Geodézia és kartográfia 1991 (43. évfolyam, 1-6. szám)

1991 / 5. szám - Balla János: Történelmi megemlékezések a katonai térképész szolgálatnál

A technikai ellátottság fejlődése új, korszerű eljárások alkalmazását is eredményezte. Az 1960-as évek elején vi­­lágviszszonylatban elterjedtek a mérettartó műanyagfóli­ák, amelyek megnyitották az utat mind a finomabb rajz, mind a karctechnológia előtt. A karctechnológia beveze­tésével feleslegessé vált a közbeeső, költséges fényképésze­ti munka. A mérettartó műanyagfólia használata lehetővé tette a hétszínű térképek négy alapszínből való nyomását. A be­vezetett technikai újítások, a gazdaságos nyomási eljárás jelentős gépkapacitást is felszabadított, amit az MN szer­vei részére végzett nyomdai munkákra fordítottunk, sőt polgári jellegű feladatokat is vállalhattunk. Ennek révén hozzájárultunk az 1970-es évek országos nyomdai kapa­citáshiányának enyhítéséhez, a megrendelők fizette térí­téssel pedig hozzájárultunk az MN népgazdasági bevéte­leihez, illetve alapot teremtettünk egyes fejlesztési céljaink önerőből történő megvalósítására. A karcolással egyidőben áttértünk a térkép névrajzá­nak fényszedéssel való elkészítésére. Ez egyrészt olcsóbb, másrészt jobban idomul a finomvonalú térképlisztászat­­hoz, mint a magasnyomás útján készült szövegnyomás. 1964-ben nagyszabású, új munkába kezdett intéze­tünk. Határozat született új térképsorozat készítésére, az 1953-59. évi felmérések alapján tervezett 1:50 000 méret­arányú topográfiai térképek helyesbítésére. Miután elkészültek a frissen helyesbített 1:50 000 mé­retarányú térképek, 1986-tól az úgynevezett ”új 1:25 000 méretarányú topográfiai térképmű” kerülhetett sorra. Ennek a térképezésnek az volt a célja, hogy a korábbi új­felmérés jelentősen elavult szelvényeit aktuális tartalmú térképekkel váltsa fel. Egy szelvény elkészítésére 25-30 napot biztosítottunk. Ebből átagosan 75 % volt a szobai előkészítés és 25 % a terepmunka, így csökkent évről-évre a terepmunkára for­dított idő a térképezés folyamatában. A terepmunka során a napi 10-12 órás igénybevétel még most sem változott. A terepbejárásra valamennyi fel­mérő GAZ-69-es terepjáró gépkocsit kapott. 1977-től kezdődően az Egyesített Fegyveres Erők vezér­kari főnökei által egyeztetett és jóváhagyott terveknek megfelelően, általánossá vált a magyar katonai térképé­szetnél is a tömbrendszerű térképezés. Ennek a térképezési rendszernek a lényege az volt, hogy a felmérés, illetve felújítás 1:200 000 méretarányú töm­bönként történt, amelyen belül bizonyos időhatárok be­tartásával együtt ment végbe a tömbhöz tartozó 1:25 000, 1:50 000, 1:100 000 és 1:200 000 méretarányú térkép el­készítése és kiadása. Az intézetben jelenleg folyó felújítás alapja az 1:25 000 méretarányú térkép. A változásokat ortofotó eljárással készült fotótérképek alapján, az előző kiadású térkép kar­tográfiai eredetijeiről készült fénymásolaton jelöljük ki. A felújítandó eredetiről eltávolítjuk a megszűnt, illetve meg­változott elemeket. A fotótérkép alapján külön fóliára ki­rajzoljuk az új, illetve a megváltozott elemeket. Aktuali­­zálási o­eálán vezetjük az elsősorban műszaki adatokban (pl. út- és hídadatokban, elektromos- és csővezeték ada­taiban, közigazgatási információkban) beállt változáso­kat. Az irodában helyesbített szelvények terepi pontosítása csoportosan, egyszerre több térképlapra kiterjedően törté­nik. A topográfiai térképek mellett az elmúlt években a hadsereg részére különböző tematikájú különleges térké­peket is készítettünk. Ezek további bővítésére - az egyre változó igények kielégítésére - ma még nincs lehetősé­günk, de hamarosan a számítástechnika térnyerésével megteremtődnek a feltételek egyre újabb és újabb temati­kák bevezetésére. Az 1980-as évek második felében a korszakváltás egy új generáció belépésével megkezdődött. A mai kor legna­gyobb és legnehezebb feladványa lett megkezdeni a klasszikus térképészet átvitelét az új, az elektronika és számítástechnika alkalmazására épülő térképészetre. Az elmúlt hét évtized térképészeti munkáit a szakér­telem irányította, de a kézimunka és a tapasztalat uralta. A következő időszakban a kivitelezést, részben-egészben, a számítógépnek kell átvennie. A szakértelem, az ember szerepe azonban nem lesz ebben sem kisebb az előzőek­nél. A számítógép felkészítése a térképészetre, a szakem­berek felkészítése a számítógépre, valamint a korszerű technika alkalmazása ezután is nagy szakértelmet és ma­gas színvonalú műszaki kultúrát követel tőlünk. Szüksé­ges, hogy az elmúlt évtizedek tapasztalatai ötvöződjenek a korszerű ismeretanyagokkal, a térképészetet új módon akarók elgondolásaival. A számítástechnika, a számítógép a térképészetben forradalmi változásokat követel. Az elmúlt években meg­értek a feltételek ennek a technológiai korszakváltásnak előkészítéséhez. A számítógépes irányzat megerősödésé­vel a katonai térképészet fokozatosan eljut a térképezés jövőképének kidolgozásához, az országos digitális térké­pészeti adatbázis létrehozásához, az automatizált kartog­ráfia megalapozásához, a katonai szervezetek részére di­gitális topográfiai információk szolgáltatásához, a ma legkorszerűbb, műholdakra támaszkodó geodéziai hely­meghatározáshoz. A negyedik előadásban dr. Soha Gábor mk. alezredes, szolgálatfőnök helyettes ”A tudomány és a katonai tér­képészet viszonya” címmel tartott előadásában a követ­kezőket mondotta. A térképészet és a tudomány kapcsolata igen sokrétű: szakterületünk több tudományágra támaszkodik és több tudományágnak ad segítséget. A térképészet önmagában is szaktudományt képvisel, hiszen meglehetősen széles körű szakismereteknek rendszere.

Next