Gazdasági Mérnök, 1888. január-december (12. évfolyam, 1-52. szám)

1888-06-03 / 23. szám

9 TARTALOM. A Vaskapu szabályozása. — A birtokviszonyok rendezése s közép-és kisbirtokok képzése.__Spiritus motor. — Fatörzs-kiemelő­ gép. (Egy ábrával.) — Árucsarnok. — Téglahordó szerkezet. (Egy ábra­val.) — Pulsometer. (Egy ábrával.) — Amerikai vasutak. Tároza : Levágott virágok. Találmányok : Önműködő festőkazán. — A selyemgubók tisztítása. •— Telefon-készülék. Vasúti ügyek : Szász magyar vasúti kötelék. — Szabadok osztrák- magyar államvasut társaság. — Az osztrák-magyar vasúti kötelék. Szab. osztrák-magyar államvasut társaság. Különfélék : Vízállás. Hetinaptár. XII. évfolyam. 23. szám Budapest, 1888. junius 8 Előfizetési dij : Hirdetési díj: MEG­JELENIK MINDEN VASARNAP. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓHIVATAL:­ Egész évre 12 frt, félévre 6 fit. negyedévre 3 forint. Egy tíz szer hasábozott petitsor egyszeri beiktatásra 40 krajczár.­­Szerkeszti és kiadja GONDA BÉLA műszaki tanácsos IV. ker. Régi posta-utcza 6. szám I. em. A Vaskapu szabályozása. Ötven éve épen, hogy a Vaskapu szabályozása, illetőleg az al-dunai zuhatagok hajózhatóvá tétele érdekében az első kezdeményező lépés megtörtént, sőt a kivitel kérdése is tanácskozások tárgyává tétetett. Egy hosszú félszázadnak kellett lefolyni, m­íg e nagyszabású terv és eszme oda érlelődött, hogy most már csak a parlament jóváhagyása szük­séges hozzá, hogy a Vaskapu s ezzel a Duna - Magyarország szívéig megnyíljék a vízi forgalom számára. Nagy, nehéz és költséges lesz a munka, mely­­ ott kivitelre vár. Roppant sziklapadok eltávolítása,­ a hajózást gátló zuhatagok és sekélyek megszün­­tetése, nagy kőgátak és szántóművek létesítése­­ az, a­mi által reméli a tudomány, hogy a hajó­zásra alkalmas egyenletes, csendesebb vízfolyás a legkisebb vízálláskor is elegendő vízmélység fog­ e fol­yani szakaszon beállani. Kilencz millió forintra és hat évre van e munka előirányozva. Tehát már 1896-ban szabad vízi utunk lesz a tengerig. Fogjuk-e és miként annak előnyeit magunk ja­vára felhasználni tudni ? A nagyszabású munka technikai részleteiről nem akarunk most szól­ni. Erre lesz még alkal­munk bőven s nem is fogjuk elmulasztani, hogy magukat a szabályozási terveket is részletesen megismertessük. Most inkább csak e mű­nek köz­­gazdasági jelentőségét óhajtanák rövid vonások­ban ecsetelni. Igen sokszor hangoztatták és mondják ma is, hogy Magyarország a kelet és nyugat kapcsa.­­ A nyugati műveltségnek Magyarországból kell ter­mészetszerűleg kelet felé áramlani s kelet termé­nyeinek hazánkon kell nyugat piaczaira jutni. Magyarországnak kellene tehát a góczpontnak lenni, a­hol kelet és nyugat egymással találkozik.­­ E természeti előnyös helyzet nagy nemzetgazda-­­­sági jelentőségét alig szükséges hangsúlyoznunk.­­ Csak az a kérdés, hogy azt az előnyt, a­mit a természet ekként ingyen jóvoltából nyújtott, ki tudjuk-e használni, aknázni a magunk javára ? " Hogy ezt tehessü­k, okvetlen szakítanunk kell azzal, hogy csupán nyers termelő ország legyünk,­­ mert hiszen akkor a kelettel való szorosabb kap-­­­­solat csak súlyosbítja helyzetünket, mert növeli a versenyt, melynek már úgy is járma alatt nyögünk Az extensiv őstermelésnek tehát múlhatatla­­­­nul és mielőbb át kell térni egyfelől az üzletszerű s iparilag kezelt intensív gazdálkodásra, mely ter­ményeit nem nyersen, de feldolgozva bocsátja piaczra, másfelől a gyáriparra, mely egyrészt fogyasztékot teremt a belföldi termelés számára, másrészt kelet piac­ain­kért hódítva gazdag jö­vedelmi forrást ad az ország egy jelentékeny né­­­­pességének. Kelet nyomasztó versenyét máris súlyosan érez­­t­zük a gazdasági termelés terén. E helyzet még­­ súlyosabbá válhatik, ha az orosz, a román ga­bona a Dunán akadálytalanul feljöhet egész