Gazdasági Mérnök, 1881. október - 1882. december (6. évfolyam, 1-65. szám)

1882-10-19 / 55. szám

ÉPÍTÉSZEK, építőmeste­rek GYÁROSOK, Budapest, 1882. október 19. VI. évfolyam, VÁLLALKOZÓK részére. Csillag­­Egyszeri mind a TISZAVÖLGYI TÁRSULAT hivatalos közlönye. JUjiillli il Mii li!: Ijj! a kiadóhiva­talban vétet­nek fel. GAZDA­KÖZÖNSÉG, valamint a MÉRNÖKÖK GAZDASÁGI MÉRNÖK A műveit Előfize­tési ára : 1 évre 8 fzi­klŐGAZDASÁGI Szerkesztőség kiadóhivatal utcza 8. TAR­TA­LOM. Olvasóinkhoz. — A klotterneuburgi borászati és kertészeti tanintézet Molnár István budai m. kir. vin­­czellériskolai igazgatótól. — A malmok padlózata. — Amerikai czölöpverő. (Négy ábrával.) A második Suez-csatorna terve. — Gallymetsző olló fűrészszel. (Egy ábrával.) — Duna-elbai csatorna. Külföld. — Irodalom. A takarmányter­mesztés kézikönyve. Illustriertes Landvvirthschafts Lexikon. A debreczeni kereskedelmi és iparkamara jelentése. Gép­ipar. — Forgalom. Angol és ameri­kai vasutak. Vasúti tanács Francziaországban. —­­Mezőgazdaság. Az angol parlament. Az idei búza termés Francziaországban. Hirdetések. Olvasóinkhoz. Egy éve múlt, hogy a Gazdasági Mérnök elenlegi megnagyobbított alakjában, díszesebben és tartalmasabban kiállítva jelenik meg. Ezen egy év alatt mindent elkövettünk, hogy lapunkat minél tanulságosabbá, minél ér­dekesebbé tegyük, s ha nem sikerült mindenben elérnünk azt a magasabb c­élt, mit magunk elé tűztünk, azt első­sorban a magyar szakkö­zönségnek vagyunk kénytelenek felróni, a­mely a szellemi támogatás terén a legtöbb esetben csak az ígéreteknél maradt. Ez az oka annak, hogy a hazai dolgokkal a legjobb akarat mellett sem foglalkozhattunk oly mértékben, mint azt az ügy érdekében óhajtottuk, sőt szükségesnek tartottuk volna. A szakközönségnek ez a közönye termé­szetesen fölötte megnehezíti a hazai gazdasági és technikai viszonyok és mozgalmak kellő mél­tatását. Mindamellett igyekezni fogunk minden lehetőt elkövetni arra nézve, hogy lapunk az ez irányú hazai mozgalmakat kellő figyelemmel kísérje. S e végből első­sorban lapunk olvasó­közönségéhez fordulunk, teljes bizalommal kérvén mindazokat, a­kiknek hatáskörében valamely közérdekű gazdasági avagy technikai munkálatok eszközöltetnek, legyenek szívesek arról lapunkat haladék nélkül értesíteni s az érdekesebbeket, ha szükséges, rajzok kíséretében, behatóan is­mertetni, avagy egyes felmerülő kérdésekben becses véleményüket velünk közölni. Ily irányú működését lapunk néhány igen tisztelt barátja már biztos kilátásba helyezte, úgy hogy ilyen gazdasági és technikai irányú hazai tárgyú czikkeket és ismertetéseket már a közel­jövőben nagyobb számban fogunk közölhetni. Ezenkívül sikerült több külföldön élő ha­zánkfiát megnyerni lapunk rendes levelezőjéül, a­kik az amerikai, angol­, franczia és német gazdasági és technikai viszonyokról s az e té­ren időnként felmerülő mozgalmakról lapunkat híven és részletesen értesítendik. Részünkről tehát mindent elkövetünk, hogy lapunk a művelt gazdaközönség és a különböző irányú szakkörök igényeinek minél teljesebb mér­tékben megfeleljen. Teljes bizalommal fordulunk­ azért első­sorban különösen lapunk régi barátaihoz, legyenek szívesek a Gazdasági Mérnököt továbbra is hathatós támogatásukban részesíteni s a mellett lapunkat ismerőseik kö­rében is előforduló alkalmakkor melegen aján­lani. Ha mindazok, a­kik lapunk iránt rokon­szenves érdeklődéssel viseltetnek, csak egy-egy új előfizetőt szereznek, a Gazdasági Mérnök rövid időn képes leend a legjelesebb külföldi szaklapokkal is kiállani a versenyt, a­mi pe­dig végeredményében mindenesetre az olvasó­közönségnek s ezzel magának a közügynek vá­lik majd előnyére. Októbertől kezdve új előfizetést nyitunk s tisztelettel kérjük lapunk mindazon t. pártolóit, a­kiknek előfizetésük a múlt hó végével lejárt, vagy netalán még előbbi évnegyedről is hátra­lékban vannak, legyenek szívesek az előfizetési díjat mielőbb beküldeni. A Gazdasági Mérnök előfizetési ára: Egész évre 8 frt. Félévre 4 „ Negyedévre 2 „ Azok részéről, a kik lapunk irányával még nem ismerősek, kivételesen hajlandók vagyunk