Geodézia és kartográfia 1984 (36. évfolyam, 1-6. szám)
1984 / 1. szám - Hrenkó Pál: Böhm Ferenc földmérő és vízépítő mérnök
A revíziók program maradéktalan teljesítése után kezdhető csak az üzemanyag berakása, és a fizikai indítás. 3. Összefoglalás Az első magyarországi atomerőmű-blokk geodéziai feladatainak különlegessége abból adódott, hogy maga az üzemi főépület méreteiben, strukturális jellegzetességeiben jelentősen eltér minden más hazai hagyományos erőműtől. A nukleáris biztonság érdekében a reaktortérségben az építészeti és a technológiai szerelésekkel összefüggő mérésekkel szemben is sokkal szigorúbbak a követelmények, mint a hagyományos erőművekben. Az építészeti munkák kezdetekor nem állt rendelkezésre az épület teljes, végleges kiviteli tervdokumentációja, így sokszor csak a feladatok végrehajtása előtt lehetett dönteni a mérés módszeréről, technológiájáról és a műszerekről. Végleges és egységes műszaki tervet is csak az 1., 2. sz. blokk kivitelezésénél szerzett tapasztalatok birtokában lehetett elkészíteni a következő blokkokra vonatkozóan. Az építési és szerelési munkák geodéziai tevékenységétől jelentősen eltérnek a reaktortechnológiával, szereléssel összefüggő geodéziai feladatok. Az FTV paksi geodéziai kollektívája a csak vázlatosan ismertetett, de a gyakorlatban sokkal bonyolultabb és tartalmasabb feladatokat sikeresen oldotta meg, ezt az 1982. decemberében üzembe helyezett 1. sz. blokk tapasztalatai is bizonyítják. IRODALOM 1. Karsay F.—Specziár A.: Atomerőművek geodéziája Kézirat. OFTH-pályázat. Bp. 1974. 2. Karsay F.—Specziár A.: Az atomerőművek építésének geodéziai vonatkozásai .Geod. és Kart. 1975/3.A. Specziár A.: Az atomerőművek építésének geodéziai vonatkozásai. Doktori értekezés, 1978. 4. Dinse, H.—Doss, H.: Ingenieurgeodätisohe Arbeiten bei der Errichtung eines Kernkraftwerkes = Vermessungteehnik 1980/5. 5. Karsay F.—Specziár A.: A Paksi Atomerőmű építésénél végzett geodéziai munkák eddigi tapasztalatai . Geod. és Kart. 1983/2. 0. Dvoreckij, A7.: O toesnoszti uglovüh izmerenij v uszlovijah sztrojitelsztva =Geodezija i Kartografija, Moszkva, 1981/10. BbicoKOTOHHbie pasönFiO'iHbie paöoTbi u KOHTpOJibHbie M3.wepeHnnB npocTpaHCTBe peaKTopa aTOMHofi 3JieKTpocTaHUHn B ílaKiue Dr. A. Specziár Pe3H)Me B darbe gáti oö3op reogesHHecKHx paűor, BbinojiHeHHbix npu coopy>KeHHH HaHöoJiee cjiowhoh Macin aTOMHOH ajieKTpocTaHUHH, TaK Ha3biBaeMoro nepBHMHOro KOHTypa. Tomhoctij reoge3HMecKHx h3mcpchhh, npoH3- BOgHMblX BO BpeiVUI CTpOHTCJIbCTBa H M0HT3>Ka OŰOpygOBaHHB, gOJDKHa GblJia COOTBeTCTBOBaTb TpeŰOBaHHgM K TOMHOCTH np0H3B0gCTB3 CTpOHTejIbHblX H MOHTa>KHbIX paÖOT, KOTOpbie ŰblJlH BblLUC TpeÖOBaHHií, npegTjHBJUlB- 1HIIXCH go 3T0r0 K TOMHOCTH B03BegeHH5I [ipOMblUIJieHHbix coopygteHHÍi. Böhm Ferenc földmérő és vízépítő mérnök Hrenkó Fái nyug. honvédalezredes DK [528.4.057.4 . 92] : 528/091 Mély tudománya és széles tapasztalásé inzsenér, a kinél tapasztaltabbat a posván szárításának tudományában ezideig hazánk nem szült. ( Beszédes József) Böhm Ferenc feltehetően 1736. április 19-én (1735 májusa és 1736 áprilisa között) született. Apja bécsi albíró volt. Mint a bécsi Chaos-alapítvány növendéke, 1751. április 19-től kezdte tanulmányait, majd 1755. május 1-én — 19 éves korában — osztották be az akkor újjászervezett gumpendorfi Mérnökiskolába (k. k. Ingenieur- Schule) [3]), amelynek főfelügyelő-igazgatója Galántai Eszterházy Ferenc gróf (1715—1785) volt. Az iskolában Böhm kiváló elméleti és gyakorlati képzésben részesült a mérnöki tárgyakból (matematika, geometria, trigonometria), a rajzművészetből és a földmérésből. Két év múlva, 1757. július 25-én mérnökként állt az Eszterházy grófok szolgálatába, ahol haláláig megmaradt. Fia, a 83 éves Böhm Ignác visszaemlékezései szerint apját 24 éves korában Morvaországból nevezték ki a Helytartótanácshoz, mielőtt az Eszterházyak uradalmi főmérnöke lett volna, és megfordult a herceg Esterházyak hansági uradalmában sőt működése kiterjedt az óvári uradalomra is. Erre nézve, és egyáltalán Böhmnek az 1757—1761 közötti munkásságára adatok nem kerültek elő. Tény, hogy az Eszterházyak 1776-ban 19 évi (!) csorbítatlan szolgálatát említik (Országos Levéltár — a következőkben is ugyanitt — A. 39.4455). Talán mérnökiskolai igazgatója, Eszterházy Ferenc gróf, a későbbi kancellár hívhatta meg esetleg cseklészi uradalmába. Első munkája lehetett a csádi (Pozsonyi) mocsarak kiszárítása, Pusztafödémes, Németguráb, Csatár és Sárfő vízkárainak kiküszöbölése, amit az előtte ott dolgozó mérnök költséges csatornával sem tudott megoldani. 43