Geodézia és kartográfia 1994 (46. évfolyam, 1-6. szám)

1994 / 3. szám - Dr. Mélykúti Gábor: 75 éves a magyar katonai térképészet- Előszó - Dr. Soha Gábor: Hetvenöt éves a Magyar Katonai Térképészet

dését. Természetesen büszkék vagyunk még korábbi elő­deinkre is, azokra, akik esetenként meghatározó és alkotó részesei voltak a térképezésnek a bécsi Császári és Ki­rályi Katonaföldrajzi Intézetben. Csak a kiemelkedő magyar térképező katonák neveit áll módunkban megemlíteni - adózva ezzel is tevékeny­ségüknek és emléküknek i­s tesszük ezt a teljességre való törekvés nélkül! Tisztelegjünk Mikovinyi Sámuel előtt, aki az elkészült megyetérképeket országos rendszerbe illesztette, és be­vezette a pozsonyi kezdő meridiánt! Müller Ignác gyalogsági százados előtt, aki összeállí­totta az első részletes 1:360 000 méretarányú falitérképet az országról. Sokan tevékenykedtek a Monarchia első katonai fel­vételében (1763- 1787), néhányan főhadnagyi rendfoko­zattal kezdve, majd Mária Terézia renddel kitüntetett tá­­borszernügyi rendfokozattal végezve pályafutásukat. Tisztelegjünk ezen térképmű és készítői előtt! Hasonlóképp emlékezzünk Lipszky János huszárkapi­tányra, az első közhasználatú térkép készítőjére! Névadónkról, Tóth Ágoston Rafael honvédezredesről kell tisztelettel emlékeznünk, akinek hazafias lelkesedé­sét nem törte meg az olmützi rabság, és szabadulása után rendíthetetlenül tevékenykedett az önálló magyar térké­pészet ügyéért! S most térjünk vissza az 1919-es esztendőhöz, az önál­ló megalakulás viszontagságos körülményeire. Már 1917-ben, majd 1918-ban megfogalmazódott egy Magyar Katonai Földrajzi Intézet megalakulásának igé­nye. Ugyanakkor a Hadügyminisztérium és a Pénzügy­minisztérium közötti huzavona késleltette a bécsi intézet­ből minket illető térképek, rajzeredetik, nyomólemezek, műszerek, nyomdafelszerelések Budapestre való szállí­tását, amelyet a többi utódállamok már elvégeztek. Mint említettem, az önálló magyar katonai térképészet először csupán a Honvédelmi Minisztérium 10. osztály­ának részlege volt. Hrenkó Pál nyár alezredes feldolgozásában ”A magyar katonai térképészet története” c. kiadványból ismerjük az alapítókat! Az utókor tisztelete megköveteli tőlünk, hogy itt és most nevüket felsoroljuk. Kevesen voltak, lelkesek voltak, igazi magyar térképészek voltak még ak­kor is, ha idegen hangzású vagy magyarosított nevük volt: Hajts Lajos szds., Kirchlechner Károly alez., Lendvay Károly szds., Herbszt Ernő szds., Zsidy István szds., Pachhofer Vilmos szds., Haála József szds., Kugotowicz Lajos szds., Wagner Károly szds., Szigeti Károly szkv., Szüts Lajos szds., Witauschek Gyula fhdgy. szakképzett térképészek, va­lamint Jelenffy Zoltán őrgy., Bariss Dezső fhdgy. és Lang Gyula hdgy. egyéb beosztásúak. Az első parancsnok: Kirchlechner Károly alez. Terveznek, szerveznek, dolgoznak! Átveszik a Bécs­­ből érkező térképszállítmányokat, helyet keresnek és biz­tosítanak a műszereknek, berendezéseknek, tervet készí­tenek térképésztanfolyamok szervezéséhez, előadókat je­lölnek ki, és így tovább! Közben kikiáltják a Tanácsköztársaságot! Az országban kaotikus állapotok uralkodnak, hiszen a térképeket Budapesten öt különböző nyomdában - köz­tük még a Piatnik Kártyagyárban is — nyomják. A Magyar Katonai Térképező Csoport a Bécsikapu tér 4. sz. alatt az Országos Levéltárban nyer elhelyezést. Ebben az idő­pontban vezénylik a csoporthoz Károssy István hadna­gyot, aki kisebb-nagyobb megszakításokkal, 1955-ben bekövetkezett nyugállományba helyezéséig, az intézet tagja, s a gyakorlati fotogrammetria nesztorává válik. Ugyancsak itt helyezik el a 37. légifelderítő osztályt, amelynek tagja Neogrády Sándor megfigyelő, a térképé­szet későbbi légifényképésze. Egyidejűleg különféle szervezési intézkedések látnak napvilágot, amelyek elősegítik a csapatok térképekkel történő ellátását, de a szükséglet jelentős részét Bécsből vásárolják. Az események ismertek: a Tanácsköztársaság megbu­kott. A kialakulóban lévő térképészeti szervezet berendezé­sei, műszerei, térképei jelentős részét a megszálló román királyi hadsereg elszállította. Az intézmény gyakorlatilag megszűnt, a szövetségesek katonai missziója ténymegál­lapítást végzett, de ezzel az ügy lezárult. A szakemberek előtt világossá vált, hogy a térképel­látásra új intézményt kell szervezni, gyakorlatilag a sem­miből. S hogy ez a reménytelennek látszó feladat sikerrel megoldódott, ebben elévülhetetlen érdemei vannak az új, 1919. november 9-én megbízott parancsnoknak, Hajts Lajos ezredesnek. Hajts ezredes munkaszervezésben a bécsi mintát kö­vette, de munkaeljárásokban, szervezési kérdésekben, korszerű módszereket és megoldásokat kezdeményezett. 1920. január 17-én költözött az intézmény mai helyé­re, a Szapáry laktanyába (a volt Bosnyák laktanya), Re­tek u. 43. sz. alá. Ugyanis csak később lett Olasz fasor, Malinovszkij fasor, Szilágyi Erzsébet fasor az út neve. Ekkor éppen Magyar Királyi Katonai Térképészeti Inté­zet néven. Itt jegyezzük meg, hogy a Bécstől történő elszakadás óta az intézetnek 14 elnevezése és 15 parancsnoka volt. Hajts Lajos intézetparancsnok ebben az időben tett műszaki intézkedéséről a továbbiakban szólunk. Most csak annyit, hogy kezdetét veszi a térképek reambulálása, majd a térképek revíziója (mai kifejezéssel felújítása).

Next