Geodézia és kartográfia 1992 (44. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 1. szám - Mihály Szabolcs - Ódor Károly - Soha Gábor - Alabér László: A hazai földmérés és térképészet helyzetelemzése
szín valamely részletéről integrált adatnyerést lehetővé tevő felmérési módszer. A térinformatika a különféle tematikájú információk számítógépes tárolását, megjelenítését és elemzését biztosítja digitális (elektronikus) térképi alapokon. A rövidség kedvéért jelen anyagban a teljes szakterület megjelölésére gyakran használjuk a ’’földmérés” vagy a ’’földmérés és a térképészet” kifejezést. 2. A SZAKTERÜLET NEMZETGAZDASÁGI SZEREPE ÉS JELLEGZETESSÉGEI A végrehajtás módját, körülményeit és szervezeti kereteit, valamint a finanszírozás módját tekintve, a szakterület feladatai és munkálatai két kategóriába sorolhatók. Az első kategóriát a földmérési és térképészeti alapmunkálatok képezik. Ide tartoznak a globális geodéziai adatokkal kapcsolatos kérdések, a geodéziai alaphálózatok létesítése, az államilag hiteles komplex kataszteri, topográfiai térképészeti, fotogrammetriai (tágabban értelmezve távérzékelési), térinformatikai és államhatárügyi geodéziai munkák, az ezekhez kapcsolódó adatok szolgáltatása és minden, az előzőeket érintő kutatási és fejlesztési tevékenység. Az alapmunkálatokban létrehozott termékek hivatottak alapot biztosítani az ország műszaki, gazdasági, honvédelmi, jogi, társadalmi és tudományos feladatainak megoldásához. Az alapmunkálatok és a kapcsolódó K+F és szolgáltatási feladatok finanszírozása központi állami költségvetésből történik (ill. kellene hogy történjen). Az alapmunkálatoknak és az azokhoz kapcsolódó fejlesztéseknek a gazdasági eredménye csak hosszabb idő után és csak közvetve jelentkezik, és ráadásul akkor sem a földmérési szakterületen, hanem az általa kiszolgált más ágazatokban. Az alapmunkálatokra jellemző a kiterjedt és konkrét nemzetközi kapcsolatok iránti igény, általában államközi együttműködési alapokon. A második kategóriába tartoznak a legkülönfélébb ágazatokhoz, más szakterületekhez és vállalati profitérdekeltségekhez kapcsolódó földmérési és térképészeti munkák. Ilyenek pl. a beruházások során végzett sajátos célú földmérési munkák, vagy pl. földmérési, térképészeti és távérzékelési szakfeladatok végzése és térképi alapú információs rendszerek létrehozása a környezetvédelemben, mezőgazdaságban, vízgazdálkodásban, ütés vasútépítésben, bányászatban, közlekedésben (pl. navigáció), közműfejlesztésben, városigazgatásban, stb. E felsorolásból is látható, hogy ennek a kategóriának a munkái minden nemzetgazdasági ágazatot érintenek. Közös jellemzőjük, hogy csakis az alapmunkálatok bázisán képesek létezni. A földmérési munkálatok ezen második kategóriájában az éppen érintett minisztériumok és profitérdekeltségű szervezetek igénye, lehetőségei, finanszírozása és irányítása érvényesül. Szakterületünk sajátos feladata a katonai térképészet. Sok évszázadon át a térképészet javarészt katonai célokat szolgált. Polgári vonalon tömegesen egy- két évszázada terjedt el a kataszteri térképészet. A topográfia az elmúlt fél évszázadban vált az országok többségében polgárivá. A földmérés és térképészet ma már a legtöbb országban polgári feladat. Általában közös földmérési és térképészeti alapot használnak együttműködésben, azzal, hogy a honvédelmi célú szaktevékenység csak a polgári érdekeltségeken felüli katonai szakfeladatokra terjed ki. Hazánkban a katonai és a polgári térképezési rendszer jelenleg szétválik, elsősorban ’’rezsim” okok miatt. Ez az elkülönülés mind a feladatmeghatározásban, mind a két térképezési rendszer műszaki paramétereiben jelentkezik. E szétválás következtében a két szervezet azonos jellegű feladatokat old meg jelentős átfedésekkel és, következésképpen, jelentős plusz ráfordításokkal. Összefoglalva, a szakterület főbb jellegzetességei az alábbiak. A földmérés és térképészet a nemzetgazdaság alapvető infrastruktúrájához tartozik, a geometriai referenciát képezi. A nemzetgazdaság minden ága igényli, interdiszciplináris szakterület. Jelentős részében az állami érdekeltség dominál non-profit jelleggel. A szakterület eszközigényes. A szellemi munka és a fejlesztési tevékenység hányada magas. A mindennapi munkálatok a tudományokra fokozottan támaszkodnak, legtöbb részterülete maga is tudomány. Művelése széles körű és konkrét nemzetközi együttműködést igényel, különös tekintettel az alapmunkálatokra. 3. A FÖLDMÉRÉS ÉS TÉRKÉPÉSZET FEJLŐDÉSI TENDENCIÁI A fejlett világ csúcstechnológiai eredményei a földmérés és térképészet eszköztárát és módszereit alapvetően átalakították az elmúlt néhány évtizedben. Ilyenek voltak az űrtechnika, lézertechnika, elektromos érzékelők és a telekommunikáció. Az űrtechnika eredményei két irányban is hatottak. Az egyik irányban megszületett a kozmikus geodézia, amely egyrészről lehetővé tette a Föld nehézségi erőterének korábban elképzelhetetlennek tűnő pontossággal és részletességgel történő meghatározását, másrészről pedig teljesen új módszert adott a földi pontok helyének meghatározására. A kozmikus geodézia átalakító szerepét a GPS elnevezésű globális helymeghatározó műholdrendszer jellemzi a legjobban. Ez a magas szinten automatizált rendszer a Föld bármely pontján, bármely időben és időjárási körülmények között a felhasználó szá