Geodézia és kartográfia 1992 (44. évfolyam, 1-6. szám)

1992 / 4. szám - Deme Gyula: A földmérési és ingatlankataszteri törvény tézisei és szakmai visszhangjuk

GEODÉZIA ÉS M­­IlflÁMA 44. ÉVFOLYAM 1992 4. SZÁM A földmérési és ingatlankataszteri törvény tézisei és szakmai visszhangjuk Dem­e Gyula , az FM földügyi és térképészeti főosztály főmunkatársa Az újjászervezett Földművelésügyi Minisztérium ke­retében megalakult új földügyi és térképészeti főhatóság - abból kiindulva, hogy az átalakuló társadalom és gaz­daság új kérdéseire, kihívásaira a jog eszközével is vá­laszt kell adni - a földügyi és térképészeti jogszabályok törvényszintű kidolgozását határozta el. E döntéshez kapcsolódva a közelmúltban: ”A földmérési és ingat­lankataszteri törvény tézisei” címmel egy mintegy 50 ol­dalnyi dolgozatban kísérletet tettem a törvényben sza­bályozandó kérdések bizonyos mélységű áttekintésére. Az áttekintett témákat 14 alcím alatt (ún. tézisekben) foglaltam össze. A tézisek szerinti alternatívák feldolgozásához a ha­tályos jogszabályokon kívül mintegy 60 egyedi forrás (a több éves előkészítés során a korábbi témafelelősök által összegyűjtött szakvélemények, hazai és külföldi tanul­mányok stb.) szolgált alapul, amelyekhez a rend­szerezésen felül természetesen hozzátettem a saját véle­ményemet és tapasztalatomat is. A dolgozathoz összesen 51 intézményi vagy egyéni hozzászólás érkezett. Hogy érzékeltessem a hozzászólá­sok valódi ter­jedemét: az összesen mintegy 226 oldal ter­jedelmű hozzászólás-dosszié feldolgozása során össze­sen 814 ’’tematikus csomópontot” különböztettem meg. A tematikus csomópontok alatt sok helyen további alté­mák is találhatók, de ezeket már nem számoltam meg. A tézisek és reflexióik áttekintésére e helyütt termé­szetesen csak korlátozott lehetőségem van. Egyes recen­ziók szerzőitől előre is elnézést kérek, hangsúlyozva, hogy az áttekintésből való esetleges kimaradás nem csökkenti a recenzió használati értékét. Minden hozzá­szólás (kissé avitt szóhasználattal: még a kevéssé ’’építő kritika” is) hordoz valamilyen tanulságot, ezért minden hozzászólásért, reflexióért - így magam is - köszönettel tartozunk. Örömmel írom le, hogy több hozzászólás tar­talma, szakmai mélysége, műveltségre utaló stílusa, ál­talános minősége külön méltatást érdemelne. Ugyanak­ DK 528(094.5)(436) kor akadtak (csekély számban) gunyoros hangvételű, ki­oktató stílusú hozzászólások is. Ezeket azonban a szá­mos hozzászólásban kifejezett elismerés (amelyeket ez­úton is megköszönök) jócskán ellensúlyozza. Mivel célom a minél átfogóbb áttekintés, e dolgo­zatban kerülni fogom, hogy konkrét intézményeket vagy neveket említsek. Egy kivételt azonban mégis tennem kell. Nem hallgat­hatom el, hogy Hazay István akadémikus úr is hozzászó­lásra érdemesítette a téziseket. A tény, hogy Akadémi­kus úr tevékenységünket látókörébe vonta, megtisztelő, és a tárgynak külön súlyt kölcsönöz. Úgy érzem, figyel­me minket is elmélyültebbé, türelmesebbé, és - önma­gunkhoz képest - bölcsebbé tesz, fokozza bizton­ságérzetünket. Legyen-e (ingatlan-nyilvántartással összevont) egységes földmérési és ingatlankataszteri törvény? (1. tézis) Az első tézis szerint a földméréshez, valamint az in­gatlan-nyilvántartáshoz fűződő állampolgári és nemzet­­gazdasági érdekeket, célokat, jogokat és kötelezettsége­ket egységes törvényben - éspedig földmérési és ingat­lankataszteri törvényben - kell megfogalmazni (közis­mert, hogy a földmérés-térképészet és az ingatlan-nyil­vántartás területét jelenleg külön jogszabályok, a több­szörösen módosított 12/1969. Korm. rendelet, illetőleg a többszörösen módosított 1972. évi 31. törvényerejű ren­delet szabályozzák). A törvényi formában való előterjesztéshez a Magyar Köztársaság Alkotmányában is jogi alap található. Az Alkotmány egyrészről kimondja a köz- és magán­­tulajdon egyenjogú és egyenlő védelmét (9. § 1.). Nyil­vánvaló, hogy ennek az alaptörvénynek az ingatlanban kifejeződő köz- és magántulajdon esetében csak úgy le­het eleget tenni, ha az ingatlanokat el lehet határolni és tulajdonosaik szerint meg lehet különböztetni egymás­tól. Enélkül ’’védelemről” jogi értelemben szó sem lehet. 1.1992. március 9-én fejeztem be.

Next