Gazdasági Mérnök, 1883. január-december (7. évfolyam, 1-52. szám)
1883-10-18 / 42. szám
* ' ‘ -v'?' •• ■* ••'. .. ' Előfizetési dij: Belfold re: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. Egy szám ára 30 kr. — Külföld re: Egész évre 12 frt. — MEZOGAZDASAGI ES MUSZAKI HETILAB I ii - !■ i " """ 1 "** *.... EGYSZERSMIND A TISZA VÖLGYI TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkeszti és kiadja : Gonda Béla, magy. kir. ministeri főmérnök, műegyetemi m. tanár. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, IX. kerület, Csillag utcza 8. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, úgyszintén az előüzetések és hirdetések is. A 42 dik szám TARTALMA: Czikkek: Az országos technikai szolgálat szervezése. — A nemzetközi gabonaforgalom. — Paks építkezései és csatornázásai. — A Sévres-porczellán ismeretéhez. — Szőlőszemelő és szőlőzúzó gép (Két ábrával. Gazdasági Szemle : Találmányok: Házfedés vászonnal. — Uj szagtalanító és fertőztelenítő szer. Vegyes Közlemények: A szellőző csatornák berendezésére. — Kiállítás Komáromban. — A new-yorki vízvezeték. — A mezőgazdasági statisztika fejlesztése. — A füst értékesítése. — Lábmelegitők vasutakon. — A szolnok-csongrád balparti ármentesitő társulat. — A Society of Arts. — Új világító gép. — Tűzmentesitő máz. — Husnemnek új eltartás módja. — Tiszai kölcsönügy. _ A mész mint robbantó szer. — Hirdetések. Az országos technikai szolgálat szervezése. Még alig harmadfél éve, hogy az ország technikai ügyeinek czélszerűbb kezelése czéljából a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium kebelében a műszaki szolgálat külön választatott az adminisztrácziótól s felállíttatott a műszaki tanács, amely ezen aránylag rövid idő alatt teljesen életképesnek és hasznosnak bizonyult. A műszaki tanács szervezetében a helyes munkamegosztás elve, az egymástól különböző s mai napság már egyenként is roppantul fejlett technikai szakmák elkülönítése len alkalmazva, amennyiben a vízi, vasúti és úti ügyek külön orsz. középítészeti felügyelők által kezeltettek, akik saját szakmáikban évek, sőt évtizedek gazdag tapasztalatait egyesítették kiváló elméleti képzettséggel. A legfelsőbb műszaki szolgálat ezen szervezete azonban a jövő évtől kezdve igen lényeges átalakításon fog keresztül menni. Legalább ezt tervezi a minisztérium, amint az az 1884. évi költségelőirányzat indokolásából kitűnik. E szerint a minisztérium kebelében felállított műszaki tanács továbbra is fentartatik; az eddigi középitészeti kerületi felosztás azonban megszüntettetnék, és ennek helyébe 14 középitészeti kerület alkottatnék, mindegyik kerület élén egy-egy felügyelővel, ki kerületében, szakma szerinti elkülönítés nélkül, a közlekedés minden ágát egyaránt fogná gondozni. A műszaki tanácsnál lévő szerkezeti iroda élére szintén egy, tehát a 15-ik felügyelő helyeztetnék, személyszaporításként pedig még egy főmérnök és egy mérnök osztatnék be. Az 1881 ben keresztülvitt munkamegosztást tehát felváltja majd a munkaegyesítés, s ezután az orsz. középitészeti felügyelőnek a technikai szakma minden ágában kellő elméleti és gyakorlati képzettséggel kell bírni s folyvást lépést tartani e három, — egyenként is elég tágkörű és önálló — szakma fejlődésével. — Hogy e rendszer be fog-e válni, az a jövő titka. De lehetetlen föl nem említenünk, hogy — tudomásunk szerint — Francziaországban épen a múlt évben különítették el a vízépítészeti szolgálatot az út- és vasútitól. A műszaki tanács ezen átalakításán kívül megszüntettetik az eddig fenállott vasúti és hajózási felügyelőség, úgyszintén az államvasutak igazgatótanácsa s a külső mérnöki szolgálat is jelentékeny változásokon megy át. Ezekre vonatkozólag a jövő évi költségvetés indokolásában ugyanis a következőket olvassuk : Hogy a műszaki tanács valódi hivatásának megfelelhessen, s a fontos műszaki kérdések a kellő idő ráfordításával is döntethessenek el, másrészt pedig, hogy az államépítészeti és folyammérnöki hivatalok szigorúbb felügyelet alá helyeztessenek, a műszaki tanácshoz beosztott s előadókként működő középítészeti felügyelők a csekélyebb fontosságú külső szolgálat ellátása alól felmentetnének, s e teendők ellátására kerületi főmérnökségek szerveztetnének, de nem új