Gazdasági Mérnök, 1883. január-december (7. évfolyam, 1-52. szám)

1883-08-02 / 31. szám

MGZ­­DAZDASAG­ ÉS MŰSZAKI HETILAP ld[f Előfizetési őitö­ldre: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Egy szám ára 30 kr. — Külföldre: Egész évre 12 frt. — EGYSZERSMIND A TISZAVÖLGYI TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkeszti és kiadja: Gonda Béla, magy. kir. m­inisteri főmérnök, műegyetemi m. tanár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IX kerület, Csillag­ utcza 8.­­ Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, úgy­szintén az előfizetések és hirdetések is. A 31-dik szám TARTALMA: CZIKKEK: Kötött talajok megmunkálása. — Az országban levő gazdasági egyesületek az 1882. év végén. — A Hudson-alagút Ameri­kában (3 ábrával.) TÁRCZA : A hamburgi nemzetközi állatkiállitás. GADASÁGI SZEMLE. TALÁLMÁNYOK: Javítás a burgonya, répa és más efféle mosó­gépeken (Egy ábrával.) — Játszó-asztal (Egy ábrával.) — Zajtütő zár (Egy ábrával.) — Kettős ágy-pamlag (Egy ábrával.) VEGYES KÖZLEMÉNYEK : Kiállítások 1883-ban.,— Nedves falak kiszárítására. — A Beregmegyei folyamszabályozó éz Ármentesitő Tár-­­­sulat. — A Magy. Mérnök és Épitész-Egylet. — A sugárúti dalmű-­­ színház építése. — Uj hitelesítő szeszmérök. — A Jacobsen féle derítő papír. — Az amerikai halászati közigazgatás. — Vállalatok — Hir­detések. Kötött talajok megmunkálása. Hig m­inden emberi munka nélkül is jó talaj vál­­'S?Sulii' hátik a kősziklából, csak időt kell hagyni, hogy elmúljék. Az elmúlás által, mit a hőváltozás segít elő leghathatósabban, a növényi táplálék mintegy szabaddá lesz, úgy hogy az el­múlás épen úgy hat a kősziklára, és a darabos ta­lajra, mint a füllesztés, párolás s m. eff. eljárás bi­zonyos takarmány­félékre, oldhatóbbá, könnyebben fel­vehetővé, megemészthetővé teszi a bennök foglalt tápláló anyagokat. Ezt az elmúlást segítjük elő, ha földünket megmunkáljuk. A helyes időben és jól alkalmazott szántás gazdagítja földünket könnyen felve­hető növényi táplálékokban, míg a rosz­időben tel­jesített szántás által talán épen a talaj elmúlását gátoljuk meg, úgy, hogy sokszor többet árthatunk munkánk által, mint ha összetett kézzel néztük volna a természet hatását. Leginkább áll ez a kö­tött talajokra; ezek leginkább megkívánják, hogy okszerűen járjunk el. Ez pedig már annál fonto­sabb, mivel épen a kötött talajok szoktak növényi táplálékban gazdagok lenni. Termőképességük azon­ban a megnöveléstől függ, csak elmúlva szolgáltat­ják ki növényeinknek éléskamráik tartalmát. S az elmúlás igen lassú, a föld legfinomabb részecskéi, melyek apróbbak a legfinomabb homoknál is, úgy egymáshoz tapadnak, hogy a levegő sem tud közé­jük férni. A levegőre pedig nagy szükségük van, mert ez elen áit, bont, málaszt. A levegő behatolását még az is gátolja, hogy a földszemcsék között levő üregecskék többnyire vízzel vannak tele. Magától következik tehát, hogy a kötött talajt úgy tesszük termékenyebbé, ha fellazítjuk s a levegő behatolásá­nak utat nyitunk. Laza földben a gyökér is jobban terjed, több helyről szívja fel a táplálékot s mivel nagyobb üregek is vannak benne, a rá hulló eső is lefolyhat a nélkül, hogy megállva összeálló sár­tömeget képezne, mely kiszáradva kőkeménységű­vé teszi az agyagtalajt. Épen ezen körülménynél fogva­ az agyagtalajnál a szántás idejének és módjainak megválasztása fontosabb még a trágyázásnál is,­ mert rész­időben teljesített szántással még a trá­gya is kárba vész. A kötött talajok megmivelésénél tehát arra kell ügyelnünk, hogy fellazítsuk a talajt oly for­mán, hogy az kisebb, nagyobb göröngyökből álljon, melyek között a levegő és víz megtalálhassa az útját. A túlságos felaprózás ép oly rész, mint a szántatlan hagyás. A­ki úgy megszántja az agyag­talajt, hogy az csupa apró, porszemnyi nagyságú részecskékből áll, az elzárja a talaj belsejétől a levegőt s eléri azt, hogy a legcsekélyebb eső után szántóföldje a szó szoros értelmében beragad. Más­részt avval sincs segítve, ha a kiszáradt agyagot szántjuk. A fej nagyságú, kőkemény göröngyök na­gyon is nagy falatok a növény hajszál vékony gyökereinek s az ilyen kiszáradt göröngyöknek még akkor se vesszük sok hasznát, ha a legerő­sebb hengerekkel kavics nagyságú darabokra tör­jük szét. Különösen az első szántás idejének megválasz­tása fontos, mivel