Gazdasági Mérnök, 1910. január-december (35. évfolyam, 1-52. szám)
1910-01-02 / 1. szám
Telefon 56—44. XXXV. évfolyam _______________________Budapest, 1910. január 2 ______ 1 szám. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAPON Előfizetési dij : Fgrész évre 24 . kor. fél évre 12 kor. negyed évre 6 korona Alapította ! Felelős szerkesztő: GONDA BÉLA PIROVITS ALADÁR MINISZTERI TANÁCSOS Budapest székesfőváros mérnöke. Szerkesztőség és kiadóinvitár. Vill. CONTI-UTCZA 38. SZAV. BUDAPEST Az uj elektromos centrálé. (P.) Budapest A székesfőváros törvényhatósága a nagyszabású alkotások sorozatában a székesfőváros területén már ez idő szerint létező két elektromos központi telep mellé egy harmadik új villamos telep létesítését szándékolja, hogy ezúton érje el az elektromos áramszolgáltatás körül a drága egységárak tekintetében minduntalan felhangzó panaszokat és hogy főleg a kis ipar szolgálatában eredményezzen az egészséges irányban kialakítandó verseny majd kedvezőbb helyzetet. Erről a problémáról, mint a modern műszaki tudomány köréből vett kérdésről valóban sokat lehetne beszélni, de felette érdekessé és aktualitás tekintetében fontossá teszi a kérdést a harmadik centrálé megoldásának módja és a helye. Lapunkban már a mást esztendőben legelőször ismertettük a kormányhatóságnak azt a tervét, amely szerint a Soroksári Dunaágat rendeztetni és hajózásra alkalmassá alakítani kívánja. Ennek a rendezési és átalakítási műveletnek egy igen fontos része, hogy az ezúton nyerhető viziert használtassák fel az elektromos energia termelésére. A központi telep állana a soroksári Dunaágban tervezett hydro elektromos műből, a megfelelő gáztartalék-gépekből és az ezt kiegészítő kábelhálózatból. Ennek a harmadik elektromos telepnek terve Dr. Hoór Tempis Mór műegy. r. k. tanártól ered, aki a vonatkozó tervnek elkészítésére a székesfőváros tanácsától megbízatást nyert. A nagyterjedelmű tanulmány számos tervet tartalmaz műszaki leírás, költségvetés és jövedelmezőségi számításokkal kisérve. Érdekes ennek rövid leírása, amelyet a következőkben adunk : A központi telep a soroksári Dunaágon van tervezve. A soroksári Dunaágnak rendezésével nyerhető vizierő megállapítása az 1876. évtől 1907-ig terjedő pontos megfigyeléek és feljegyzések alapján történt. A soroksári Dunaág medrére és terepére vonatkozólag folytatott tanulmányok szerint a vízierőmű a legelőnyösebben az Angyali sziget melletti jobb ágba, a sziget felső végére építhető. A megfelelő kotrásokkal és mederjavításokkal dr. Hoór szerint a teljes kiépítés után kereken 50 millió kilowattórát lehet a soroksári Dunaágból nyerni. Arra való tekintettel, hogy az elektromos központi műnek az év folyamán beálló legnagyobb terhelése az évi átlagterhelésnél tetemesen nagyobb, — ennek 2—3-szorosánál is több lehet — a víznek ezen Dunaágba való tárolása van számításba véve, amely tárolt vízmennyiség az üzemközben beálló terhelési lökéseknek kiegyenlítésére fordítható. Ezen víztárolás képezi az egész tervezetnek egyik sarkalatos pontját. A központi telep teljes kiépítése után az év legerősebb megterhelése a számítások szerint 19.000 kilovoltampére lesz, míg az átlagterhelés kereken 4600 kilowatt, azaz 0,65 százalék fáziseltolás mellett 5400 kilovoltampére. A csekély vízállás idején fellépő erőszükségletet a tervezett gőzturbina telep lesz hivatva pótolni. A megfigyelésnek 32 évi tartama alatt az 1907. év volt vízállás tekintetében a legkedvezőtlenebb, hasonló vízállás mellett november és december havában összesen 27 napon át az átlagos napiteljesítménynek mintegy 85 százalékát kell gőzzel pótolni. Habár a számítások és diagrammok szerint, az évi szükségletnek csak igen kis részét kell gőzzel előállítani, az előbbi kedvezőtlen vízállás mellett a gőztartalékot az üzemközben várható legnagyobb lökésekre kellett tervezni. Az Angyali szigetre tervezett vízierőmű a Dunaágra keresztbe épített kb. 165 méter generátorházból áll, amely egyszersmind a vízierőmű duzzasztójául szolgál. A vízierőműben összesen 10 gépegység nyer elhelyezést, mely egy-egy hatszoros Francis-féle ikerturbinából és evvel közvetlenül kapcsolt 2000 kilovoltampere teljesítőképességű, 10.000 volt kapocsfeszültségű háromfázisú, 42,5 periódusú váltakozó áramú generátorból állana. A gépek percenkénti fordulatszáma 85. A turbináknak hatásfoka az üzemközben várható leggyakoribb víznyomás mellett azaz 2,25 m mellett éri el a legnagyobb értékét : 76 százalékot. Ezen víznyomás mellett egy-egy turbinaegység 1080 effektív lóerőt lesz képes kifejteni. A várható legnagyobb víznyomás, azaz 3,5 m mellett a teljesítőképesség 1870 effektív lóerő lesz. A gőztartalékot 6 darab egyenként 3000 lóerős gőzturbina képezné, melyek rövid időkre 3500 lóerőt is képesek kifejteni. Az egyes turbinák megfelelő kazáncsoporttal bírnak. A kazánházban összesen 16 egyenként 350 m2 fűtőfelületű vízcsöves kazán, 14 atmoszféra maximális üzemnyomással foglal helyet. A gőztartalék elhelyezésére nézve dr. Hoór nem adott meg egyelőre meghatározott helyet, csupán jelzi, hogy a Duna közelsége és valamely megfelelő vasúti összeköttetés a főfeltételt kell, hogy képezze. Az energia elosztása a tervezet szerint úgy történnék a legelőnyösebben, ha a vízierőmű által termelt energiát 40.000 volt feszültségre feltranszformálva juttatjuk el a kábelhálózat elosztó pontjához. Ezen 40.000 voltos légvezeték 60—60 méter távolságban felállított és fakereszttartókkal ellátott vasrácsos oszlopokra lenne szerelve. A 25.000 kilovoltampere terhelésnek megfelelően 6 drb egyenként 9 mm. átmérőjű vörösrézvezeték jönne alkalmazásba. Az elosztó kábelhálózat 4 főirányba vonuló 13 főkábelből áll és 10.000 voltra van tervezve. E hálózat kábelszakaszainak kapcsolására részben földalatti, részben nagy földfeletti kamrákban elhelyezett kapcsoló állomás szolgál. A kábelhálózatba összesen 110 drb lO.OOOillO áttételű transformátor állomás van tervbe