Gazdasági Mérnök, 1883. január-december (7. évfolyam, 1-52. szám)
1883-08-02 / 31. szám
MGZDAZDASAG ÉS MŰSZAKI HETILAP ld[f Előfizetési őitöldre: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Egy szám ára 30 kr. — Külföldre: Egész évre 12 frt. — EGYSZERSMIND A TISZAVÖLGYI TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkeszti és kiadja: Gonda Béla, magy. kir. ministeri főmérnök, műegyetemi m. tanár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IX kerület, Csillag utcza 8. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, úgyszintén az előfizetések és hirdetések is. A 31-dik szám TARTALMA: CZIKKEK: Kötött talajok megmunkálása. — Az országban levő gazdasági egyesületek az 1882. év végén. — A Hudson-alagút Amerikában (3 ábrával.) TÁRCZA : A hamburgi nemzetközi állatkiállitás. GADASÁGI SZEMLE. TALÁLMÁNYOK: Javítás a burgonya, répa és más efféle mosógépeken (Egy ábrával.) — Játszó-asztal (Egy ábrával.) — Zajtütő zár (Egy ábrával.) — Kettős ágy-pamlag (Egy ábrával.) VEGYES KÖZLEMÉNYEK : Kiállítások 1883-ban.,— Nedves falak kiszárítására. — A Beregmegyei folyamszabályozó éz Ármentesitő Tár-sulat. — A Magy. Mérnök és Épitész-Egylet. — A sugárúti dalmű- színház építése. — Uj hitelesítő szeszmérök. — A Jacobsen féle derítő papír. — Az amerikai halászati közigazgatás. — Vállalatok — Hirdetések. Kötött talajok megmunkálása. Hig minden emberi munka nélkül is jó talaj vál'S?Sulii' hátik a kősziklából, csak időt kell hagyni, hogy elmúljék. Az elmúlás által, mit a hőváltozás segít elő leghathatósabban, a növényi táplálék mintegy szabaddá lesz, úgy hogy az elmúlás épen úgy hat a kősziklára, és a darabos talajra, mint a füllesztés, párolás s m. eff. eljárás bizonyos takarmányfélékre, oldhatóbbá, könnyebben felvehetővé, megemészthetővé teszi a bennök foglalt tápláló anyagokat. Ezt az elmúlást segítjük elő, ha földünket megmunkáljuk. A helyes időben és jól alkalmazott szántás gazdagítja földünket könnyen felvehető növényi táplálékokban, míg a roszidőben teljesített szántás által talán épen a talaj elmúlását gátoljuk meg, úgy, hogy sokszor többet árthatunk munkánk által, mint ha összetett kézzel néztük volna a természet hatását. Leginkább áll ez a kötött talajokra; ezek leginkább megkívánják, hogy okszerűen járjunk el. Ez pedig már annál fontosabb, mivel épen a kötött talajok szoktak növényi táplálékban gazdagok lenni. Termőképességük azonban a megnöveléstől függ, csak elmúlva szolgáltatják ki növényeinknek éléskamráik tartalmát. S az elmúlás igen lassú, a föld legfinomabb részecskéi, melyek apróbbak a legfinomabb homoknál is, úgy egymáshoz tapadnak, hogy a levegő sem tud közéjük férni. A levegőre pedig nagy szükségük van, mert ez elen áit, bont, málaszt. A levegő behatolását még az is gátolja, hogy a földszemcsék között levő üregecskék többnyire vízzel vannak tele. Magától következik tehát, hogy a kötött talajt úgy tesszük termékenyebbé, ha fellazítjuk s a levegő behatolásának utat nyitunk. Laza földben a gyökér is jobban terjed, több helyről szívja fel a táplálékot s mivel nagyobb üregek is vannak benne, a rá hulló eső is lefolyhat a nélkül, hogy megállva összeálló sártömeget képezne, mely kiszáradva kőkeménységűvé teszi az agyagtalajt. Épen ezen körülménynél fogva az agyagtalajnál a szántás idejének és módjainak megválasztása fontosabb még a trágyázásnál is, mert részidőben teljesített szántással még a trágya is kárba vész. A kötött talajok megmivelésénél tehát arra kell ügyelnünk, hogy fellazítsuk a talajt oly formán, hogy az kisebb, nagyobb göröngyökből álljon, melyek között a levegő és víz megtalálhassa az útját. A túlságos felaprózás ép oly rész, mint a szántatlan hagyás. Aki úgy megszántja az agyagtalajt, hogy az csupa apró, porszemnyi nagyságú részecskékből áll, az elzárja a talaj belsejétől a levegőt s eléri azt, hogy a legcsekélyebb eső után szántóföldje a szó szoros értelmében beragad. Másrészt avval sincs segítve, ha a kiszáradt agyagot szántjuk. A fej nagyságú, kőkemény göröngyök nagyon is nagy falatok a növény hajszál vékony gyökereinek s az ilyen kiszáradt göröngyöknek még akkor se vesszük sok hasznát, ha a legerősebb hengerekkel kavics nagyságú darabokra törjük szét. Különösen az első szántás idejének megválasztása