Gazdasági Mérnök, 1896. január-december (20. évfolyam, 1-52. szám)

1896-07-05 / 27. szám

27. szá­r.­ az évi törlesztési összegnek csupán 10—15.000 írttal való kevesbítése helyeztetett kilátásba, de ennek ellenében a fizetési évek száma hosszabbodott volna meg. Ily körülmények között Rapaics Radó miniszteri tanácsos a társulat elnökével a védműveket beutaz­ván, a töltések jó minőségének és a társulat anyagi helyzetének figyelembe vétele mellett a földmivelés­­ügyi m. kir. minisztérium megengedte az elrendelt töltésemelések egy időre való elhalasztását, illetőleg azoknak bizonyos sorrendben eszközlendő végre­hajtását. A latorczai védvonalak megállapítására Paksi József műszaki tanácsos vezetése mellett küldöttségi el­járás Leleszen megtartatván, az érdekeltek nem ki­kapitány a gőzössel, a mely egy uszályt vontatott, Bingen város alatt megállott és a lehorgonyozásra a szükséges intézkedéseket megtette és hogy a szeren­csétlenség néhány perc­ a megállás után történt. A gőzös és felszerelése annyira szétroncsolódtak, hogy a hivatalos vizsgálat még azt sem állapíthatta meg, vajjon melyike a két kazánnak robbant fel. Alumínium gyártás. Az alumíniumot — a fémek legkönnyebbikét —­­aránylag még csak kis mennyiségben állítják elő. 1895. évben összesen csak 425 tonna, illetőleg 170 köbmétert nyers alumíniumot készítettek, a­melynek értéke körülbelül egy millió forintra rúg. A legnagyobb aluminium gyártelepek Svájcz-­ ban Neuhaussenben és Amerikában a Niagara víz­esések mellett vannak. Jelenleg Norvégiában Hass­­lund közelében a Sarporos-vízesés felhasználásával új gyártási hely létesítését tervezik, a­melyet svéd és német tőkepénzesek akarnak felállítani. A legnagyobb hadihajó. A világ legnagyobb hadihajója most készül Angliában. A hajó vízrebocsátása legutóbb történt s «Terrible» névre keresztelték. Óriási nagyságát leg­jobban az alanti méretei mutatják, ugyanis hossza 164 méter, legnagyobb szélessége 216 m., merülése 82 és ezen merülésnél a kiszorított víz súlya 142,000 méter mázsa; a hajóba elhelyezett két gőz­gép lóereje 28,000 és a kazánok száma 48 darab. Hogy e számok mint jelentenek, összehasonlításképen felemlítjük a legnagyobb dunai hajót, nevezetesen a most épülő «Első Ferencz József» személyszállító gőzöst; ennek hossza 75 m., szélessége 7­7 m., merülése 14 m., a kiszorított viz súlya 4932 m­.m. a gépe 800 lóerejü és a kazánok száma négy. vonták a megyei töltések fölemelését, melyek által birtokaik legnagyobb része a Latorcza árterületébe szorittatott volna, megsürgették azonban, hogy az állam tegye meg kötelességét és a felsőbb szabályo­zások folytán rájuk zúdított árvizek tovább vezeté­séről gondoskodjék, hogy birtokaik ne szolgáljanak többé a felsőbb fekvésű társulatok részére víztartó medenc­éül. Ezen tárgyalás után a fölterjesztett tervezetek kö­­­zül a ticzeparti védvonal megtartása rendeltetett el és egyúttal felhivatott a társulat, hogy azon terüle­teket, melyek a Latorcza kiöntéseinek ezentúl is kitéve maradnak és egyedül csak a tiszai árvizek ellen nyernek oltalmat, újból osztályozza. Miként lehetett volna azonban az árvizek által elöntött területeket? Annak megállapítására, hogy a felsőbb vidéken végrehajtott ármentesítési munkálatok következtében a társulatnál keletkeztek-e tényleg hátrányok s ha igen, miként lehetne azokat kiküszöbölni? az érde­keltek közbejöttével helyszíni tárgyalás rendelte­tett el. A társulat köszönettel vette ezen intézkedést, habár előnyösebbnek gondolta, ha a helyszíni szemlék és tárgyalások még a felső vizek szabályozása előtt­­ tartottak volna meg, de a jó remény mégis meg volt adva. Az 1891. évi márczius havi közgyűlés fogadta el a társulati elnök javaslatára a telefon behozatalát. Az átalakulásnak egy jelentékeny tényezője volt ezen berendezés, különösen a Bodrogközben, a­hol az őrök és felügyelők lakásai a legtöbb helyen a községektől távol fekvő helyeken vannak elhelyezve és postai összeköttetés hiányában nem ritkán csak későn nyerhettek elintézést a sürgős ügyek, változott az idő és a Bodrogköznek egyes községei, mint például Czigánd és Karád már nem úgy vannak, mint a régi időszakban, a­mikor, mintha egy külön­álló világrészben éltek volna, sokszor csak hónapok eltelte után értesültek néha egy véletlenül arra téve­dett és ott rekedt utas által az előfordult nevezete­sebb eseményekről. Ma már össze van kapcsolva a perbenyiki központ­tal és a király-helmeczi társulati helyiségekkel, a bodrogi töltések mentén és csatornáknál felállított telefon­hálózat, melynek hossza 1695 kilométer és 17 állomással rendelkezik. E közben a társulat elnöke külön füzetekben vagy a helyi lapok útján értesítette időszakonként az érdekeltséget az életbe vágó költségekről és megjelent a «Néhány szó a Tiszaszabályozásról, különös tekin­tettel a bodrogközi viszonyokra a czimű­ munkára, mely a jövőbeni teendőknél irányadóul szolgált. A hullámtéren megállapítandó művelési ágak tanul­mányozására kiküldött bizottság véleménye alapján a társulat csekély eredményt hozónak és fölötte költ­ségesnek nyilvánította az állam által kívánt tisztításo­kat, miután a fák eltávolítása után csakhamar füze­sek támadnának, melyek a vízfolyást még inkább meggátolnák, annak helyébe fontosabbnak találta a vontató utaknak jókarban való fentartását. A zalkodi körtöltés ügyében a bizottsági eljárás megtartatván, az érdekeltség kijelentette, hogy a tervezett és belsőségeiket megmenteni czértó kör­töltés kiépítését ellenzi és elfogadta a társulat által ennek fejében tett azon ajánlatát, hogy az 1888-ik évi árvíz színe alatt fekvő mentesített területeik a legkisebb fizetési kulcs 15-öd részével fognak meg­­terheltetni. A kenézlői cső­ zsilip és hozzá csatlakozó csator­nák elkészültek. Tervbe vétetett a Bodrogköz felső részeinek további rendszeres csatornázása, hogy a Karcsa ere feletti vizek rendszeresen levezethetők legyenek és a magán­­csatornák által nagy késedelemmel hozott belvizek károkat ne okozhassanak. 265 ábra. képek a millenniumi kiállításból. magyar aszfalt részvénytársaság pavillonja. 266 ábra. gróf battyhány pavillonja. GAZDASÁGI MÉEMNÖK 315

Next