Geodézia és kartográfia 1977 (29. évfolyam, 1-6. szám)

1977 / 3. szám - EGYESÜLETI HÍREK - Detrekői Ákos: Vezetőségválasztás Egerben; Előadások

szerezhető papír szabott határt). Természetesen ez a haszon nem az első kiadásnál jelentkezik, azonban eze­ket az atlaszokat minden évben, a leglényegesebb vál­tozásokat véve csupán figyelembe, újra kiadják. Új at­lasz készítésére csak akkor kerül sor, ha az oktatási rendszerben jelentősebb változás következik be. Az osztály jövőbeni tevékenységében jelentős helyet szánnak az írásvetítős térképeknek. A falitérképeket csak összefoglaló látványosságnak szánva, ezeket szé­les skálájú írásvetítő-sorozattal kívánják felváltani. A sorozatot folyamatosan szerkesztik, rajzolják, ill. nyom­ják is. Jelenleg Lengyelországról­­kettő készült el, egyik a vízgazdálkodást (hidrológiai adottságokat és azok je­lenbeli kihasználását, ill. az erre épülő jövőbeni gaz­dasági terveket), másik a kőszéngazdálkodást (geoló­giai adottságokat, kitermelést, felhasználást, exportot) mutatja be, elemző módon. Az egyes kontinensekről egy-egy készült el. A fóliák illeszkedését egy zárt ke­retre való rátérel biztosítja, a fóliák mérete 21x29,7 cm. Egy sorozat ára 400 zloty. 1978-ra a kormány iskolai reformtervezetet készül végrehajtani, mely szerint az alapfokú oktatás 10 osz­tályos lesz. Ha valaki felsőfokú szinten szeretne to­vábbtanulni, el kell végeznie a kétéves kiegészítő kö­zépiskolát. Ennek az új tervezetnek megfelelően kez­dődött el egy új iskolai atlaszsorozat szerkesztése, de az eddigiekhez hasonló bontásban. Az új atlaszok szer­kesztése részben az előkészítés stádiumában van, az V—VIII. osztályos atlasz kidolgozása már folyik. Görög Ágnes HARMINCÉVES A TUDOMÁNYOS MUNKÁSOK VILÁGSZÖVETSÉGE A második világháború után a világon végbemenő hatalmas társadalmi változások a tudományt és a tu­dósokat is válaszút elé állították: a fejlődő tudomány a jó vagy a rossz szolgálatába áll-e? Mindkét lehető­ség gyors eredményeket ért el. Haladó tudósok kez­deményezésére jött létre 1946-ban Londonban a Tudo­mányos Munkások Világszövetsége (a továbbiakban: TMV), amely célul tűzte ki, hogy minden erejével az emberiség összességének érdekében mozgósítsa a tudó­sokat, a­­tudomány vívmányait. Megalakulásakor a TMV egyik teendője egy Charta kidolgozása volt, amelyben megfogalmazták a tudósok feladatát. Az 1949-ben kiadott Charta minden meg­állapítása ma is érvényes. A TMV jelentős szerepet vállalt a béke fenntartásában, a szociális fejlődésben, az aktuális gazdasági kérdések megoldásában. Ma a világszövetségnek 28 országból, 41 tagszervezete van. Magyarországot az­­MTESZ képviseli benne. A TMV tudományos folyóirata 20 éve havonta jele­nik meg angol, francia, orosz, német és eszperantó nyelven. A világ tudósainak tollából közöl cikkeket. Magyarország aktív szerepét igazolja a TMV-ben, hogy az 1976-ban Londonban tartott vezetőségi ülésen a lap szerkesztőségének elnöki tisztségére dr. Lengyel J. pro­fesszort választották meg. Baum Frigyes EGYESÜLETI HÍREK VEZETŐSÉGVÁLASZTÁS EGERBEN Az egyesület egri csoportja, 1977. március 10-én, ve­zetőségválasztó taggyűlést tartott. A taggyűlésen a kö­vetkező előadások hangzottak el: Freytag Lászlóné: Az egyesületi alapszabály ismerte­tése. A­­geodéziai tudomány meghatározása. Nagy Lukács Ferenc: A geodéziai tudomány törté­nete. A BGTV tevékenysége. Horváth Géza: Beszámoló a csoport munkájáról. A geodéziai tudomány elemzése. Az előadások után megválasztották a csoport új veze­tőségét. A csoport elnöke dr. Misi Ernő, titkára to­vábbra is Horváth Géza lett. ELŐADÁSOK BUDAPEST Soha Gábor: Szögtartó vetületek közti transzformá­ció, közös­­pontokból levezetett hatványsorral. Szentesi András: A finnországi tanulmányút műsze­rekkel kapcsolatos tapasztalatai. Bagó László: A kisajátítás új jogszabályainak föld­mérési feladatai. Földi Ervin: Térképek a közoktatásban. Dr. Papp-Váry Árpád: A kutatás térképészeti mód­szerei. Dr. Fejes István: A Kozmikus Geodéziai Obszervató­rium időszolgálata. Dr. Gebry János: A Wild-Super-Avioigon objektív al­kalmazásának tapasztalatai. Győry János: Zsebszámítógépek alkalmazása a fel­mérési technológiákban. Dr. Steiner Lajos: Az ingatlannyilvántartás-szerkesz­­tés időszerű kérdései. Kórógyi Imréné: Nemzeti és regionális atlaszok. Dr. Szegena Lajos: Térképészképzés. Salyámosy Tibor: Numerikus interpoláció alkalmazá­sa vetületi átszámításoknál. BÉKÉSCSABA Győry János: Magyar gyártmányú (Híradástechnikai Szöv.) zsebszámítógépek programjának ismertetése, gyakorlatok végzése. Kádár István: Mikro- és makroműveletek tervezése kis számítógépek hatékony alkalmazásához. MISKOLC Dr. Azari Bertalan: Az új földügyi törvények ismer­tetése. Czellár András: Kőbányák fotogrammetriai felvétele. NYÍREGYHÁZA Homoródi Endre: A svéd AGA cég legújabb távmérői és alkalmazásuk. (Az AGA GBL típusú műszer be­mutatása.) PÉCS Pálmai Miklós: A nagy méretarányú térképkészítéssel összefüggő gondolatok. Dr. Halmos Ferenc: A korszerű fénytávmérők és hitelesítésük. Dr. Almár Iván: Mesterséges holdak és a geodézia. A Komarov Szakközépiskolával, a PGTV és a MÉV közreműködésével, „Geodéziai műszerek fejlődése” c. kiállítás. SOPRON Krausz Károly: A fotogrammetriai műszerek fejlesz­tési irányai. Závody József: Matematikai módszerek alkalmazása a geodéziában (Girclengések kiértékelése). SZOMBATHELY Rakolczay Imre — Varga Márta: A vállalatok és a földhivatalok kapcsolatai az alaptérkép-készítési mun­kánál. Kacserka Tibor: Formai követelmények a földmérési és térképészeti anyag mikrofilmezésében. Rakolczay Imre: A szlovák állami földmérés szer­vezetének ismertetése. Dr. Detrekői Ákos: Geodézia az iparban. Dr. Detrekői Ákos 219

Next