Geodézia és kartográfia 1951 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1951 / 3. szám - Bendefy László: A Duna sempontjának magassága az újabb - s régibb meghatározások alapján

egyszerűen úgy, hogy a (13) alatti értékrendszer utolsó értékét az «о = (A„ - L0) sin Ф{) = A0 összefüggéssel képezzük, elérhető, hogy oj0 = 0 legyen. A (14) egyenletben AAq = dA 0 JL0 = dL0 írható, mivel a kezdőpontban csak eltolódás és elfordulás van, de a hálózat elcsavarodásának szerepe nincs. Végül kimondjuk, hogy a (13) szerint felvett Ф0 és L0 változatlan maradjon a kiegyenlítés után, azaz (mivel 8Ф0-1 a Laplace- egyenletek nem is befolyásolják) (IL0 — 0 így (14)-ből 0«o — 8'/.0 sin Ф0 -— dA0 — 0 (15) marad, ahol ö«o — <5/0 sin </>0 = и0 a kezdőpontbeli asztronómiai aggregátum. Tehát (15)-ből dA0 = u0 Azaz a kezdőpontbeli asztronómiai aggregá­tumot használjuk a hálózat végleges tájékozására. A hálózat végleges elhelyezését a kiegyenlítésből származó mennyiségek nem befolyásolják. Tehát a csillagászati kezdőpont Ф végleges szélessége = = az előzetes felvett Ф0 érték L végleges hosszúság = = az előzetesen felvett L0 érték A végleges azimut = = az előzetesen felvett A0 érték + a kezdő- pontbeli asztronómiai aggregátum: A0 -)- u0. Ha így járunk el, akkor a kezdőponttal szom­szédos Laplace-pontokkal kapcsolatos Laplace- felvételi egyenletekben tt, = U Q tehát a (6) egyenlet alakja: «э — uk + ty\ — <"k = 0 lesz. Lederstaeger bizonyos vizsgálatok elvégzése érdekében11 feltételezte, hogy a 8a és 8). javítások négyzetösszege egy hálózatban minimum. Ha ezt az önkényes előírást átvesszük, az asztronómiai aggregátumból elkülöníthető 0«n és 8Á0 összetevő s így e feltevés segítségével kiszámítható а 0«о és 8Á0 is. Ez esetben az előzetesen felvett szélesség érték ismét változatlan marad, de a végleges hosszúságot úgy kapjuk, hogy az előzetes érték­hez hozzáadjuk az így elkülönített <5/3 értéket. Hasonlókép a végleges azimút az előzetes azimút- ból és az elkülönítéssel nyert 8a0 legmegbízhatóbb javításból tevődik össze. A 8a és 8X szétválasztására vezető számítást nem részletezem, mert az alapfeltevés legfeljebb nagyszámú csillagászati pont esetében lehet indo­kolt, így a mi hálózatunk esetében az előbb részletezett eljárást fogjuk használni a kiinduló pont végleges ellipszoidikus adatainak leveze­tésére.16 Résumé voir page 136 DK. 526.95 : 627.5 A DUNA SEMPONTJÁNAK MAGASSÁGA AZ ÚJABB - S RÉGIBB MEGHATÁROZÁSOK ALAPJÁN Dr. В endef у László A budapesti hidak ' újjáépítése alkalmával ismételten felvetődött a Duna-sempont ma­gasságának kérdése, vízrajzi és geodéziai, víz- és hídépítéstani szakirodalmunknak több mint fél évszázada állandó, kényes problémája. Az alábbiakban megkíséreljük rendet terem­teni a Duna sempontja magasságának meg­határozására irányuló mérések különböző alapszintjeinek és különböző mérési eredmé­nyeinek siziö ve vén yébe n. Az 1838. évi nagy árvíz1,2 után Pest szab. kir. város tanácsa szükségesnek látta, hogy jól átgondolt, nagyobb szabású városrendezéssel 1 Németh K. (szerk.), A pest —budai árvíz 1838-ban, Bp. 1938. — Bp. Szfőv. kiad. c. munkában: Lászlóffy W., Az árvíz műszaki leírása. 169—243. 1. 2 Lászlóffy W., Az 1938-i árvíz és a Duna szabályo­zása. Kny. a Vízügyi Közi. 1938. évi 1. számából. 1 — 40. 1. Bp. 1938. és a Duna folyó Pest- és Duda-közi szakaszá­nak sürgős rendezésével elejét vegye esetle­ges jövőbeni hasonló katasztrófának. A mun­kálatok terveinek elkészítéséhez, elsősorban a város területének és közeli környékének szint­vonalas felvételére volt szükség. Ebben az. időben Magyarországon az Adria középtengerszintjére vonatkoztatott pontosabb szintezési, vagy közkeletű magasságmérési munkálatok még nem voltuk. Az egyetlen na­gyobb szabású, az akkori fogalmak szerint szabatos szintezés a Vásárhelyi Pál nevéhez 1 E cikk összeállítása után jutott el hozzánk Vening- Meinesz professzornak a Laplace-egyenletről és a függő- vonalelhaj lások értelmezéséről szóló új tanulmánya. (Bull. Géod. 1950. 15. sz.) A benne közölteket azonban Baeschlin és Hotin professzorok legújabban kritika tárgyává tették. Érdeklődéssel várjuk a tudományos vita eredményét és ha szükségesnek látszik, visszatérünk még a cikkünkben tárgyalt kérdésekre. 101

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék