Gazdasági Mérnök, 1884. január-december (8. évfolyam, 1-50. szám)
1884-07-10 / 28. szám
A 28 dik szám TARTALMA: ÍFCZIKKEK : Az Al-Duna szabályozása. I. — Nemzetközi kertészeti kiállítás Szt-Péterváron. (Tárcza.) — A talajjavítási járadékbankokról. (Irta Dr. Herich Károly miniszteri osztálytanácsos.) — ízléses mezeilak. (Három ábrával.) — Az épület- vagy futógomba és a Mycothanaton. (Irta ifj. Doletsko Ferencz, a kassa-oderbergi vasút mérnöke.) — A gyapjupiacz rendszeresítése. (Irta Rejtő Sándor kir. ipari felügyelő.) KIÁLLÍTÁSI ÉRTESÍTŐ : Az országos kiállítás. — Az országos kiállítás építkezései. GAZDASÁGI SZEMLE: Bécs. (Bécs húsfogyasztása. — Indiai búza.) VEGYES KÖZLEMÉNYEK : Közraktári részvénytársaság Oroszországban. — A m. kir. technológiai iparmuzeum szervezése. — A gabona-üzlet Svájczban. — A rokontenyésztésről. — Gabona- és lisztkivitelünk. — A szőlő újabb veszedelme — A németországi czukorgyártás. A kis gyümölcsökről. — A Riunione Adriatica di sienita csász. kir. szab. biztositó társulat Triesztben. — Az ,, Anker“ — Az „Assicurazioni Generali“ VÁLLALATOK és HIRDETÉSEK. TARA. MORÉUL ! G. MEZODAZDASAGI ES MŰSZAKI HETILAP Előfizetési dij: Belföldre: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. — Egy szám ára 30 kr. — Külföldre: Egész évre 12 frt. — EGYSZERSMIND A TISZAVÖLGYI TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkeszti és kiadja : Gonda Béla, magy. kir. ministeri főmérnök, műegyetemi m. tanár. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, IX. kerület, Csillag-viteza S, de küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, úgyszintén az előfizetések és hirdetések is. Felhívás előfizetésre. Tisztelettel és bizalommal kérjük lapunk mindazon 1. pártolóit, akiknek előfizetésük a múlt hó végével lejárt, legyenek szívesek az előfizetést mielőbb megújítani. Úgyszintén ismételten kérjük mindazokat, akik még ez év első feléről vagy második negyedéről, valamint azokat is, akik még a múlt évről vannak hátralékban, legyenek szívesek a hátralékos előfizetési díjat még e hó folytán okvetetlenül beküldeni, megjegyezvén, hogy a július 10-ig be nem érkező előfizetéseket bátrak leszünk postai megbízás útján bekérni, ami azonban 20 kr. költségtöbbletet okoz. A Gazdasági Mérnök előfizetési ára: Egész évre 10 frt Félévre 5 frt Negyedévre 2 frt 50 kr. Előfizetéseket még a folyó év elejétől kezdve is folyvást elfogadunk, meg kell azonban jegyeznünk, hogy előfizetni csak a rendes évnegyedre lehet, s minthogy minden előfizetőt — ha csak egy negyedévre fizet is elő — a lap rendes pártolójának tekintünk, a lapot az előfizetés lejárta után az előfizetés meg nem újítása esetében is rendesen küldjük, mindaddig, amíg a küldés határozott beszüntetése nem kívántatik. Aki tehát előfizetése lejártával nem kívánja a lapot tovább járatni, legyen szíves ezt vagy egy levelező lapon előzetesen tudatni, vagy a lejárat után küldött első szám visszaküldésével jelezni, mivel ellenkező esetben igényt tartunk az előfizetés megújítására. Az Al-Duna szabályozása. 