hivatalokként, hanem olykép, hogy a jelenleg létező államépítészeti és folyammérnöki hivatalok bizonyos számú kerületbe csoportosíttatnának, minden egyes ilyen kerület élére az ezen kerületben levő valamely államépítészeti vagy folyammérnöki hivatalnak főnöke állíttatnék, ki kiválóbb képzettsége által erre különösen alkalmas lenne. A vízépítészeti teendők végzésére jövőre szakaszmérnökök fognak alkalmaztatni akként, hogy az egyes folyammérnöki hivataloknál működő mérnökök egy-egy víz- vagy folyamszakaszt kapnak gondozás végett, ezeknek, mint kirendeltségeknek működését a folyammérnöki hivatalok főnökei fogják főnöki minőségükben továbbra is ellenőrizni. A m. kir. vasúti felügyelőség mint ilyen feloszlattatnék, építészeti osztálya a m. kir. állami vasutak igazgatóságához osztatnék be, az üzleti osztály pedig vasúti felügyelőségi ügyosztályként a minisztérium vasúti szakosztályához csatoltatnék. A m. kir. állami vasutak igazgatótanácsa, mint administrativ testület megszüntettetnék, e vasutaknak igazgatása pedig közvetlen érintkezéssel a minisztérium alá rendeltetnék; másfelől azonban a minisztérium mellé közlekedési tanács, vagyis egy oly oly központi testület szerveztetnék, mely azt a közlekedést érdeklő, kivált pedig tariffális és kereskedelmi politikai ügyekben sokoldalú ismeretei és tapasztalatainál fogva véleményével és tanácsával támogatná, esetleg kezdeményező fellépésével és azáltal, hogy a minisztérium és az érdekelt körök között oly kapcsot képezne, mely a gyakorlati élet fejlődésének és kívánalmainak közlését, megértését és érvényesítését biztosabbá teszi, működését is elősegítené. Ezen tanács, mint csupán véleményező testület, administratív és végrehajtó hatáskörrel nem bírna. Feladata volna a fentebb előadott működési körben a többi között véleményt adni minden fontos közlekedési, forgalmi, tarifapolitikai és a közlekedési viszonyokra vonatkozó kérdésekben, valamint mindazon ügyekben, melyekre nézve a minisztertől felhívást kap, kezdeményezőleg felléphet, észleleteit és tapasztalatait ily módon a miniszternek netáni érvényesítés végett előterjesztheti. Működése nemcsak az állami vasutakra, hanem az ország összes közlekedési ágazataira is kiterjedne, mindazonáltal elsősorban hivatva volna a magyar kir. állami vasutak forgalmi és építkezési viszonyait is figyelemmel kísérni. Hogy ezen tanács működése megfelelő legyen, képviselve lesznek abban mindenekelőtt a közmunka- és közlekedési, a földművelés-, ipar- és kereskedelmi és a pénzügyi tárca, továbbá az országos magyar gazdasági egyesület és a helybeli ipari kereskedelmi kamarának esetleg igénybe veendő közreműködésével ezen testületek, és helyet foglalnának abban végül a gazdasági és kereskedelmi téren akár elméletileg, akár gyakorlatilag egyébként is kiválóan kitűnt egyének. Megemlítve még, hogy egy ily testületnek szervezése végett a hazai szakkörök többször felszólaltak, és hogy e szerint közóhajnak is vél a miniszter úr megfelelhetni, kifejezést ad azon meggyőződésének hogy a szervezni jvasolt közlekedési tanács az ország közlekedési ügyeinek helyes ellátására igen üdvös hatással és befolyással bíró és életre való intézmény le .. Ezen szervezeti intézkedések folytán a közmunka- és közlekedési minisztérium 1884. évi költségvetése is némileg módosulni fog, ugyanis a kerületi főmérnöki intézmény életbeléptetése következtében rendszeresíteni kellene minden olyan építészeti hivatalnál, melynek főnöke kerületi főmérnöki teendőkkel bízatnék meg, legalább egy mérnöki állást, a végből, hogy a kerületi főmérnök, mint az építészeti hivatal főnöke, távollétében helyettesíttessék. Azonkívül a kerületi főmérnöki teendőkben való segédkezésre részben segédmérnöki, részben pedig mérnökgyakornoki állások válnának szükségesekké. E czélból az 1884. évi költségelőirányzatba „államépitészeti és folyammérnöki hivatalok“ czime alatt 20 mérnökkel, 10 segédmérnökkel és 10 mérnökgyakornokkal több vétetett fel, mint volt 1883. évben rendszeresítve, továbbá ezek utazási költsége fejében is a megfelelő összeg, ezáltal az államépítészeti és folyammérnöki hivataloknál a személyi járandóságok rovata 34.790 forinttal, a dologi kiadások rovata pedig 11.600 írttal, összesen 46.390 írttal szaporodnék. 42