Gazdasági Mérnök, 1884. január-december (8. évfolyam, 1-50. szám)

1884-07-10 / 28. szám

A 28 di­k szám TARTALMA: ÍFCZIKKEK : Az Al-Duna szabályozása. I. — Nemzetközi kertészeti kiállítás Szt-Péterváron. (Tárcza.) — A talajjavítási járadékbankokról. (Irta Dr. Herich Károly miniszteri osztálytanácsos.) — ízléses mezei­­lak. (Három ábrával.) — Az épület- vagy futógomba és a Mycothana­­ton. (Irta ifj. Doletsko Ferencz, a kassa-oderbergi vasút mérnöke.) — A gyapjupiacz rendszeresítése. (Irta Rejtő Sándor kir. ipari felügyelő.) KIÁLLÍTÁSI ÉRTESÍTŐ : Az országos kiállítás. — Az országos kiállítás építkezései. GAZDASÁGI SZEMLE: Bécs. (Bécs húsfogyasztása. — Indiai búza.) VEGYES KÖZLEMÉNYEK : Közraktári részvénytársaság Orosz­országban. — A m. kir. technológiai iparmuzeum szervezése. — A ga­bona-üzlet Svájczban. — A rokontenyésztésről. — Gabona- és lisztkivi­telünk. — A szőlő újabb veszedelme — A németországi czukorgyártás. A kis gyümölcsökről. — A Riunione Adriatica di sienita csász. kir. szab. biztositó társulat Triesztben. — Az ,, Anker“ — Az „Assicurazioni Generali“ VÁLLALATOK és HIRDETÉSEK. TARA.­­ MORÉUL ! G. MEZODAZDASAGI ES MŰSZAKI HETILAP Előfizetési dij: Bel­földre: Egész évre 10 frt, félévre 5 frt, negyedévre 2 frt 50 kr. — Egy szám ára 30 kr. — Külföld­re: Egész évre 12 frt. — EGYSZERSMIND A TISZAVÖLGYI TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE. Szerkeszti és kiadja : Gonda Béla, magy. kir. ministeri főmérnök, műegyetemi m. tanár. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, IX. kerület, Csillag-viteza S, de küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, úgy­szintén az előfizetések és hirdetések is. Felhívás előfizetésre. Tisztelettel és bizalommal kérjük lapunk mindazon 1. pártolóit, a­kiknek előfizetésük a múlt hó végével lejárt, legyenek szívesek az előfizetést mi­előbb megújítani. Úgyszintén ismételten kérjük mindazokat, a­kik még ez év első feléről vagy második negyedéről, valamint azokat is, a­kik még a múlt évről vannak hátralékban, legyenek szívesek a hát­ralékos előfizetési díjat még e hó foly­tán okvetetlenül beküldeni, megjegyezvén, hogy a július 10-ig be nem érkező előfizetéseket bátrak le­szünk postai megbízás útján bekérni, a­mi azon­ban 20 kr. költségtöbbletet okoz. A Gazdasági Mérnök előfizetési ára: Egész évre 10 frt Félévre 5 frt Negyedévre 2 frt 50 kr. Előfizetéseket még a folyó év elejétől kezdve is foly­vást elfogadunk, meg kell azonban jegyeznünk, hogy elő­fizetni csak a rendes évnegyedre lehet, s minthogy min­den előfizetőt — ha csak egy negyedévre fizet is elő — a lap rendes pártolójának tekintünk, a lapot az előfize­tés lejárta után az előfizetés meg nem újítása esetében is rendesen küldjük, mindaddig, a­míg a küldés határo­zott beszüntetése nem kívántatik. A­ki tehát előfizetése lejártával nem kívánja a lapot tovább járatni, legyen szí­ves ezt vagy egy levelező lapon előzetesen tudatni, vagy a lejárat után küldött első szám visszaküldésével jelezni, mivel ellenkező esetben igényt tartunk az előfizetés meg­újítására. Az Al-Duna szabályozása. 