Gazdasági Mérnök, 1888. január-december (12. évfolyam, 1-52. szám)
1888-06-03 / 23. szám
9 TARTALOM. A Vaskapu szabályozása. — A birtokviszonyok rendezése s közép-és kisbirtokok képzése.__Spiritus motor. — Fatörzs-kiemelő gép. (Egy ábrával.) — Árucsarnok. — Téglahordó szerkezet. (Egy ábraval.) — Pulsometer. (Egy ábrával.) — Amerikai vasutak. Tároza : Levágott virágok. Találmányok : Önműködő festőkazán. — A selyemgubók tisztítása. •— Telefon-készülék. Vasúti ügyek : Szász magyar vasúti kötelék. — Szabadok osztrák- magyar államvasut társaság. — Az osztrák-magyar vasúti kötelék. Szab. osztrák-magyar államvasut társaság. Különfélék : Vízállás. Hetinaptár. XII. évfolyam. 23. szám Budapest, 1888. junius 8 Előfizetési dij : Hirdetési díj: MEGJELENIK MINDEN VASARNAP. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL: Egész évre 12 frt, félévre 6 fit. negyedévre 3 forint. Egy tíz szer hasábozott petitsor egyszeri beiktatásra 40 krajczár.Szerkeszti és kiadja GONDA BÉLA műszaki tanácsos IV. ker. Régi posta-utcza 6. szám I. em. A Vaskapu szabályozása. Ötven éve épen, hogy a Vaskapu szabályozása, illetőleg az al-dunai zuhatagok hajózhatóvá tétele érdekében az első kezdeményező lépés megtörtént, sőt a kivitel kérdése is tanácskozások tárgyává tétetett. Egy hosszú félszázadnak kellett lefolyni, míg e nagyszabású terv és eszme oda érlelődött, hogy most már csak a parlament jóváhagyása szükséges hozzá, hogy a Vaskapu s ezzel a Duna - Magyarország szívéig megnyíljék a vízi forgalom számára. Nagy, nehéz és költséges lesz a munka, mely ott kivitelre vár. Roppant sziklapadok eltávolítása, a hajózást gátló zuhatagok és sekélyek megszüntetése, nagy kőgátak és szántóművek létesítése az, ami által reméli a tudomány, hogy a hajózásra alkalmas egyenletes, csendesebb vízfolyás a legkisebb vízálláskor is elegendő vízmélység fog e folyani szakaszon beállani. Kilencz millió forintra és hat évre van e munka előirányozva. Tehát már 1896-ban szabad vízi utunk lesz a tengerig. Fogjuk-e és miként annak előnyeit magunk javára felhasználni tudni ? A nagyszabású munka technikai részleteiről nem akarunk most szólni. Erre lesz még alkalmunk bőven s nem is fogjuk elmulasztani, hogy magukat a szabályozási terveket is részletesen megismertessük. Most inkább csak e műnek közgazdasági jelentőségét óhajtanák rövid vonásokban ecsetelni. Igen sokszor hangoztatták és mondják ma is, hogy Magyarország a kelet és nyugat kapcsa. A nyugati műveltségnek Magyarországból kell természetszerűleg kelet felé áramlani s kelet terményeinek hazánkon kell nyugat piaczaira jutni. Magyarországnak kellene tehát a góczpontnak lenni, ahol kelet és nyugat egymással találkozik. E természeti előnyös helyzet nagy nemzetgazda-sági jelentőségét alig szükséges hangsúlyoznunk. Csak az a kérdés, hogy azt az előnyt, amit a természet ekként ingyen jóvoltából nyújtott, ki tudjuk-e használni, aknázni a magunk javára ? " Hogy ezt tehessük, okvetlen szakítanunk kell azzal, hogy csupán nyers termelő ország legyünk, mert hiszen akkor a kelettel való szorosabb kap-solat csak súlyosbítja helyzetünket, mert növeli a versenyt, melynek már úgy is járma alatt nyögünk Az extensiv őstermelésnek tehát múlhatatlanul és mielőbb át kell térni egyfelől az üzletszerű s iparilag kezelt intensív gazdálkodásra, mely terményeit nem nyersen, de feldolgozva bocsátja piaczra, másfelől a gyáriparra, mely egyrészt fogyasztékot teremt a belföldi termelés számára, másrészt kelet piacainkért hódítva gazdag jövedelmi forrást ad az ország egy jelentékeny népességének. Kelet nyomasztó versenyét máris súlyosan éreztzük a gazdasági termelés terén. E helyzet még súlyosabbá válhatik, ha az orosz, a román gabona a Dunán akadálytalanul feljöhet egész azország