Geodézia és kartográfia 1963 (15. évfolyam, 1-6. szám)
1963 / 1. szám - SZEMLE - Szentesi András: A VII. Geofizikai Szimpozium
ben van, hanem megfelelő védőborítással ellátva, a könyvtár egyik nagyobb termében. Elkészítése százéves fordulóján érdemes megemlékezni a magyar földgömb-előállítás e reprezentatív darabjáról, már azért is, mert nemzetközi viszonylatban is a legnagyobbak közé tartozik s kivitelének pontossága valamint szépsége előkelő helyet biztosítanak számára a régi glóbuszok között. Dr. Ambrus-Fallenbüchl Zoltán A VIII. Geofizikai Szimpózium A Magyar Geofizikusok Egyesülete 1962. október 17—19-én rendezte meg a VIII. Geofizikai Szimpóziumot. Tárgyául a korszerű geofizikai kutatási módszerek témakörét választották. Delegáció érkezett a Szovjetunióból, Lengyelországból, a Német Demokratikus Köztársaságból és Bulgáriából. Hasznos lehet, ha a földmérőket — legalább nagy vonalakban — tájékoztatjuk a geofizikai kutatás időszerű problémáiról. Ezért a geodéziai szempontból jelentős előadásokat az alábbiakban röviden ismertetjük. E. A. Lubimova : A föld belső hőeloszlási folyamatainak tanulmányozása, a földi hőfluxus meghatározása A hőmérsékleti viszonyoknak nagy jelentősége van a földkéreg fizikai tulajdonságait illetően ; nevezetesen : a hőmérséklet a nyomással együtt meghatározza az anyag rugalmasságát, viszkozitását, elektromos- és hővezetőképességét stb. A hőmérséklet eloszlása a mélységtől, a hőforrásoktól, és a hőterjedési folyamatoktól függ. A Föld belső hőjének főforrásai elsősorban a hoszszúéletű izotópokból (U236, U238, Th232, K40) és valószínűleg a Föld összehúzódási folyamataiban („árapálysúrlódás”) a gravitációs energia „kiválásából” állanak. A földfelszíni hőszállítás vizsgálata adatokat szolgáltathat arról, hogy mi megy végbe a mélyebb rétegekben. A pontosabb geotermikus információk érdekében azonban szükséges még a földalatti vízcirkulálás hatásait is tisztázni kontinentális méretekben, s ez meglehetősen bonyolult feladat. Scheffer V. : A geotermikus mélységlépcső regionális értékei a Kárpát-medence területén Az Alpok, az Északnyugati Kárpátok, az Északkeleti Kárpátok külső előteréből, valamint az Erdélyi Medencéből kiindulva a Magyar Medence központi zónája felé a geotermikus mélységlépcső-értékek egy kb. 20 m-es regionális csökkenése tapasztalható. Az értékcsökkenés Ny-ról K felé az ún. Rába-vonal mentén ugrásszerűen megy végbe. A kis mélységlépcsőértékek területe pedig jól egyezik a gravitációs anomáliák, valamint szeizmika és mélyszeizmika által jelzett Magyar Medence alatti földkéregrész kivékonyodásának területével. A regionális geotermikus mélységlépcső minimuma (18,5 m) a földköpeny egy kb. 10 km-es magaslatának felel meg a környezetéhez képest. Ádám A. és Bence P. : Kisfrekvenciás természetes elektromágneses energiaforrás vizsgálata A földtani kutatás érdeklődésének előterében álló 1000 m-nél kisebb mélységeket csak a 10 sec-nál rövidebb periódusú, a hangfrekvencián aluli és a hangfrekvenciás tartományba eső változások vizsgálata útján lehet részletesen kutatni. A földi elektromágneses tér függőleges komponense változásainak 8, 21 és 86 Hz-en (a 21 és 86 Hz a 8 Hz-es frekvencia felharmonikusai) végzett vizsgálata azt mutatja, hogy az amplitúdó napi változása szabálytalan. A regisztrált változások gyakorisága délutáni maximumot mutat, amely a világzivatar-tevékenységgel való összefüggésre enged következtetni. Az előadó bemutatta az alkalmazott műszereket, a regisztrátumokat, és ismertette az eddigi mérésekből levonható következtetéseket. Sponheuer W. : Németország szeizmicitása A földrengés tevékenység németországi aktív zónáit ismertette (1500-tól