Gazdasági Mérnök, 1885. január-december (9. évfolyam, 1-52. szám)
1885-08-02 / 31. szám
MŰSZAKI, IPARI ÉS GAZDASÁGI HETILAP Felhívás előfizetésre. Tisztelettel és bizalommal kérjük lapunk mindazon 1. pártolóit, a kiknek előfizetésük június hó végén lejárt s azt mindeddig nem újították meg, legyenek szívesek a második félévi előfizetési díjat (6ártot) mielőbb beküldeni. Akik pedig netalán nem szándékoznak lapunkat tovább is járatni, azokat tisztelettel kérjük, méltóztassanak a második félévben küldött és elfogadott számokat visszaküldeni vagy levélileg tudatni, hogy lapunkat nem óhajtják tovább járatni. Lapunknak — az általa képviselt ügy érdekében — minél tágabb körű elterjedését előmozdítandók, ezennel egy oly újítást léptetünk az előfizetések tekintetében életbe, amelyet lapunk minden barátja bizonyára örömmel fog fogadni. Jelentékeny árkedvezményt adunk ugyanis oly társas előfizetések részére, amelyeknél egy régi előfizetőhöz egy vagy több új előfizető csatlakozik. E szerint lapunk előfizetési feltételei a következők : Egyes előfizetésnél a díj f£^vre 2| fH Egy régi és egy új elő- egész évre 10 frt fizetésnél együtt \ félévre 6 « Egy régi és két vagy több egész évre 8 « új előfizetésnél félévre 4 « Ha tehát valaki a magáéhoz egy új előfizetőt szerez, először ő maga, de még előfizető társa is egy évre 2—2 frttal olcsóbban kapja a lapot; ha pedig egy régi előfizető a magáéhoz két vagy több új előfizetőt szerez, akkor úgy ő maga, mint előfizető társai is egy évre már 4—4 frttal olcsóbban kapják a lapot, megjegyezvén azonban, hogy az ilyen társas előfizetéseknek — a dolog természeténél fogva — együtt és egy utalványon kell történni, az egyes előfizetők teljes czímének pontos kitüntetésével. Ezt a kedvezményt kiterjesztjük — kivételesen — azokra is, akik az előfizetési díjat a f. évre vagy annak második felére még nem küldték be. Ezen kedvezmény lehetővé teszi a lapnak a rendes előfizetési díjnál jelentékenyen olcsóbb megszerzését, miért is legyen szabad reméltetünk, hogy e kedvezményt lapunk számos pártolója igénybe veendi. A Gazdasági Mérnök kiadóhivatala. A magyaróvári gazdasági akadémia története. Az okszerű mezei gazdálkodásnak hazánban kétségtelenül egyik legelső rendű alapvető intézete a magyaróvári gazdasági akadémia, amely főleg a hatvanas években, a midőn az intézet mint Ausztriában a legfelső gazdasági iskola, messze, idegen földön is kiváló hírnévnek örvendett s a magyaróvári gazdasági főtanintézet bizonyítványa még Németországon is elsőrendű, ajánló levél volt. Azóta nagyot haladt a gazdasági tudomány, s jól esik konstatálnunk, hogy e haladással a magyaróvári gazdaakadémia is lépést tartott, amit főleg azon kiváló szakférfiaknak köszönhetünk, akiknek legnagyobb része ma is az intézet élén áll, s akik a gazdasági szakoktatásnak és irodalomnak leghivatottabb munkásai e hazában. Hatvankét éve, mióta ez a főtanintézet fennáll, mely idő alatt az egyszerű magánintézetből hírneves felső tanintézetté fejlődött. A gazdasági tanügy barátai előtt bizonyára nem lesz érdektelen közelebbről megismerkedni fejlődésének legalább vázlatos történetével, melyet érdekesnek tartottunk az intézet ezévi értesítője nyomán a következőkben röviden összefoglalni. Az első nagyobb szabású gazdasági tanintézet hazánkban — a Festetich György gróf által 1797. évben Keszthelyen alapított „Georgicon'* — már 21 év óta működésben volt, midőn Albert szász-tescheni herczeg, valószínűleg annak sikere által buzdíttatva, az 1818. évben hasonnevű uradalmának székhelyén, Magyar-Óvárott saját költségén egy gazdasági tanintézetet állított fel, melynek létrehozásában Wittmann Antal uradalmi igazgatónak jelentékeny érdeme van. A tanintézet fő rendeltetése abban állott, hogy a herczeg magyarországi, sziléziai és morvaországi terjedelmes uradalmai számára elméletileg és gyakorlatilag képzett gazdatiszteket neveljen ; mindazáltal a tanintézet látogatása másoknak is megengedtetvén, a monarchia minden rérészéből, leginkább azonban hazánkból sereglettek össze a tanuló ifjak. A tantermek, gyűjtemények és a tanárok lakásai a szokatlan vastag falakkal bíró, saroktornyokkal ellátott ódonszerű erődítvényes kastélyban voltak elhelyezve, mely épület az idők folyamán nem csekély változtatásokon keresztülmenve, máig is ugyanezen czélok szolgálatában áll. Az oktatás a kétéves tanfolyamban német, kezdetben részben latin nyelven folyt, s a tanulók, nemcsak hogy tandíjt nem fizettek, hanem hat 140 frtos ösztöndíj több szegényebb sorsú ifjúnak is lehetővé tette a tanintézet látogatását, mely ösztöndíjak adományozásánál a herczegi szolgálatban volt tisztek fiai kiváló tekintetben részesültek. Az alapító elhalálozása után annak örökösei —I. I. Károly főherczeg és utána Albrecht föherczeg — a tanintézetet, melynek költségei kezdetben évenkint mintegy 7000 váltóforintra rúgtak, továbbra is fentartották; az 1848. és 1849. év eseményei s az ezek nyomán beállott változások következtében azonban a tanintézet megszűnt. A föherczegi tanintézetnek 1818. évtől 1849-ig tartott fennállása alatt 782 tanulója volt, kik nagyobbára magyarországi származásúak voltak s itt is találtak alkalmazást. A szabadságharcz lezajlása után az egységessé vált osztrák birodalom akkori csász. kir. kormánya egy felsőbb szervezetű gazdasági tanintézet életbeléptetését határozta el, nehogy oly ifjak, kik a mezőgazdasági pályára tudományos képzettséggel lépni óhajtottak, ismeretek szerzése végett v amely külföldi tanintézetbe menni kényteleníttessenek. A tanintézet helyének megállapítása vétetvén fontolóra, a Lajtán innen és túl számos hely hozatott javaslatba, mely egy gazdasági tanintézet berendezésére alkalmasnak látszott. Ez alkalommal természetszerűen M Óvár is szóba hozatott, mint melynek 31 évig fennállott tanintézete úgy Magyarországon, valamint az egész monarchiában, sőt annak határain túl is régi, jó hírnévnek örvendett. Ezen kedvező előzmény, valamint M.-Óvár abbeli előnyös fekvése, hogy csaknem a monarchia középpontján fekszik; továbbá könnyen hozzáférhetősége, környékének előhaladt mezőgazdasági kultúrája, mely a főherczegi uradalomból indulva ki, hol úgy a földmívelés és állattenyésztés, valamint többféle iparüzleti ág mintaszerűen kezeltetik s a törekvő gazdáknak tanulmány és okulásra bő anyagot szolgáltat, az e részben véleményadásra felszólított szak-31