szívébe. Idejekorán kell tehát gondoskodnunk, hogy a Duna mentén áruraktárak, gőzmalmok, szeszgyárak stb. alakuljanak majd, amelyek az ide özönlő gazdasági terményeket feldolgozzák s ily állapotban szállítsák távoli országok és világrészek piaczaira. Az átmenő útból vegyük ki a magunk hasznát! De még sürgősebben kell arra is törekednünk, hogy kelet ipari szükségleteit majdan mi fedezzük. Ez okból ideje korán kell ott a piaczokat igen behatóan tanulmányozni, a szükségletekről, azok fedezési módjáról beható tájékozódást szerezni s szolid árukkal és megfelelő kiszolgálással részünkre hódítani a fogyasztókat. Sajnos, hogy e tekintetben eddig édes-keveset tettünk s összetett kézzel néztük, miként veti meg a lábait kelet piaczain az angol, franczia és német ipar. Ha tovább is ily indolensek maradunk, könnyen megérhetjük azt, hogy az az angol vagy franczia gyáros hajójával feljön majd a szabályozott Vaskapun át egész Budapestig s itt az ország szivében csinál erős versenyt a mi élhetetlen iparunknak. Akkor aztán magukra vessenek az ipar vezérférfiai, szószólói és művelői, ha a Vaskapu szabályozása, ahelyett, hogy javunkra válnék, csak helyzetünk rosszabbodását vonja maga után. A szabályozás befettéig s ezzel az akadálytalan hajózás megnyíltáig még jó hosszú idő van hátra. Igyekezzünk ezt okosan felhasználni, hogy a szabályozás várható előnyeit a magunk javára értékesíthessük ! A birtokviszonyok rendezése s közép és kisbirtokok képzése. A latifundiumok sehol nem bizonyultak üdvös hatásuaknak a nemzetek gazdaságában. Nagy társadalmi ellentéteket szülnek. ('-sekély számú nagybirtokossal szemben óriási proletariátus képződik, melynek nincs semmi vagyona. A gazdasági fejlődés meg van zsibbadva. Sem az ipar, sem a kereskedelem nem nyugszik egészséges alapon, mert belföldön nincs elegendő fogyasztó s így a nemzeti jólét nagyon ingatag lábon áll. Anglia a világ leggazdagabb állama, pedig ott sok a latifundium. Hogy egyeztethető tehát ez össze a mondottakkal ? Anglia gazdagsága a külkereskedelemben találja fő forrását s az óriási gyarmatokban és főkép Indiában. Ezek nélkül Hatalma gazdagsága hamar véget érne. Az angol mezőgazdaság régóta válságos helyzetben is van, pedig a kis- és középbirtokot tekintélyes bérlő osztály is helyettesíti. De ennek daczára már régóta érzik az angolok a latifundiumok káros hatását s mindenféle ellenszert igyekeznek e káros hatás ellensúlyozására teremteni. Sürgetik, hogy lehetővé kell tenni kis és középbirtokok teremtését. Legújabban Jesse Collings terjesztett az angol törvényhozás elé egy erre vonatkozó törvényjavaslatot, mely igen érdekes s nem egy oly eszmét tartalmaz, mely a magyarországi viszonyokba is bele illenék. Glesse törvényjavaslata felhatalmazást kíván adni a helyhatóságoknak arra, hogy földbirtokot vásárolhassanak s azt kis és közép birtokra feldarabolva ismét eladhassák. A helyhatóság, mely e joggal felruháztatnék a district council vagyis kerületi tanács volna, (annak nálunk a megyei képviselő bizottság felelne meg). De a district councilokat csak ezután fogják Angliában az új belügyi törvény alapján megalakítani. A törvényjavaslat bizonyos esetekben kisajátítási jogot ruház a hatóságra, de a kellő megszorításokkal. A földbirtok megválasztásánál tekintettel kell lenni arra, hogy ugyanazon tulajdonosnak van-e más földbirtoka is, és a parkokat, lakházakat, kerteket nem kell kisajátítani. S nem is kell egy kerületben egy tulajdonostól túlságos sok földet kisajátítani. A kisajátításnál a County Court judge oly árt szabjon, mint amily áron a szabad kézből való eladások történnek. Ha a hatóság megvett valamely földbirtokot, különböző módon javításokat eszközöltethet azon, például alagcsöveztetheti, rngolirozhatja, befásíthatja stb., 23