda hajlik meg véglegesen. Oly helyen, hol gőzzel bánnak, vagy nagyobb mennyiségű vízzel, a bevakolt gerenda­födém nem tűrhető, mert a vakolat repedésein keresztül a gőz a sodronyokat és Szegeket megrozsdásitja s a vakolat lehull; sok­kal jobb a deszka borítás, melyet évenként fitneiszes festékkel tartóssá lehet tenni; istálók­ban azonban a festés nem czélszerű, mert nagyon izzad és csepeg. Istálókban a gerendafödém alatt a falakba, szellőztető lyukakat vágni nem czélszerű, mert télen a lyukak környékén a födém folyvást zúzos, jégcsapos és gyorsan korhad, ilyenkor másféle szellőztetésről kell gondoskodni. Hasonló czélból kell gondoskodni arról, hogy az istállók padlás talaja vastagon legyen letapasztva, vagy azon mindig takarmány, szalma elterítve, azért, hogy ne hűljön át a födém, mert akkor folyvást izzad és elnedvesedve korhad. A deszkapadozatokat legjobban rontja a nedvesség, mely vagy a helyiségek mély fekvéséből vagy vízzel, gőzzel való bánásból, vagy a gyakori helytelen mosásból származik. Arra kell törekedni, hogy a mosás minél keve­sebb vizzel és azonnal feltörölve történjék. A padozat nyílásai mihelyt egy fél centiméternél nagyobbak, azonnal hosszú deszka ékekkel le­­foldandók, mert a hézagokon keresz­tül foly a mosóvíz s elkorhasztja a párnafákat, sőt ha a padozat emeleten van, akkor nagyon kell a víztől tartani, hogy az alatta levő boltozatot különösen fafödémet el ne rontsa. E miatt minden oly emeleti helyen, hol vizzel bánnak, konyhákban, fürdőszobákban, árnyékszékekben, legalább is kőpadozat alkal­mazandó, melynek hézagai üvegragaszszal be­vannak kenve; ennél még jobb az aszfalt, sőt a cementből öntött padozat is. Az alacsonyan fekvő épületek padozatai s általában minden faszerkezetes, különösen haránt és nem szellőztetett helyiségekben néha annyira elnedvesednek, gombásodnak, hogy e miatt az épület lakhatatlanná lesz. Sötét nedves helyiségekben, különösen olyan helyen, hol a faszerkezetek nem felülről kapnak vizet, hanem az alattuk, felettük levő nedves faltól, vagy földtől, megterem egy bizonyos gombaszem a merulius laerymans, mely minden fát tönkre tesz, elkorhaszt és oly egészségtelen kigőzölgésű, hogy emiatt az olyan helyiségek kivált állatok tartá­sára vagy éppen lakásra nem hasz­nálhatók. A fának az éppen olyan veszedelme mint a falnak a salétromosodás sőt az e­l­­gombásodott faszerkezetektől elsalétromosodik a jó fal is. A merulius laerymans hazája a fenyvesek­ben van, hol labdaszerű gombává lesz, spórákról szaporodik, nedves, alacsony, árnyékos helyeket keres, korhadt fatöveken, törzseken fordul elő, ha pedig spórái nedves épületekbe jutnak, az ott levő farészeken gyorsan szaporodik. A helyhez képest, a­hol tenyészik, külön­böző alakú, vékony hosszú pókhálószerű szálakat hajt; először a faszerkezeteknek alsó, sötétben levő és nedvesebb felületén kezdődik, azután gyorsan terjed tovább, nedves falhasadékokban, farepedésekben, még a vakolaton is keresztül tör. Egészen sötétben kocsonyaszerű barna, bőrös, nedves tömeggé fejlődik, ha levegőre és vilá­gosságra jut ugyanaz, húsos, tányér alakú, fodros, barna, sárgás, rózsa- és violaszínű gombává lesz. A fenyőfát négyszögű ujjnyi vékony hasábokra oszlatja szét. A megkezdett helyet elpusztítva tovább megy mindaddig, míg táplálékot talál s a fának minden növényi alkatrészét felemésztette s tönkretette. A tölgyfát csak ritkán támadja meg. Ugyan­azon körülmények között a fiatal fát, továbbá az előlegesen jól ki nem szárított fa­­szerkezeteket gyorsabban tönkre teszi mint a kifejlődött korú és előlegesen kiszárított fát. Meg lehet ismerni a gombás fát arról, hogy vassal kopogtatva tompa, mély hangot ad; ha már nagyon gombás, akkor az ütésre behorpad, büdös, korhadt szagot terjeszt s úgy ez, vala­mint a levegőben szállongó spórái felette ártal­masak az egészségre: idegességet, fejfájást, szédü­lést s különösen torokbajokat szül. A gombásodás ellen sokféle hatásos és még több hatástalan eszközöket és szereket ajánlanak ; e nagy romlásával a faszerkezeteknek úgy a tudomány, valamint a gyakorlat emberei sokat foglalkoznak. A módszerek egy része olyan, mely a gom­­básodásnak elejét veszi, más része a már terjedőben levő gombásodást akadályozni sőt végleg megszüntetni törekszik. Itt az elsőkről csak röviden szólhatunk, mert azokat az új építkezéseknél kell foganatba venni, ilyenek : Az alkalmazandó fának idejében való vá­gása, mikor a legkevesebb természetes nedvesség van benne. Ezt újabban némelyek éppen ellen­kezőleg állítják. A fának kilúgozása hidegen vagy gőzzel. Használat előtt a fának természetes vagy mesterséges kiszárítása. A faszerkezetek­nek elszigetelése minden nedvesség forrásától. A faszerkezetek közül csak olyan levegőtér hagyása, mely a külső levegővel összeköttetésben van és így levegőmentesen elzárva nincs. A földre rakott farészeknek száraz, nagy szemcséjű ho­mokkal való körülvétele és az agyagos földnek, vagy még inkább a termő, szerves anyagokat tartalmazó rétegnek az épület egész területéről való eltávolítása. A fának inpregnálása, mely azon tekintetből, mert a fának rugalmasságát és így szilárdságát is csökkentik az arra használt sók, kárhoztatva van. A föld felé vagy faihoz fordított fafelületeknek vasvitriol oldattal, vagy kátránynyal vagy firnaiszos festékkel való be­vonása. Különösen a földbeásandó mindenféle farészeknél nem szabad elmulasztani a következő előkészítést : Szabad helyen rakott lobogó tűz felett, egyenletesen megégettetik a fa ameddig a földbe esik, sőt még a felett is 20 cm-nyire úgy, hogy a megszenesedett kéreg egy cm. vastag legyen. Igyekezni kell eközben, hogy a fa minél hamu- Szerkesztőség kiadóhivatal VÁLLALKOZÓK Kecskeméti utcza 17. részére. Egyszers­mind a Hirdeté­sek a kiadóhiva­­talban vetet­­­­nek fel.^ W­ZCG^z Das4g/^ 1714 _ _ ISWSEAISS­IEI1W21M11P m/rni trnirrífTi 11 ■ mj'ii n i nTüi­zni

Next