fontos, mivel gyakran ez pótolhatja valamenynyit. Első szántáskor ne legyen a kötött talaj se száraz, se túl nedves. Minden gazda rájön arra, hogy agyagtalajánál milyen nedvességi állapot a legkedvezőbb. Ilyenkor szántódik a föld legjobban, legkönnyebben. Az agyagtalajt csakis ilyenkor volna szabad felszántani s igy ezt az időpontot kell a gazdának kilesni, az elhamarkodás vagy a késedelem egyaránt káros. Hogy a szomszéd mikor szánt, az ne legyen sohasem mérvadó. A kötött talaj akkor a legalkalmatosabb a szántásra, ha már annyira megszikkadt, hogy nem ragad többé az ásóhoz vagy ekéhez, ha nem lehet, többé a kézbe gyúrni és alakítani mint a viaszt, hanem ha mállós, omlós és számos apró hasadékok láthatók rajta. Amilyen fontos ezen időpont megválasztása, és oly szükséges azon szabálynak betartása is, hogy a kötött talajt más, nedvesebb vagy szárazabb állapotban ne szántsuk meg, mert ezzel 1—2 évre is elronthatjuk talajunkat. Igen sokat javíthatunk a kötött talajon a kifagyasztás által is. Ha ősszel felszántva a talajt az ormos barázdákat a téli fagynak kitesszük, úgy a földrészecskék között levő viz megfagy s a göröngyöket teljesen szétmállasztja. Ily módon tavaszra oly porhanyó a földünk, minővé a legjobb szántás-sal se tehettük volna Ezért igen kívánatos, hogy a tavasziak alá már ősszel felszántsuk a földet. Magától értetődik, hogy azért tavaszkor az ilyen talajjal is csinyján kell bánni, nehogy újra elrontsuk. Egyszer szántsuk meg a fent elmondott időben s ezzel érjük be, nehogy a rögöket túlságosan felaprózzuk. Sokat segít a kötött talaj rész tulajdonságain a mész is. Mésszel trágyázva több évre megjavítjuk az agyag talajt. A közönséges állati trágya is lazábbá teszi a talajt, de ha az agyaghoz sok humust adunk, úgy szántóföldünk még több vizet fog magában tartani s télen kifagyasztja a rajt álló növényzetet. --------------- W. E. Az országban lévő gazdasági egyesületek az 1882. év végén, gazdasági egyesületek működéséről a múlt év folyamán tétetett közzé az első rendszeres jelentés, mely az 1881. évre vonatkozó adatokat tartalmazta. Az 1882. évre vonatkozó jelentés a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium által szétküldött kérdőívre beérkezett válaszok alapján már összeállíttatott. Ez összeállításból közöljük a következőket: Az egyesületek körében, 1881-ről szóló jelentés közzététele óta létesült változások és uj alakulások tekintetében a következők jegyeztetnek meg. Uj, megyei gazdasági egyesületek jöttek létre: Fehér-, Hajdú- Hont-, Hunyad-, Szilágy , Szatmár megyékben. Azonkívül megalakultak a hódmezővásárhelyi, lőcsei, nagyszombati, sz-váraljai kisebb gazdasági egyesületek; a devecser-vidéki, kisvárdavidéki, nagy-lomniczi, szepes-bélai, szepesolaszi, újutczai (Hód-Mező-Vásárhely) gazdakörök; a kismarton-ruszti és a verseczi (átalakult) bortermelő egyletek; a nagy-körösi gyümölcs-, szőlő- és borászati egylet; a poprádvölgyi (Késmárkon) halászati egylet; a segesvári és sz.-kereszturi komlótermelő egyesület; és az enying vidéki, kőrösbányai és szegedvidéki okszerű méhész-egyesületek. Összesen 25 egyesület. A tokaj-hegyaljai borászati egyesület beolvadt a zempléni gazdaegyesületbe; a pinkavölgyi gazdasági egyesület megszűnt. Folynak továbbá a tárgyalások a torontál- és krassó-szörény-, bereg-, csongrád-, fogaras-, ugocsa-, liptómegyei, valamint több kisebb gazd. egyesület meg-, illetőleg átalakítása iránt. A jelentés végén kimutatott adatok szerint az egyesületek tagjainak száma 1881-ben volt 19,622, 1882-ben 25,818. Az egyesületek vagyona 1882. év végén az 1881. évi állapottal szemben 167 ezerért gyarapodást mutat. A jelentésben hiányzó egyesületek részben csak 1883. folyamán alakultak, részben pedig a kívánt adatokat nem küldötték be. Általános az egész országra kiterjedő egylet van egy, az országos magyar gazdasági egyesület és ennek fiókja a magyar gazdák társas köre. Több megyére kiterjedő általános gazdasági egyesület szintén csak egy van, és pedig az erdélyi gazdasági egyesület. Egy megyére kiterjedő gazdasági egyesület van 39 és pedig az abaúj-tornaj megyei, az aradmegyei, a baranyamegyei, a barsmegyei, a békésmegyei, a bácsbodrogmegyei, a biharmegyei, a borsodmegyei, a csanádmegyei, a csikmegyei, az esz-31