Geodézia és kartográfia 1992 (44. évfolyam, 1-6. szám)
1992 / 1. szám - Mihály Szabolcs - Ódor Károly - Soha Gábor - Alabér László: A hazai földmérés és térképészet helyzetelemzése
6 A hazai földmérés és térképészet helyzetelemzése Dr. Mihály Szabolcs, a FÖMI tudományos igazgatóhelyettese, Dr. Ódor Károly, a BME docense, Dr. Soha Gábor, mk. alezredes, MH Térképész Szolgálat főnöke, Alábér László, az MH TÁTI mk. őrnagya 0. BEVEZETÉS A földmérés és térképészet a fejlett országok fontos infrastrukturális háttere, az információtechnológia aktív eleme. Az elmúlt években a csúcstechnológia robbanásszerű változást eredményezett a szakterületen belül (pl. kozmikus geodézia, távérzékelés és térinformatika). A változás nagyvolumenű és magas szinten finanszírozott K+F keretében folyik. A fejlett világban a szakterület felértékelődése fokozódott. Magyarországon - bár szakterületünkön voltak jelentős fejlesztéseink, pl. kozmikus geodézia és a távérzékelés terén - szakmánk az elmúlt évtizedekben leértékelődött a nemzetgazdaságban elfoglalt helyét, a volumenét és financiális alapjait tekintve egyaránt. S most, amikor a földmérés és térképészet leghétköznapibb és tömegében legnagyobb munkálatainak automatizálását a csúcstechnológia lehetővé tenné, és erre az igény is megérett, nem rendelkezünk a kutatáshoz és fejlesztéshez szükséges pénzügyi alapokkal, nemzetközi és hazai mobilitással, a K+F szükségességét elismerő nem-szakterületi környezettel és szaklétszámmal. A szakmai színvonal és a szervezeti háttér is hagy kívánni valót maga után. A szakma hazai megbecsülése sem kielégítő. A problémát az ország jelenlegi gazdasági állapota még súlyosbítja. Ez elfogadhatatlan a nemzetgazdaságnak és szakterületünknek egyaránt. Jelen tanulmány célja elsősorban a fenti problémák tükrében áttekinteni a szakterület feladatait, jellegzetességeit, nemzetgazdasági helyét, jelenlegi helyzetét, és javaslatot adni a fejlesztési és az esetleges átalakítási tennivalókra. A tanulmányt vagy annak bármely kivonatát szakma- és tudománypolitikai célokra való alkalmazásra terveztük, ezért az 1., 2. és 3. fejezet számos, a tudomány és a szakma művelői számára evidens fogalmakat és gondolatokat is tartalmaz. Szakmai közösségünk a szakterület helyzetével az elmúlt időszakban több helyen foglalkozott, és különféle fórumokhoz felterjesztéseket készített (ilyen a Magyar Földmérési Térképészeti és Távérzékelési Társaság, a Magyar Mérnöki Kamara és a BME Geodéziai Intézet Az MTA Geodéziai Tudományos Bizottsága által 1991. május 23- án létrehozott ad hoc bizottság előterjesztésének teljes szövege. közös miniszterelnöki felterjesztés tervezete). A tanulmány készítésekor ezek tartalmát figyelembe vettük. A tanulmány természeténél fogva és terjedelmi korlátai miatt, a nemzetközi együttműködéssel, az oktatás kérdéseivel és az alapkutatások kérdéseivel érdemben nem volt módunkban foglalkozni, csupán érintőlegesen. 1. A FÖLDMÉRÉS ÉS TÉRKÉPÉSZET FELADATA Egyetemes megfogalmazásban a geodézia és a térképészet feladata a Föld alakjának, méreteinek, nehézségi erőterének meghatározása, a Föld felszínének és az azon lévő természetes és mesterséges objektumoknak és jelenségeknek geometriai bemérése, elemző ábrázolása és nyilvántartása térképeken és információ-technológiai célú mágneses adathordozókon, valamint a fenti tartalmak időbeli és térbeli változásainak nyomonkövetése és rögzítése. A célirányosság szempontjából tekintve szakterületünk feladata a geometriai rend, területi rend és a birtokrend biztosítása és rendszerező dokumentálása, a térbeliséggel jellemezhető információkhoz geometriai alap megteremtése, a műszaki létesítmények tervezéséhez és kivitelezéséhez szükséges viszonyítási keretek (pl. kitűzési hálózatok) megteremtése és földmérési, térképészeti és távérzékelési adatok szolgáltatása, valamint a honvédelmi feladatok végrehajtásához szükséges térképészeti alapok biztosítása. Nem teljes szabatossággal, de a jelen dokumentumot olvasó és szakterületünkhöz interdiszciplinárisan kapcsolódó olvasók részére talán közérthetőbben fogalmazva, e szakterület részterületei a következők: geodézia, földmérés, térképészet, kataszter, távérzékelés és térinformatika. A geodézia az alaphálózati kérdésekkel és tudományközileg tisztán megjelölhető feladatainkkal és módszereinkkel foglalkozik (pl. elméleti, fizikai, kozmikus, stb.). A földmérés a terepi adatnyerést és részletmérést, a térképészet pedig a különböző méretarányú felmérések eredményeinek ábrázolását jelenti. A kataszter (komplex kataszter) a nagyméretarányú térképészeti felméréseknek és a föld- és ingatlan-nyilvántartásoknak a műszaki, birtokügyi és jogi együttesét fedi. A távérzékelés a földi, légi és űrfelvételek segítségével a földfel