Gazdasági Mérnök, 1893. január-december (17. évfolyam, 1-53. szám)

1893-12-03 / 49. szám

XVII. évfolyam, 49. szám, Budapest, 1303 deczember 3. EGYSZERSMIND A TISZAVÖLGYI TÁRSULAT HIVATALOS KÖZLÖNYE TARTALOM: A munkásbiztositás Európában. — A gőzhajózás befolyása a csatornák keresztszelvényére. — Az állatbiztosításról szóló törvényjavaslat — Mezőgazdasági gépek a chicagói kiállításon. (Hét ábrával.) — Magyarország mezőgazdasági házi ipara. — Néhány szó a trágyahordásról s teregetésről. Tárcza : A természeti erők kihasználása. Találmányok: Olvasztótégelyek s ilyesek hevítése villamossággal. — Szerszám el nem sült lövések kifutására. Vegyesek: Farmrendszerü bérgazdaságok. — Gazdasági tanácsadó bizottság. — A franczia '"tengeri hajótulajdonosok. — Az amerikai felső tavakon.—Az uj országos telefonvonalak megnyitása. — Az államépitészeti hivatalok létszámában, stb. Forgalom. — Vízállások. — Hirdetések. A munkabiztosítás Európában. Ez a fontos kérdés utóbbi időben csaknem az összes országok parlamentjeit foglalkoztatta, és most, midőn a munkások méltányos igényeinek megfelelőleg e téren hazánkban is az üdvös intézkedések korszaka köszöntött be, azt hiszszük, nem lesz érdektelen, ha szemlét tartunk azon intézmények felett, melyeket más országokban a munkásoknak betegség, baleset stb. elleni biztosítása czéljából életbe léptettek. Ausztriában a munkaadókat a munkásaikat ért balesetért kötelezettség terheli. E végből a munkaadók tartományok szerint szövetkezeteket alakítottak, és a terheket az érdekeltek között nem a fizetendő járadékok, hanem az általuk képviselt tőke alapján osztották szét. Az 1880. évi márczius 30-iki törvény az összes munkásokat arra kötelezi, hogy betegség ellen biztosítsák magukat. Ez a biztosítás a kerületi pénztáraknál vagy a kölcsönösségi viszonyon alapuló társaságoknál eszközölhető. Az agyellátásra vonatkozólag Ausztriában nincs törvény. Francziaországban kölcsönösségi viszonyon alapuló szövetkezetek vannak. Ezek betegség és halál esetén segélyt nyújtanak; van köztük olyan is, mely bizonyos meghatározott koron túl évi járadékot ad. Az állam segélyezi az olyan szövetkezeteket, melyeknek tartalékalapjuk van. A senatusbanjelenleg tárgyalás alatt van egy a bányamunkások betegsegélyezését és agyellátását célzó törvényjavaslat. E szerint a bányatulajdonosok kötelezve vannak a munkások és hivatalnokok béreinek, illetve fizetéseinek 30y°-át egy segélyző pénztárba befizetni. A befizetendő összeg fele részében a bérekből vonatik le, másik fele részében pedig a munkaadók által fedeztetik. A képviselőház elé terjesztett törvényjavaslat szerint a munkaadók felelősek a munkásokat ért balesetért és megfelelő kárpótlást tartoznak nyújtani. Az erre szükséges pénzt a munkaadók adják. A kárpótlási összeget egy, a munkásokból és munkaadókból alakult bizottság határozza meg. Az állam 3 biztosító pénztárt állított fel: 1. agyellátási, 2. életbiztosító és balesetbiztosító pénztárt. Belgiumban számos kölcsönösségi szövetkekezet van, melyek betegségek, sebesülések stb. esetén segélyt nyújtanak. E szövetkezetek működését az 1890. május 17-iki törvény szabályozza. A törvényhozás a baleset biztosítással is foglalkozni szándékozik és e végből 2 millió frankot szavazott meg. Hollandiában igen sok segélypénztár áll fenn, melyeket többnyire munkások és munkaadók közösen létesítettek. A pénztárakat leggyakrabban munkaadók kezelik. Az 1893. április 24-én kett rendelettel alapított munkás nyugdíjpénztárnak nagy jövője van. A magán munkásbiztosító egyesületek egy