Gazdasági Mérnök, 1881. október - 1882. december (6. évfolyam, 1-65. szám)

1881-11-22 / 8. szám

82 nyire ez csak a mai mechanicában lehetséges. A felső (c) henger saját súlyával nehezedik a középső (c) hengerre s minthogy az alsó (d) hengert saját súlya lefelé és elhúzza a középső­től, melylyel pedig tulajdonképen egy párt kel­lene képeznie: két emeltyű által tartatik egyen­súlyban, mely két emeltyű az alsó henger ten­gelyén függ és azt ép oly erővel szorítja a kö­zépsőhöz, mint a milyennel ehhez a felső szorul. A henger­tengelyek csapágyakban nyugszanak, melyek Mechwart találmánya szerinti súrlódási készülék által védetnek. E készülék kitűnő ered­ményre vezet. Azonfelül van önolajzó is, melyet csak ritkán kell megtölteni. A súrlódás egyébként nemcsak a csapágy­nál, hanem másutt is árthat, mert a kerék fogai, ha nem jól illenek egymásba, gyors kopásnak vannak kitéve. Arra kell tehát vigyáznunk, hogy ha a kerekek tengelyeikről levetettek, mind a háromnak középvonala, mely bemetszés által van jelölve, helyesen egymásra illeszkedjék. A súr­lódás elhárítására még elővigyzatúl a kerékfoga­kat kemény zsírral kell megkenni. Mielőtt a gép megindíttatik, ennek minden kenőkészülékeit, különösen a hengercsapágyak olajkamráit, meg kell olajjal tölteni. Az első megtöltésnél annyi olajat kell beönteni, hogy a csapágy alján a sárgaréz csavarból ki kezdjen csöpögni. Utána kell nézni, váljon a szivókanó­­czok minden kenőedényben tele vannak-e iva­­kodva. A kanóczokat elébb olajjal be kell itatni. Ha a csapágyak hosszú használat után vas­tagodott olajjal megteltek, azokat petróleummal kell kimosni, miáltal a régi olajat eltávolítjuk. Az olajkamrák kiürítésére sárgaréz-csavarok szol­gálnak, melyeket 7 vagy 8 menettel vissza kell csavarni. Ha a székek nem őrölnek, nagy nyo­mást nem szabad alkalmazni, mi főleg a rovát­kolt hengereknél fontos, hogy a rovatékok gyor­san el ne kopjanak. E zsúrlódást elhárító szabályok külföldön már széltében alkalmazzák más gépeknél is, és eredményes működésük igen nagy feltűnést kelt. Ausztráliai friss hús Angliában. A Temzén Gravesend városa előtt, mely már messziről felismerhető a hús novemberi nap szürkü­letjén keresztülhatoló kikötőlámpa fény­ről, horgonyoz egy négy árboczos pompás gőzhajó, mely épen most tett olyan kísérletet, hogy hal­latára a takarékos angol házi­gazda bizonyára érdeklődni fog a dolog iránt. E nagy csavargőzös, melynek neve „Orient“ és kapitánya Hewison, egyike az Australian Steam Navigation Company ausztráliai gőzhajózó társaság legszebb hajóinak. Körülbelül két év előtt Glasgowban épült, hosszá­ban 460 lábra nyúlik és 1000 névleges lóerejű gépekkel van ellátva, a hivatalos jegyzékben pedig 5386 súlylyal szerepel. Az „Orient“ mely nincs díjával ama fényűzési tárgyaknak s kellé­keknek, melyekkel mainapság az első osztályú hajókat felszereli szokták, Adelaidetól a Temzébe harminczhat nap alatt jutott el, 193 utazót hoz­ván 166 emberből álló legénysége mellett. De különös fontosságot ad e hajónak az a két körülmény, hogy először fel van szerelve az újon szabadalmazott szárazlég-frissítővel, melyet Hassam Seale a Derby Engineering Company (mérnök-egylet) ismert tagja talált fel, és hogy másodszor most hozott legelőször friss húst An­gliába. A módot, a­melyen Haslam frissítője hi­deg levegőt készít, könnyen megértheti a prak­tikus gépész akkor, ha