Gazdasági Mérnök, 1883. január-december (7. évfolyam, 1-52. szám)

1883-11-08 / 45. szám

Budapest, nov. 8. 1883. 45. szám. GAZDASÁGI MÉRNÖK. jak hogy ezek a szerkezetek is tudnak ellentállni ha a profit nem túlságosan merész. Nem kell továbbá számításba venni a legma­gasabb árvizet, hanem úgy kell építeni a völgy­zárat, hogy egész hosszában több méter magasságban átcsaphasson rajta a víz; az alaprajzhoz legczél­­szerűbb a körívforma. Kivételes magasságú árvizek alkalmával konstatálni kell az árterek határait és ezeken csak szilárd házakat építeni. A szerző ezután az iszapelvezetés kü­lömböző módjait fejtegeti még pedig üres (spanyol rendszer) és telt víztartók mellett. Az utóbbiakra nézve a szerző a következő új eljárást ajánlja: A völgy­zártól a tartó fenekén 60­­0 cen­timéternyi átmé­rőjű csőkötél fektettetik le, mely a falazott fenék­hez van erősítve; 300—400 méternyi közökben kiágazások vannak rajta, melyekre hajlékony cső­köteleket lehet rácsavarni. A legutolsó csőnek túlsó végét, melyet úszókkal lehet emelni, szivókosárral van ellátva, melyet rábocsátanak az eltávolítandó lerakományra. Ha most a fő­cső végét a völgyzárnál kinyit­juk, a víz a szivókosárba a hajlékony csőbe és innét a főcsőbe nyomul, és eközben felkavarja, elhordja az iszapot. H Ha az iszap tömörebb, a szívó kosarat kis turbinával is lát­ják el; ennek tengelyén lapát­kerék ül, amely kavarja az isza­pot. Az úszó készülék szerke­zete olyan, hogy a főcső kö­rül körben jár és kavar a zó­na minden pontján. De hogy elhordja-e az iszapot, az még el fog válni, így tehát e ké­szülék lassan kint, szakadatla­nul távolítja az iszapot a víz­gyűjtőből és a termékenyítő isza­pot az öntöző vízzel együtt viszi a földekre. A vízgyűjtők szaporítását ille­tőleg, miután völgyzárakat csak korlátolt számú helyeken lehet állítani, javaslatba hozatik ásott vízgyűjtők építése, me­lyek földgátakkal vannak elzár­va. A földmunkák olcsó előál­lításához legjobb a vizerőt fel­használni, pl. úgy hogy a vizet csatornákban a lejtők men­tén vezetik, azután a lejtő­kön lebocsátják és így hasz­nálják öblítésre, vagy pedig motorokhoz használják, melyek kotró és szállítógépeket haj­tanak, ami villamos vagy pne­­umaticus transmissió által tör­ténhetik. így tehát magával a vizzel ásatjuk és taníttatjuk a szük­séges gyűjtőket mindaddig míg a feles víz mind el nem fér bennük. Minden vizet, minden iszapot a földnek kell juttatni, mitsem szabad a tengerbe vesz­tegetni. Társas családi lakóházak New­ Yorkban. (Két ábrával.) lakásszükség tárgyában Budapesten egyre bilynak discussiók és tanácskozások, de még eddig gyakorlati eszmét vajmi keve­set pendítettek meg s amit megpendítettek, az is valószínűleg a papiroson fog maradni, hihető hogy­­ éveken át. Az ez irányú eszmék forrongása közben bizo­nyára nem lesz érdektelen, megismertetni azt a mó­dozatot a mint az amerikaiak legújabban aránylag csekély pénzen független otthont, elegáns, kényelmes lakásokat építenek maguknak. A legfeltűnőbb új házak most New-Yorkban a Navarro-Apartment há­zak a Central­ Parkban. Cooperátió által épülnek ez óriási 8, 10 sőt 12 emeletes házak, mert egyes ember nem igen bírná előteremteni az ilyen háznak fél millió dol­lárra rugó költségét. Többen egyesülnek hozzá, mindegyikük befizet 15.000—20.000 dollárt és ezért korlátlan tulajdonosa lesz egy fél vagy egy egész emeletnek. A többi pénzt jelzálogkölcsön útján szer­zik be. Mindegyik társtulajdonos fizet 1.300—-1.800 dollárt, a kölcsön kamatja, a központi fűtés, és vi­lágítás, az elevátor, a közös cselédség stb költsé­geire, de más­felől lényeges megtakarításokat tehet cselédség dolgában és emeletének szabadon hagyott részeit bérbe adhatja. Legnagyobbszerű e gem­e-ban a nyolcz házból álló csoport, melyet Hubert és Pirsson építészek az 5. és 59. utcza és a 6. és 7. avenue közt építet­tek, s a­melyeket a vállalkozó útján elneveztek­­ „Navarro-Flats“-nak, vagy „spanyol apartment ház„-nak. Egységes terv szerint 425 láb hosszú és­­ 201 láb széles telken épültek összesen 3 millió dol­lár költségen. A nyolcz épület elrendezése a 248. sz. ábrán látható. Perspectivából nézve egy háznak