Gazdasági Mérnök, 1910. január-december (35. évfolyam, 1-52. szám)

1910-01-02 / 1. szám

Telefon 56—44. XXXV. évfolyam _______________________Budapest, 1910. január 2 ______ 1 szám. MEGJELENIK MINDEN VASÁRNAPON Előfizetési dij : Fgrész évre 24 . kor. fél évre 12 kor. negyed évre 6 korona Alapította ! Felelős szerkesztő: GONDA BÉLA PIROVITS ALADÁR MINISZTERI TANÁCSOS Budapest székesfőváros mérnöke. Szerkesztőség és kiadóin­vi­tár. Vill. CONTI-UTCZA 38. SZA­V. BUDAPEST Az uj elektromos centrálé. (P.) Budapest A székesfőváros tör­vényhatósága a nagyszabású alkotások sorozatában a székesfőváros területén már ez idő szerint létező két elektromos központi telep mellé egy harmadik új villamos telep létesítését szándékolja, hogy ezúton érje el az elektromos áramszol­gáltatás körül a drága egységárak tekin­tetében minduntalan felhangzó panaszo­kat és hogy főleg a kis ipar szolgálatá­ban eredményezzen az egészséges irány­ban kialakítandó verseny majd kedve­zőbb helyzetet. Erről a problémáról, mint a modern műszaki tudomány köréből vett kérdésről valóban sokat lehetne beszélni, de felette érdekessé és aktualitás tekintetében fon­tossá teszi a kérdést a harmadik centrálé megoldásának módja és a helye. Lapunkban már a mást esztendőben legelőször ismertettük a kormány­hatóság­nak azt a tervét, amely szerint a Sorok­sári Dunaágat rendeztetni és hajózásra alkalmassá alakítani kívánja. Ennek a rendezési és átalakítási műveletnek egy igen fontos része, hogy az ezúton nyer­hető viziert használtassák fel az elektro­mos energia termelésére. A központi te­lep állana a soroksári Dunaágban terve­zett hydro­ elektromos műből, a megfelelő gáztartalék-gépekből és az ezt kiegészítő kábelhálózatból. Ennek a harmadik elektromos telepnek terve Dr. Hoór Tempis Mór műegy. r. k. tanártól ered, aki a vonatkozó tervnek elkészítésére a székesfőváros tanácsától megbízatást nyert. A nagyterjedelmű tanulmány számos tervet tartalmaz műszaki leírás, költség­­vetés és jövedelmezőségi számításokkal kisérve. Érdekes ennek rövid leírása, ame­lyet a következőkben adunk : A központi telep a soroksári Duna­­ágon van tervezve. A soroksári Dunaágnak rendezésével nyerhető vizierő megállapítása az 1876. évtől 1907-ig terjedő pontos megfigyelé­­­­ek és feljegyzések alapján történt. A soroksári Dunaág medrére és terepére vonatkozólag folytatott tanulmányok sze­rint a vízierőmű a legelőnyösebben az Angyali sziget melletti jobb ágba, a sziget felső végére építhető. A megfelelő kotrá­sokkal és mederjavításokkal dr. Hoór szerint a teljes kiépítés után kereken 50 millió kilowattórát lehet a soroksári Duna­­ágból nyerni. Arra való tekintettel, hogy az elek­tromos központi műnek az év folyamán beálló legnagyobb terhelése az évi át­lagterhelésnél tetemesen nagyobb, — en­nek 2—3-szorosánál is több lehet — a víznek ezen Dunaágba való tárolása van számításba véve, amely tárolt vízmennyi­ség az üzemközben beálló terhelési lö­késeknek kiegyenlítésére fordítható. Ezen víztárolás képezi az egész tervezetnek egyik sarkalatos pontját. A központi telep teljes kiépítése után az év legerősebb megterhelése a számí­tások szerint 19.000 kilovoltampére lesz, míg az átlagterhelés kereken 4600 kilowatt, azaz 0,65 százalék fázis­eltolás mellett 5400 kilovoltampére. A csekély vízállás idején fellépő erő­­szükségletet a tervezett gőzturbina telep lesz hivatva pótolni. A megfigyelésnek 32 évi tartama alatt az 1907. év volt vízállás tekintetében a legkedvezőtlenebb, hasonló vízállás mellett november és december havában összesen 27 napon át az átlagos napi­­teljesítménynek mintegy 85 százalékát kell gőzzel pótolni. Habár a számítások és diagrammok szerint, az évi szükségletnek csak igen kis részét kell gőzzel előállítani, az előbbi kedve­zőtlen vízállás mellett a gőztartalékot az üzemközben várható legnagyobb lökésekre kellett tervezni. Az Angyali szigetre tervezett vízierőmű a Dunaágra keresztbe épített kb. 165 méter generátorházból áll, amely egy­szersmind a vízierőmű duzzasztójául szol­gál. A vízierőműben összesen 10 gép­egység nyer elhelyezést, mely egy-egy­ hatszoros Francis-féle ikerturbinából és­­ evvel közvetlenül kapcsolt 2000 kilovolt­ampere teljesítőképességű, 10.000 volt kapocsfeszültségű háromfázisú, 42,5 perió­­dusú váltakozó áramú generátorból állana. A gépek percenkénti fordulatszáma 85. A turbináknak hatásfoka az üzemközben várható leggyakoribb víznyomás mellett azaz 2,25 m mellett éri el a legnagyobb értékét : 76 százalékot. Ezen víznyomás mellett egy-egy turbinaegység 1080 effektív lóerőt lesz képes kifejteni. A várható legnagyobb víznyomás, azaz 3,5 m mellett a teljesítőképesség 1870­ effektív lóerő lesz. A gőztartalékot 6 darab egyenként 3000 lóerős gőzturbina képezné, melyek rövid időkre 3500 lóerőt is képesek kifejteni. Az egyes turbinák megfelelő kazáncsoporttal bírnak. A kazánházban összesen 16 egyenként 350 m2 fűtőfelületű vízcsöves kazán, 14 atmoszféra maximális üzemnyomással foglal helyet. A gőztartalék elhelyezésére nézve dr. Hoór nem adott meg egyelőre meg­határozott helyet, csupán jelzi, hogy a Duna közelsége és valamely megfelelő vasúti összeköttetés a főfeltételt kell, hogy képezze. Az energia elosztása a tervezet szerint úgy történnék a legelőnyösebben, ha a vízierőmű által termelt energiát 40.000 volt feszültségre feltranszformálva juttatjuk el a kábelhálózat elosztó pontjához. Ezen 40.000 voltos légvezeték 60—60 méter távolságban felállított és fakereszttartókkal ellátott vasrácsos oszlopokra lenne sze­relve. A 25.000 kilovoltampere terhelésnek megfelelően 6 drb egyenként 9 mm. át­mérőjű vörösrézvezeték jönne alkalma­zásba. Az elosztó kábelhálózat 4 főirányba vonuló 13 főkábelből áll és 10.000 voltra van tervezve. E hálózat kábelszakaszai­nak kapcsolására részben földalatti, rész­ben nagy földfeletti kamrákban elhelyezett kapcsoló állomás szolgál. A kábelháló­zatba összesen 110 drb lO.OOOillO áttételű transformátor állomás van tervbe

Next