kezdve) térképek segítségével úgy, hogy százéves észlelési szakaszokat vesz alapul, így a földrengéstevékenység súlypontjának eltolódását nyomon lehet követni. Az ilyen fajta vizsgálatok nagy jelentőségűek a földrengésekkel kapcsolatos preventív intézkedéseket illetően ; s hogy milyen katasztrófát okozhat a szeizmicitási tényezők helytelen értékelése, arra példa lehet Agadir. Bendefy L. : A földrengésekkel kapcsolatos felszínközeli eredetű hangtünemények A tárgybani hangjelenségeket a magasabb vagy mélyebb talajszintekben elhelyezkedő légnemű és cseppfolyós tömegek, elsősorban a levegő és földgáz, illetve a talajvíz és kőolaj helyváltoztatása okozza. A kéregdeformáció hatására a gáznemű anyag elsősorban a kutakon keresztül keres utat magának és a kutak vízét pezsgésbe hozza , a mélybeli víz pedig vagy a kutak vízszínét emeli meg, vagy esetleg talajrepedéseken át tör tör a felszínre. Ezek a fizikai folyamatok természetesen láthatók és hallhatók. A kísérő hangtünemények levélsusogásra, szélzúgásra, záporesőre, gőzsistergésre, közeledő vonat zajára emlékeztetnek. E jelenségek már a maximális földlökések előtt, — esetleg több nappal — megfigyelhetők, és belőlük megfelelő következtetések vonhatók a várható földkéregmozgások veszélyes zónáiról. Ullmann W. és Maaz R. : Földrengések bemérése Három megfigyelőállomás méréseiből indulunk ki feltételezve, hogy ezek a meghatározandó földrengési részekkel együtt egy, a földfelszínt közelítően ábrázoló gömbön fekszenek. A helymeghatározáshoz elvben minden olyan szeizmikus hullám felhasználható, amely ismert, csaknem állandó sebességgel, a földfelszínnel párhuzamosan terjed. A szeizmogramokról a három állomáson leghatározottabban regisztrált fázis beérkezési időit olvassuk le. A képzett menetidőkülönbségeknek az ismert terjedési sebességgel való szorzatai gömbi távolságokat adnak, s ezek pedig, az állomások földrajzi koordinátáinak ismeretében lehetővé teszik az epicentrum numerikus helymeghatározását. A számítás elektronikus számológéppel egyszerűen elvégezhető. Ugyanezen elv alapján mód van a földalatti és földfelszíni atomrobbantások megfigyelésére is. Meisser O. : Az alkalmazott geofizika egyes alapproblémáiról Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy milyen eredményesen használhatók bizonyos geofizikai kutatási módszerek a műszaki problémák számos területén, mint pl. a bányászatban, mélyépítés- és talajmechanikai vizsgálatokban, vízkutatásban stb. (Az ipari geodéziával kapcsolatban nálunk is alkalmaznak geofizikai eljárást földalatti még be nem mért közműhálózat feltárására.) Kautzleben H. : Az NDK területének mágneses felmérése és a feldolgozás egyes eredményei A tanulmány a mérési pontok megoszlását, az észlelési technikát, valamint a méréseknek a Földmágneses Intézetben való feldolgozását ismerteti. Az észlelések kiértékelése során igyekeztek felvilágosítást kapni a földmágneses tér évszázados változásairól és a helyi anomáliákról. Ádám A. és Verő J. : Az országos földiárammérések újabb eredményei Az előadás az 1961. végéig készült 65 mérési pont adatai feldolgozásának eredményeivel foglalkozik. A bemutatott térképen a nagy állomástávolság ellenére is jól kirajzolódik a Kárpát medence magyar részének szerkezeti képe. Csókás J. : Irányított áramterű geoelektromos eljárás A hasznos ásványi telepeket tartalmazó földtani szerkezetek kutatására bevált módszer a szerző által javasolt irányított áramterű geoelektromos eljárás. Mivel geoelektromos kutatással az anizotróp közegnek a rétegekre merőleges irányú összellenállását vizsgáljuk, irányított áramterű méréssel nagyobb mélységi behatolást érünk el, és az egyes rétegek a mért 62