megmondjuk, hogy a régi teljes hűtés helyébe a felület hűtését lép­teti. A viz és jég a gépezetbe jutván, a lég négyszög­ hüvelyenként 45 fontra sürittetik s 280 fokra bevittetik, aztán a hűtőkészüléken átvonul és kiterjed, mire aztán a hideg levegő, mely­­ alatt 30—60 fokra van hűtve, kiszorul és abba a kamrába húzódik, a melyben a hús vagy más romlandó anyag van. Főjavítása az, hogy száraz levegőt állít elő. Más előnye, hogy ugyan a hidegségi fokot aká­r0, akár 50 fokú vízből lehet előállítani, a­mi olyan hajóknál, melyek a forró égövön haladnak át, igen fontos. 70 lóerejű géppel egy 250 tonna friss húst tartalmazó hajórakomány folytonosan fagyott állapotban tartható a Sydneytől Angliáig terjedő hosszú 1350 mértföldnyi után.­­Az Aus­tralian Frozen Meat Company (ausztráliai fa­gyott húst szállító társaság) által jelenleg kibé­relt hajófenékbe 150 tonna fér, s ugyanennyi van is berakva. Hoztak ugyanis 3171 ürüczom­­bot, 70 quarter marhahúst s sok más aprólékot, friss húst s élelmi­szert, nyelvet, aprómarhát és ökörfarkot stb. Az összes rakományt Melbourne­­ban vették fel, a­hol a marhákat ölték s a húst azonnal hiűtötték. Útközben, mint mondják, nem volt a hő­mérséklet túlságos nagy, egyetlenegy nap kivé­telével, a­mikor az indiai óczeánból kijövet az afrikai partoknál haladtak el. A Vöröstengerben csak 90 fokra emelkedett árnyékban. De a hű­­sítőnek csak kis megvizsgálása is arról győz meg, hogy a külség hőmérséklete nagyon is kö­zömbös. A legmelegebb nap is, mely a forró égöv alatt szokott letűzni, az „Orient“ húska­maráit olyan hidegen hagyja, mint a milyen a mi hideg fagyos telünk. Lemenve a nagy gépszobába s ezen átha­ladva, egy kicsiny nyíláson az óriás terem há­tulján kisebb szobába jutunk, hol zajosan mű­ködő gépecskét találunk, mely egy perczig sem nyugodott és éjjel-nappal dolgozik, a mióta a húsrakomány az ausztráliai kikötőt elhagyta. — Kabátunk széleit óvatosan összeszoritva, hala­dunk át az egyes géprészek között csavargósan menő úton s igy jutunk be az első húsos ka­mara kicsiny nyílásán át a helyiségbe, melynek ajtaját magunk után elővigyázattal bezárjuk, mert a hideg jég fejünk fölött már-már elillant. Az ajtó bezárása azért is szükséges, mert csi­­títja a gép zaját. A lámpa világánál körülte­kinthetünk a kis helyiségben, melynek fapolczain fagyott húsdarabok vannak gondosan elrakva. A hőmérő bent 12 fokot (Fahrenheit) mutatott, a­mi 20 fok a fagypont alatt. Ez elég a gya­korlati igények kielégítésére. E helyiség azonban csak alárendeltebb jelentőségű, mert csak 90 juh, 122 quarter marhahús és 11 tyúk van benne, a­mit pedig Sydneyben azért csomagol­tak be, hogy az után elfogyaszszák. A négy­szögletű bádogszelenczék, melyek közül minde­­nik mintegy négy gallon, olyan jónak maradt tejet tartalmaz, mintha csak reggel fejték volna meg a tehenet,­­ szembeszökőleg igazolták, hogy a hideg elegendő, mert tartalmuk majd­nem szilárd volt. Ezt a helyiséget azonban gyak­ran látogatták, s a­mint képzelhető, sokat ve­szít hidegségéből. A hőmérséklet arktikus volta azonban leginkább feltűnt akkor, a­midőn egy másik ajtón abba a helyiségbe léptünk, melyben a tulajdonképeni húsrakomány van elhelyezve. Itt a fehér havas részecskék,­­ mert egyik 25. ábra. Őrlőszék csapágymentesitéssel. 26. ábra. Daráló hengerszék. GAZDASÁGI MÉRNÖK, Budapest, november 22. 1881. 8. szám.

Next