az­­ország szívébe. Idejekorán kell tehát gondoskod­nunk, hogy a Duna mentén áruraktárak, gőzmal­mok, szeszgyárak stb. alakuljanak majd, a­melyek az ide özönlő gazdasági terményeket feldolgozzák s ily állapotban szállítsák távoli országok és vi­lágrészek piaczaira. Az átmenő útból vegyük ki a magunk hasznát! De még sürgősebben kell arra is törekednünk, hogy kelet ipari szükségleteit majdan mi fedez­zük. Ez okból ideje korán kell ott a piaczokat igen behatóan tanulmányozni, a szükségletekről, azok fedezési módjáról beható tájékozódást szerezni s szolid árukkal és megfelelő kiszolgálással ré­szünkre hódítani a fogyasztókat. Sajnos, hogy e tekintetben eddig édes-keveset tettünk s össze­tett kézzel néztük, miként veti meg a lábait kelet piaczain az angol, franczia és német ipar. Ha tovább is ily indolensek maradunk, könnyen meg­érhetjük azt, hogy az az angol vagy franczia gyá­ros hajójával feljön majd a szabályozott Vaskapun át egész Budapestig s itt az ország szivében csi­nál erős versenyt a mi élhetetlen iparunknak. Akkor aztán magukra vessenek az ipar vezér­­férfiai, szószólói és művelői, ha a Vaskapu sza­­bályozása, a­helyett, hogy javunkra válnék, csak helyzetünk rosszabbodását vonja maga után. A szabályozás befettéig s ezzel az akadály­talan hajózás megnyíltáig még jó hosszú idő van hátra. Igyekezzünk ezt okosan felhasználni, hogy a szabályozás várható előnyeit a magunk javára értékesíthessük ! A birtokviszonyok rendezése s közép és kisbirtokok képzése. A latifundiumok sehol nem bizonyultak üdvös hatásuaknak a nemzetek gazdaságában. Nagy tár­sadalmi ellentéteket szülnek. ('-sekély számú nagy­birtokossal szemben óriási proletariátus képződik, melynek nincs semmi vagyona. A gazdasági fej­lődés meg van zsibbadva. Sem az ipar, sem a kereskedelem nem nyugszik egészséges alapon, mert belföldön nincs elegendő fogyasztó s így a nemzeti jólét nagyon ingatag lábon áll. Anglia a világ leggazdagabb állama, pedig ott sok a latifundium. Hogy egyeztethető tehát ez össze a mondottakkal ? Anglia gazdagsága a kül­kereskedelemben találja fő forrását s az óriási gyarmatokban és főkép Indiában. Ezek nélkül Ha­talma gazdagsága hamar véget érne. Az angol mezőgazdaság régóta válságos helyzetben is van, pedig a kis- és középbirtokot tekintélyes bérlő osztály is helyettesíti. De ennek daczára már rég­óta érzik az angolok a latifundiumok káros ha­tását s mindenféle ellenszert igyekeznek e káros hatás ellensúlyozására teremteni. Sürgetik, hogy lehetővé kell tenni kis és középbirtokok terem­tését. Legújabban Jesse Collings terjesztett az angol törvényhozás elé egy erre vonatkozó tör­vényjavaslatot, mely igen érdekes s nem egy oly eszmét tartalmaz, mely a magyarországi viszo­nyokba is bele illenék. Glesse törvényjavaslata felhatalmazást kíván adni a helyhatóságoknak arra, hogy földbirtokot vásá­rolhassanak s azt kis és közép birtokra feldara­bolva ismét eladhassák. A helyhatóság, mely e joggal felruháztatnék a district council vagyis ke­rületi tanács volna, (annak nálunk a megyei kép­viselő bizottság felelne meg). De a district coun­­cilokat csak ezután fogják Angliában az új bel­ügyi törvény alapján megalakítani. A törvényjavaslat bizonyos esetekben kisajátí­tási jogot ruház a hatóságra, de a kellő megszo­rításokkal. A földbirtok megválasztásánál tekin­tettel kell lenni arra, hogy ugyan­azon tulajdo­nosnak van-e más földbirtoka is, és a parkokat, lakházakat, kerteket nem kell kisajátítani. S nem is kell egy kerületben egy tulajdonostól túlságos sok földet kisajátítani. A kisajátításnál a County Court judge oly árt szabjon, mint a­mily áron a szabad kézből való eladások történnek. Ha a ha­tóság megvett valamely földbirtokot, különböző módon javításokat eszközöltethet azon, például alagcsöveztetheti, rngolirozhatja, befásíthatja stb., 23

Next