1. magyarországi lapályt az oláhországi lapálytól egy hatalmas hegylánczolat választja el, melynek tekervényes völgyein és helyenkint nyilasain vájt magának medret a Duna folyam, így jelesül a Kazán szorosnál csalhatatlan jelei látszanak annak, hogy hajdanában az ottan elvonuló hegyek a természet ereje által választottak kétfelé, melyeken keresztül szabad lefolyást nyertek a magyarországi lapályt borított vizek. Mily óriási munkát kellett itt a lefolyó víznek végezni, míg a Duna jelenlegi medre úgy, ahogy ezt ma észlelhetjük, létrejött, legkivált abból ítélhető meg, hogy a meder a Traján út építése óta, tehát 17—18 század óta számba vehető változást nem szenvedett. Amint a Duna Moldvát elhagyja, mindkét partját hegyek képezik, melyek hol bővebb, hol szűkebb mederbe szorítják a Dunát, míg az ország határán túl Turn-Szeverinen alul a Duna az oláhországi síkságban folytatja útját a Feketetenger felé. A Dunafolyam most említett szakaszát szabálytalanság és a rendetlenség jellemzik; vannak ugyanis helyek, hol a folyam medre 1500 m. széles, mig másut a folyam 200 m. széles szorulatban folyik. Hasonlóképen a víz mélysége is, valamint a lefolyó viz sebessége igen különböző s mig felsőbbike 05 és 40 m. között változik, addigutóbbi szélső határa 0-3—5 m. között fekszik. A Duna meder fenekét ezen szakaszban majdnem kizárólag sziklák képezik, melyek hol mélyen a vizszin alatt feküsznek, hol majdnem a vizszinig érnek és helyenkint a vizszinből kiemelkedve, a hajózásra mindmegannyi veszélyes szirtet képeznek, melyek között a hajóknak okvetlenül el kell veszniök, ha csak azok kormánya nem bizatik az ottani meder és vízi viszonyokkal ismerős kalauzok kezére. A medernek ezen rendetlen alakulása az aldunai hajózási akadályok egész lánczolatát, képezi, mely már közép víznél a hajózást veszélyessé teszi és mely esetekben a vízi közlekedés csak külön e czélra épült járművek által közvetíthető, kis vízállásnál pedig, tágabban vett értelemben, végképen szünetelni kénytelen. Ily kis vízállás mellett a hatalmas Dunafolyam ezen szakaszán csak is könnyű dereglyék közlekedhetnek, melyek azonban daczára annak, hogy vízbe merülésük alig tesz 30 - 40 cmt, mégis minduntalan a megfeneklés veszélyének vannak kitéve. De nemcsak a kis vízálláskor bekövetkező vízmélység hiánya képez hajózási akadályt a Dunafolyam ezen szakaszában, hanem a túlságos nagy vízsebesség is, mely különösen azon helyeken fordul elő, hol a Duna meder fenekén egyik parttól a másikig egy sziklapad vonul keresztül. Ezen sziklapadok fenékgát módjára működnek, minélfogva a felette felduzzasztottvíz a sziklapadon lévén kénytelen átbukni, oly vízsebességet eredményez, mi a hajózásnak éppoly akadályt gördít útjába, mint a vízmélység hiánya. Jelesül Stenka, Kozla, Dojke, Izlas, Tachtalia, Jucz és Vaskapu név alatt ösmerőssziklapadok, melyek többé-kevésbbé a Dunameder egész szélességét foglalják el, képezik nemcsak a vízmélység hiánya, de egyszersmind a felette nagy vízsebesség miatt is a legveszélye sebb hajózási akadályokat is. Megemlítendő ezeken kívül a Greben név alatt ismert hajózási akadály is, mely azonban eltérőleg a fentebbiektől, csak nagy víz idején áll elő a lefolyási szelvény hirtelen változása miatt. E helyen a hajózásnak csak a nagy sebességgel kell megküzdeni. Hogy ily körülmények között a Duna, mint a kelet felé vezető hatalmas vízi út, a keresőelem igényeinek nem felelhet meg, igen természetes következmény, mely azonban csakhamar meg fog szűnni és a kereskedelmi forgalom nagy élénkségnek fog indulni, mihelyest a hajózási akadályok el fognak hárittatni és a Duna folyam ezen szakaszában a legkisebb vizes állás mellett is biztos hajóút fog létesíttetni. Hogy századok előtt, midőn az Al-Dunamentén virágzó római kolóniák honoltak, a Dunának, mint vizi útnak, nagy fontosság tulajdonittatott és mint ilyen felhasználtatott, mutatják a Liblinél és a Kazán mentén látható óriási munkák maradványai, melyek nagyszerűsége és 28 A Gazdasági Mérnök szerkesztősége és kiadóhivatala (Budapest, Csillag utcza 8. sz.)