gyakran ez pótolhatja valameny­­nyit. Első szántáskor ne legyen a kötött talaj se száraz, se túl nedves. Minden gazda rá­jön arra, hogy agyagtalajánál milyen nedvességi állapot a legkedvezőbb. Ilyenkor szántódik a föld legjobban, legkönnyebben. Az agyagtalajt csakis ilyenkor volna szabad felszántani s igy ezt az időpontot kell a gazdának kilesni, az elhamarkodás vagy a késedelem egyaránt káros. Hogy a szomszéd mikor szánt, az ne legyen sohasem mérvadó. A kötött talaj akkor a legalkalmatosabb a szántásra, ha már annyira megszikkadt, hogy nem ragad többé az ásóhoz vagy ekéhez, ha nem lehet, többé a kézbe gyúrni és alakítani mint a viaszt, hanem ha mállós, omlós és számos apró hasadékok láthatók rajta. A­milyen fontos ezen időpont meg­választása, és oly szükséges azon szabálynak be­tartása is, hogy a kötött talajt más, nedvesebb vagy szárazabb állapotban ne szántsuk meg, mert ezzel 1—2 évre is elronthatjuk talajunkat. Igen sokat javíthatunk a kötött talajon a ki­fagyasztás által is. Ha ősszel felszántva a talajt az ormos barázdákat a téli fagynak kitesszük, úgy a­­ földrészecskék között levő viz megfagy s a görön­gyöket teljesen szétmállasztja. Ily módon tavaszra­­ oly porhanyó a földünk, minővé a legjobb szántás-­­sal se tehettük volna Ezért igen kívánatos, hogy­­ a tavasziak alá már ősszel felszántsuk a földet. Magától értetődik, hogy azért tavaszkor az ilyen ta­lajjal is csinyján kell bánni, nehogy újra elrontsuk. Egyszer szántsuk meg a fent elmondott időben s ezzel érjük be, nehogy a rögöket túlságosan fel­aprózzuk. Sokat segít a kötött talaj rész tulajdonságain a mész is. Mésszel trágyázva több évre megjavít­juk az agyag talajt. A közönséges állati trágya is­­ lazábbá teszi a talajt, de ha az agyaghoz sok hu­­must adunk, úgy szántóföldünk még több vizet fog­­ magában tartani s télen kifagyasztja a rajt álló növényzetet. --------------- W. E. Az országban lévő gazdasági egye­sületek az 1882. év végén, gazdasági egyesületek működéséről a múlt év folyamán tétetett közzé az első rend­szeres jelentés, mely az 1881. évre vo­natkozó adatokat tartalmazta. Az 1882. évre vonat­kozó jelentés a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium által szétküldött kérdőívre beérkezett válaszok alapján már összeállíttatott. Ez összeállí­tásból közöljük a következőket: Az egyesületek körében, 1881-ről szóló je­lentés közzététele óta létesült változások és uj alakulások tekintetében a következők jegyeztet­nek meg. Uj, megyei gazdasági egyesületek jöttek létre: Fehér-, Hajdú- Hont-, Hunyad-, Szilágy , Szatmár megyékben. Azonkívül megalakultak a hódmező­vá­­sárhelyi, lőcsei, nagyszombati, sz-váraljai kisebb gazdasági egyesületek; a devecser-vidéki, kisvárda­­vidéki, nagy-lomniczi, szepes-bélai, szepes­olaszi, új­­utczai (Hód-Mező-Vásárhely) gazdakörök; a kismar­­ton-ruszti és a verseczi (átalakult) bortermelő egy­letek; a nagy-körösi gyümölcs-, szőlő- és borászati egylet; a poprádvölgyi (Késmárkon) halászati egy­let; a segesvári és sz.-kereszturi komlótermelő egye­­­­sület; és az enying vidéki, kőrös­bányai és szeged­vidéki okszerű méhész-egyesületek. Összesen 25 egyesület. A tokaj-hegyaljai borászati egyesület beolvadt a zempléni gazda­egyesületbe; a pinkavölgyi gazda­sági egyesület megszűnt. Folynak továbbá a tárgyalások a torontál- és krassó-szörény-, bereg-, csongrád-, fogaras-, ugocsa-, liptómegyei, valamint több kisebb gazd. egyesület meg-, illetőleg átalakítása iránt. A jelentés végén kimutatott adatok szerint az egyesületek tagjainak száma 1881-ben volt 19,622, 1882-ben 25,818. Az egyesületek vagyona 1882. év végén az 1881. évi állapottal szemben 167 ezer­ért gyara­podást mutat. A jelentésben hiányzó egyesületek részben csak 1883. folyamán alakultak, részben pedig a kívánt adatokat nem küldötték be. Általános az egész országra kiterjedő egy­let van egy, az országos magyar gazdasági egye­sület és ennek fiókja a magyar gazdák tár­sas köre. Több megyére kiterjedő általános gazdasági egyesület szintén csak egy van, és pedig az erdélyi gazdasági egyesület. Egy megyére kiterjedő gazdasági egyesület van 39 és pedig az abaúj-tornaj megyei, az arad­­megyei, a baranyamegyei, a barsmegyei, a békés­megyei, a bácsbodrogmegyei, a biharmegyei, a bor­­sodmegyei, a csanádmegyei, a csikmegyei, az esz-31

Next