országban sincsenek ugy elterjedve mint Nagybrittániában; az országnak csaknem összes munkásai az u. n. «Friendly Societes»-ekhez tartoznak. Ezek a társaságok, ami a pénzek hovafordítását illeti, csaknem absolut szabadságokat élveznek, azonban tartoznak magukat az illető hatóságoknál bejegyeztetni és évenkint tagjaik számát és pénzügyi helyzetüket közzé tenni. Azonkívül legalább is ötévenként egy kiküldött bírósági szakértő által leltárt kell felvétetniük. Az engedélyezett járadékokat tarifa szerint szabályozzák, melyet a bírósági szakértő jónak talált. Ezen magántársaságok mellet az angol kormány az 1864 iki törvénynyel felhatalmazta a postahivatalokat, hogy bizonyos összegek befizetése ellenében azonnal vagy később fizetendő járadékokat engedélyezzen. A postaigazgatás életbiztosításokat is felvehet, hogy ezek a munkásosztály körében minél jobban terjedjenek. Chamberlain parlamenti tag 1892. évi márczius 16-án agyellátásra vonatkozó törvényjavaslatot terjesztett a parlament elé. E szerint az állam a magánpénztáraknak hathatós segélyt nyújt. Olaszországban számos szövetkezet létezik, melyeknek fő czéljuk a tagokat betegség vagy munkaképtelenség esetén segélyezni vagy halál esetén az illető családját támogatni. A szövetkezeteknek meg van engedve, hogy min- den irányban úgy járjanak el, mint a biztosító társaságok, de évenként mérleget kell bemutatniok, melyekben az előrelátható kiadások és a fedezeti összegek ki vannak tüntetve. Az 1892 február 19-én hozott törvény értelmében a munkaadó a munkást ért balesetért meghatározott kárpótlásssal tartozik, azonban a munkaadónak szabadságában áll a saját munkásait az 1893. törvénynyel életbe léptetett nemzeti baleset-biztosító pénztárnál vagy pedig az erre felhatalmazott magántársaságoknál biztosítani Az agyellátásra szintén vannak pénztárak, különösen a vasműveknél. Svájcz minden kantonjában vannak munkásbetegsegélyző szövetkezetek. A szövetség-tanács előtt jelenleg törvényjavaslat fekszik, mely szerint a betegség és baleset ellen való biztosítás kötelezővé fog tétetni. Az 1886. törvény megállapítja a gyárosok polgárjogi felelősségét. Spanyolországban és Portugáliában a munkás betegsegélyezés meglehetősen van szervezve. Spanyolországban az 1891. törvény balesetért a munkaadót teszi felelőssé. Portugáliában erre vonatkozó törvény nem áll fenn. •Dániában a munkássegélyezés a munkásbiztosítás kitűnően van szervezve, és úgy magán mint törvényhozási után e téren .Dániában többet tettek, mint Európa akármelyik országában. Az 1891. április 9-én hozott törvény kimondja, hogy minden munkás, ki magát eltartani nem képes, 60-ik évétől kezdve az állam vagy a község részéről segélyben részesül. A Svéd- és Norvégországban a corporatiós jellegű munkássegélyző és biztositó szövetkezetek már régen állanak fenn s működésük újabban törvényhozásilag is szabályozva lett. Svédországban a munkásbiztositás kötelező. Oroszországban a munkásszövetkezetek nagyon el vannak terjedve, melyek csaknem teljes függetlenséget élveznek. Az 1890-iki törvény kimondja, hogy minden gyárban segélyzőpénztárnak kell fennállania. Az államtanács előtt jelenleg oly törvényjavaslat van, mely a munkásbalesetekre vonatkozik. Németországban, hol a szocziális eszmék, a nép között nagyon el vannak terjedve, a munkásbetegsegélyezés, aggkárellátás, a balesetbiztosítás mintaszerűen vannak szervezve,a törvényhozás a munkásokért egy államban sem tett annyit, mint Németországban, az állam sehol se fejtett ki szociális téren oly eredménydús működést, mint épen itt.