1. magyarországi lapályt az oláhországi lapálytól egy hatalmas h­egylánczolat választja el, melynek tekervényes völ­­­­gyein és helyenkint nyilasain vájt magának­­ medret a Duna folyam, így jelesül a Kazán szo­­­­rosnál csalhatatlan jelei látszanak annak, hogy hajdanában az ottan elvonuló hegyek a termé­szet ereje által választottak kétfelé, melyeken­­ keresztül szabad lefolyást nyertek a magyaror­szági lapályt borított vizek. Mily óriási munkát kellett itt a lefolyó víznek végezni, m­íg a Duna jelenlegi medre úgy, a­hogy ezt ma észlelhetjük, létrejött, leg­kivált abból ítélhető meg, hogy a meder a Tra­­ján út építése óta, tehát 17—18 század óta számba vehető változást nem szenvedett. A­mint a Duna Moldvát elhagyja, mind­két partját hegyek képezik, melyek hol bővebb, hol szűkebb mederbe szorítják a Dunát, m­íg az­­ ország határán túl Turn-Szeverinen alul a Duna az oláhországi síkságban folytatja útját a Fe­ketetenger felé. A Dunafolyam most említett szakaszát sza­bálytalanság és a rendetlenség jellemzik; van­nak ugyanis helyek, hol a folyam medre 1500 m. széles, mig másut a folyam 200 m. széles szorulatban folyik. Hasonlóképen a víz mélysége is, valamint­­ a lefolyó viz sebessége igen különböző s mig f­elsőbbike 05 és 40 m. között változik, addig­­utóbbi szélső határa 0-3—5 m. között fekszik. A Duna meder fenekét ezen szakaszban­­ majdnem kizárólag sziklák képezik, melyek hol­­ mélyen a vizszin alatt fekü­sznek, hol majdnem a vizszinig érnek és helyenkint a vizszinből ki­emelkedve, a hajózásra mindmegannyi veszélyes szirtet képeznek, melyek között a hajóknak okvetlenül el kell veszniök, ha csak azok kor­mánya nem bizatik az ottani meder és vízi vi­szonyokkal ismerős kalauzok kezére. A medernek ezen rendetlen alakulása az aldunai hajózási akadályok egész lánczolatát, ké­pezi, mely már közép víznél a hajózást veszé­lyessé teszi és mely esetekben a vízi közleke­dés csak külön e czélra épült járművek által közvetíthető, kis vízállásnál pedig, tágabban vett értelemben, végképen szünetelni kénytelen. Ily kis vízállás mellett a hatalmas Duna­folyam ezen szakaszán csak is könnyű dereg­lyék közlekedhetnek, melyek azonban daczára annak, hogy vízbe merülésük alig tesz 30 - 40 cmt, mégis minduntalan a megfeneklés veszélyé­nek vannak kitéve. De nemcsak a kis vízálláskor bekövetkező vízmélység hiánya képez hajózási akadályt a Dunafolyam ezen szakaszában, hanem a túlsá­gos nagy vízsebesség is, mely különösen azon helyeken fordul elő, hol a Duna meder fenekén egyik parttól a másikig egy sziklapad vonul keresztül. Ezen sziklapadok fenékgát módjára működnek, minélfogva a felette felduzzasztott­­víz a sziklapadon lévén kénytelen átbukni, oly­­ vízsebességet eredményez, mi a hajózásnak ép­p­oly akadályt gördít útjába, mint a vízmélység hiánya. Jelesül Stenka, Kozla, Dojke, Izlas, Tachtalia, Jucz és Vaskapu név alatt ösmerős­­sziklapadok, melyek többé-kevésbbé a Duname­­der egész szélességét foglalják el, képezik nem­csak a vízmélység hiánya, de egyszersmind a­­ felette nagy vízsebesség miatt is a legveszélye­­­ sebb hajózási akadályokat is. Megemlítendő ezeken kívül a Greben név alatt ismert hajózási akadály is, mely azonban eltérőleg a fentebbiektől, csak nagy víz idején áll elő a lefolyási szelvény hirtelen változása miatt. E helyen a hajózásnak csak a nagy sebes­séggel kell megküzdeni. Hogy ily körülmények között a Duna, mint­­ a kelet felé vezető hatalmas vízi út, a keres­őelem igényeinek nem felelhet meg, igen ter­mészetes következmény, mely azonban csakha­­­­mar meg fog szűnni és a kereskedelmi forga­­l­­om nagy élénkségnek fog indulni, mihelyest a hajózási akadályok el fognak hárittatni és a Duna folyam ezen szakaszában a legkisebb vize­s állás mellett is biztos hajóút fog létesíttetni. Hogy századok előtt, midőn az Al-Duna­­mentén virágzó római kolóniák honoltak, a Du­­­­nának, mint vizi útnak, nagy fontosság tulaj­do­­­­nittatott és mint ilyen felhasználtatott, mutat­ják a Liblinél és a Kazán mentén látható óriási­­ munkák maradványai, melyek nagyszerűsége és 28 A Gazdasági Mérnök szerkesztősége és kiadó­hivatala (Budapest, Csillag­ utcza 8. sz.)

Next