Gazdasági Mérnök, 1914. január-december (39. évfolyam, 1-52. szám)
1914-01-04 / 1. szám
Alapította Főszerkesztő . Felelős szerkesztő GONDA BÉLA IFJ. GONDA BÉLA TELEKI ZACHARIÁS ISTVÁN miniszteri tanácsos, máv. mérnök okt. mérnök. Előfizetési ára : Egész évre 24 kor. félévre 12 kor Szerkesztőség és kiadóhivatal Vill. JÓZSF-uTCA 56. L/A IV . fiz elmúlt év. Az elmúlt év kétségkívül a legválságosabb éve volt a magyar közgazdaságnak, hosszú évtizedek óta. Rengeteg kisebb vállalkozás ment tönkre és a kapitalista koncentráció óriási mértékben haladt előre a válság folytán. A gazdasági válság már a múlt év októberében, a Balkán-háború kitörésekor kezdődött és egész éven át, mind a mai napig tartott, .A válság eleinte csak a háborúban közelebbről érdekelt országokban tört ki. A nyugati országokban, főleg Angliában, az első félévben még nagyon jó volt a konjunktúra , a rossz üzletmenet a világpiacon csak az év második felében lett általánossá. Magyarországon az év első hónapjában a gazdasági élet a legszűkebb keretek között mozgott, semmiféle új vállalkozás nem létesült, mert a nagy bankok semmiféle új üzlethez nem adtak pénzt. Nem is adhattak. A háborús viszonyok miatt a külföldi tőkéket mind kivonták az országból. A kormány óriási pénzösszegeket halmozott föl egy esetleges háború céljaira. Ezenkívül a betevők bizalma is megrendült: a falusi lakosság tömegesen vette ki betétjét a pénzintézetekből és rakta el a ládafiába. Ez még növelte a pénzhiányt. Viszont éppen ezért minden pénzintézetnek aránytalanul nagyobb készpénzkészletet kellett tartani mint máskor, ami szinte a forgalomban levő pénzmenynyiséget apasztotta. Még fontosabb ennél hogy a kereskedelmi forgalomban megrendült a bizalom az emberek fizetőképességében ; mindenki készpénzfizetést követelt, ami állandó pénzhiányt és pénzválságot idézett elő. Legjobban jellemzi a helyzetet az, hogy a jegybanknak soha még annyi váltót leszámítolásra, annyi értékpapírt elzálogosításra nem hoztak, mint az elmúlt évben. A bankjegyforgalom oly nagy volt, hogy a jegybank nemcsak az összes adómentesen kibocsátható bankjegyeit tudta állandóan forgalomban tartani, hanem az év elejétől az végéig megszakítás nélkül adóköteles bankjegyeket is kellett forgalomban tartani. A pénzválság volt az elmúlt gazdasági év legjellemzőbb vonása; ennek következménye volt a termelésben beállott nagyfokú csökkenés, a bukások ezrei és a munkásosztály súlyos szenvedése a hoszszantartó munkanélküliség folytán. Az egyes termelési árakra áttérve e következő képet nyerjük . A mezőgazdaságnak rossz éve volt a múlt esztendőben ; különösen a gabonatermelés volt kisebb, mint más években, míg a takarmánytermés a sok esőzés folytán jó volt. A rossz gabonatermés főleg a kisgazdákat és a mezőgazdasági munkásokat sújtotta, akiknek csak annyi gabonájuk termett, illetőleg, akik az aratásban csak annyit keresnek, amennyit családjaikkal együtt elfogyasztanak. Ha a termés jó, marad valami fölöslegük, amelyet eladnak és ezen a pénzen iparcikkeket vásárolnak. Ha a termés mint az idei, rossz, akkor nincs semmi fölöslegük és vásárlóképességük nagyon megcsökken. A nagybirtokosokat a rossz termésért kárpótolja a magas ár: egész éven át 22— 24 korona közt ingadozott a búza ára, 3—4 koronával fölötte állt a világpiaci árnak. A magas áramból azonban természetesen csak a nagybirtokosok és gazdagparasztok láttak hasznot, akik rossz termés ellenére eladó fölösleggel bírtak. Az állattenyésztés tekintetében a régi rossz állapotok fönmaradtak az idén is. A tavasszal megejtett rendes állatösszeírás — amit meg kell különböztetni a két év előtt megtartott pontos állatszámlálástól — a sertés és juhállománynak tettemes visszaesését mutatja, amíg a ló- és a szarvasmarhaállomány szaporodása elenyészően csekély. A sertésállomány a tavaszi összeírás szerint 6 millió 824 ezer darab, 585 ezer darabbal, vagyis 857 százalékkal kevesebb, mint tavaly volt. A juhállomány szintén 508 ezer darabbal, vagyis 7,63 százalékkal csökkent tavaly óta. A szarvasmarha- és lóállomány körülbelül 2,5 százalékkal szaporodott. Remélhető azonban, hogy az idei jobb burgonya, kukorica- és takarmánytermés folytán az állatállomány szaporodni fog. A bányászat az összes termelési ágak közül a legjobban bízta meg a válságos esztendőt. Különösen a szénbányavállalalatok alig érezték meg a rossz konjunktúrát: egész éven át teljes üzemmel dolgoztak, csak az utolsó két hónapban mutatkozott itt is a konjunktúra romlása. Mivel pedig a szénkartell óriási árakat biztosít a vállalatoknak, nyereségük az idén sem lesz, kevesebb, mint tavaly, annál inkább, mert a nagyfokú munkanélküliséget igyekeztek olcsó munkások alkalmazása révén kihasználni. Sokkal erősebben mutatkozott a válság hatása a vasbányászatban. A vaskartell kimutása szerint a monarchia vasművei 22 millió mázsa vassal kevesebbet adtak el november végéig, mint a múlt év ugyanezen időszakában, ami 15—20 százalékos csökkenésnek felel meg. A rossz eladási viszonyok folytán a kartell kénytelen volt az árakat tetemesen leszállítani, annál is inkább, mert a német vaskartell nem sietett az üzemet redukálni, hanem az otthon el nem helyezhető vasárut igen olcsó áron vitte a világpiacra és hozta a monarchiába is. A gép- és a villamosipar is súlyosan szenvedett a válság miatt; a legtöbb gyár erősen redukálta az üzemet és munkásainak tetemes részét elbocsájtotta vagy csak félidőt dolgoztatott Csak a hadseregszállítások bizonyultak az idén is kitűnő üzletnek. A mezőgazdasági iparágak is igen rossz eredménnyel dolgoztak. A malmok sűrűn szüneteltették az üzemet, az új búzatermés nagy része nyirkosan, sőt vizesen került a magtárakba ; egész országrészekben nem volt aratás után őrlésre alkalmas száraz búza. Az osztrák, különösen a cseh malmok versenye erősen érvényesült, úgy hogy a magyar malmok jórészt veszteséggel zárják le a tavalyi évet Hasonló rossz évük volt a cukorgyáraknak is. A 0 $2$péT XXXIX. évfolyam. Budapest, 1914. január 4. 1. szám. ATV