egy hónapra is elfogadni előfizetést és pedig 80 kijával, s felkérjük lapunk t. barátait, hogy erre ismerőseiket figyelmeztetni szíveskedjenek. Az előfizetési díjak a Gazdasági Mérnök kiadóhivatalába (Budapest, IX. Csillag­ utcza 8. sz. a.) küldendők, nos, talán a praxis szempontjából ellenkezőleg van, ennek oka abban gyökerezik, mert a csak intenzive űzhető borászat, szőlészet és kertészet képezheti ugyan egy felsőbb tanintézet, vagy akadémia egyik másik tantárgyát , de egy ön- s álló, ily speciális felsőbb tanintézetet nem bíz meg. Érzi ezt maga Babo igazgató is, mert már a múlt tanévben igyekezett több súlyt fektetni a praxisra is, hetenként egy hét délutánra a hall­­­­gatóságnak a praktikus munkák gyakorlását is­­ elrendelvén. Az osztrák földmivelési ministérium pedig, hogy a nagyszámú tanári testületet az állam érdekében kihasználja, tavaly rendezett be két 14 napi cursust, és pedig egyet a vinczellérek­­ és pinczekezelők s egyet a fakertészek részére. Mindamellett ezen intézetnek, mely évenként 45.000 frt átlagos költségébe kerül Ausztriának, még tavaly sem volt több tanulója 29-nél; ille­­t­­őleg e 29 közül is csak 19 volt a tanuló s a többi vendéghallgató „Besucher“ , úgy hogy egy­­ növendék kiképeztetése az államnak körülbelül­­ 2000 írtjába kerül. Nevezett intézetből egyébként a lefolyt nyá­ron is három növendék volt intézetünknél Budán látogatóban s ezen három növendéken volt al­kalmunk tapasztalni, miszerint ezek igen sok dologról beszélnek, de sem a szőlőfajokat, sem a metszés legegyszerűbb fogásait tényleg nem ismerik. Tudakozódtam a már kilépett növendékek holléte és állapota felől is, mert szerintem ez igen fontos egy szakintézet működési eredmé­nyének megítélésénél. A legtöbbre azon feleletet nyertem, hogy holléte nem tudatik jelenleg, vagy pedig tanárjelölt és pedig többeket említettek, kik állítólag Magyarországban lennének tanár­jelöltek , mások Styriában s ismét mások Cseh- és Morvaországban. Egy kettő „Rebgut-Verwal­­ter“ vagy pedig mint „Garten-Verwalter“ mű­ködik és pedig az igazgató szavai szerint „szép fizetés mellett“. A programm szerint az egész évet elfoglal­ják az előadások, a praxist megmutatják a de­monstrátorok, de ezt azért a növendékek nem kötelesek csinálni, ehhez tehát már nem érthet­­­­nek. Egy hónapig készülnek a vizsgákra, nagy igényekkel lépnek a gyakorlati élet porondjára s ha valahogy egy tizedrésznek akad is igényeihez mérten való alkalmaztatása, ez oly dolgokat mű­­­­vel, hogy csakhamar kénytelenek őt elküldeni, mint ez több helyen hazánkban is megtörtént. Ennek ellenében ismeretes dolog, hogy 1871 előtt, midőn még vinczellerképezdei szervezettel­­ birt ez intézet, igen ügyes praktikus fiatal em­­­­berek kerültek belőle ki s még jól emlékszem 1871-ben egy vizsgára, a melyen jelen voltam, midőn a tanfolyamot bevégzett 12 tanuló felett­­ az összegyűlt osztrák s részben magyar nagy­­birtokosok közt valóságos árverés fejlődött ki a szerződtetésnél. A klosterneuburgi borászati és ker­tészeti tanintézet.­) Molnár István budai m. kir. vinczellériskolai igazgatótól e­zen intézet, mely 1874 ben jön mint vinczellérképezde az alsó austriai „Lan­des Ausschuss­e-tól átvéve s felsőbb tanintézetté emelve, most tölté be uj szerveze­tében 7-ik évét. Gyönyörű szép két emeletes palotában van elhelyezve a vegykisérleti állomással együtt s oly gazdagon fel van szerelve részint szükséges, részint luxuriosus s bátran feleslegesnek nevez­hető taneszközökkel, miszerint, ha az oktatás sikere egyedül a tanszerek gazdagságától függne , Klosterneuburgban minden hallgatónak teljesen szakképzett oenológus és pomológusnak kellene kiképeztetnie. Hogy ez mégis nincs így, sőt saj­át midőn e méltán kitűnő hírnévnek örvendő intézet szakavatott ismertetését közöljük, el nem mu­laszthatjuk kifejezni azon óhajtásunkat, vajha a budai vinczellér-iskolának is mielőbb megadatnának azon eszközök, melyek annak oly­annyira kívánatos kifej­lődését és tágabb alapokra fektetését lehetővé tennék. Magyarország borászata méltán megvárhatja az állam­tól e gyümölcsöző befektetést. Szerk. 55

Next