látszik az egész csoport, de alul a kocsibejáratok, felül pe­dig szellős arcadeok választják el egymástól, úgy hogy a magas épületeknek aránylag szűk udvarain kitűnő ventilátiót lehet eszközölni. Ez a ventilatió annál fontosabb, mert két udvar van egymás fölött: a felső a lakók tartózkodó helye, az alsó arra­­ szólgá­l, hogy oda hozzák az élelmiszereket és ott vannak az elevátorok is. A házalókkal tehát az utczai ablakon történik az értekezés. A felső három udvarban, melyek egymással összefüggnek, kert és szökőkút van. A két udvar és az arcadok alatti átjárók kö­zösek a nyolcz házra, máskülönben az egyes házak teljesen el vannak egymástól különítve. A lakások berendezése kitűnőn kigondolt terv szerint, a tér legjobb felhasználásával történik. Az összes épületek alatt elhúzódnak a 8 láb ma­­­­gas pinczék, melyek a járda alá is elhúzódnak ; ezek közt van a Tunnelszerű­ udvar, melynek bejá­rata a magánút közepén van. Következnek a 9 magas földszintek, ahol a cselédek laknak. A többi emeletek, melyek 14 láb magasak, magánlakásokra szolgálnak. Minden emeleten 2 lakás van. A hátulsó udvarvonalon az emeletek csak 9 láb magasak, úgy hogy a ház az utcza felöl 9, az udvaron tizenkét emeletet mutat. Ez a duplex-rendszer. Az utczai oldalon magas urasági szobák vannak, az udvari oldalon a konyhák, kamarák, cselédszobák stb. van­nak, még pedig úgy hogy az 1.3.5 stb homlok­emeletek kapják a megfelelő hátulsó emeletet, a 2. 4. 6. stb emeleteknek pedig 2—2 emelet jut a hátsó oldalból. A közlekedést az utcza és a lakások közt szá­mos elevátor közvetíti, úgy hogy a lépcsőmászás teljesen elmarad, és a legmagasabb emeletekben levő lakások is igen keresettek, mert csendesek, üdék és szép kilátás van a Centrál parkra és a környező utczákra. A 249. számú rajzban a „Madrid“ nevű sarokház és a mellette levő „Cordova“ egyik emeletének szobái van­nak feltüntetve. Minden épület közepén van egy lépcsőház, egy elevator a cselédek számára és egy másik elevator az ura­­ságoknak. Ez utóbbiról a hom­loképület minden emeletén a lépcsőházhoz tartozó „public hall“-ba (előcsarnok) lépünk, amelyből külön ajtók nyílnak a két elkülönített lakosztályba és pedig előbb a fogadó terem­be (reception-hall“-ba,­ honnét kettős ajtók vezetnek a a tár­salgóba („parlor“), a könyv­tárba, a tekeszobába, a lakó­szobába, az étterembe stb. — Mindezen szobák egymásba nyíl­nak és gyönyörű sort képeznek; az ablakokból kilátni a parkba, a North­ Riverre, a long Island Lundba. A házak sziklára vannak alapozva és tűzmentesen épít­­vek; a fedelek vastartókra van­nak támasztva, a lépcső márvány és a közbenső falak tű­zbiztosak. A ház összes helyiségei gőzzel fülnek, ezenfelül a nagyobb szobákban kandallók is vannak. Fel van itt használva minden modern találmány, mely arra szolgálhat hogy e lakás egész­séges, kellemes és kényelmes legyen. A Madrid, Cordova, Granada, Valeria, Lisboa, Barcelona, Sa­ragossa és Tolosa neveket vi­selő házak homlokzatai feltűnő díszesek; a sarkokat kerek tor­nyok képezik, a homlokfalon számos erkély szakítja meg a bérházak szokásos monotóniáját. A földszint és a két első emelet nehéz homokkőtöm­­bökből vannak kiállítva és igen erős alapot képez­nek a felső emeletekhez, melyeken homokkővel sze­gélyezett vörös téglákat látunk mint a mórok épü­letein. Az architectonicus díszítések az egyes eme­leteken változnak, de e nagy változatosságban mégis látszik az általános alapterv. A nyolc­ ház közül négy a jövő tavaszra tel­jesen elkészül. Mindegyik házban 16 családnak jut lakás és így az egész házcsoportban 128 család fog lakni, nem számítva a cselédek egész kis hadseregét. ---------------- T. K. Adatok Magyarország mezőgazdasági termeléséről. Az országos statisztikai hivatal legutóbb köz­étett évkönyveinek egyike részletes adatokat nyújt Magyarország mezőgazdasági termeléséről. E kimu­n­t 248. ábra. Társas családi lakóházak New-Yorkban. 249. ábra. A társas családi lakóház sarok- és közép épületének emeleti berendezése. (Fent lát­ható balra az emeletek elosztása, közepén a szemben levő beugró épületrész s jobbra a sarok épület beugró részének alternatív elrendezése.) 551

Next