Geodézia és kartográfia 2001 (53. évfolyam, 1-12. szám)

2001 / 1. szám - Dr. Suba János: A trianoni határ kitűzése és térképei, I. tész

Az 1: 2­880 méretarányú határtérképmű A térképezés a csehszlovák határon 1:2880 méretarányban az állami földmérés szelvény­­beosztásának megfelelő szelvényeken történt. A Dunát - a II. szakaszt kivéve - mint az egész határvonalat 278 szelvényen térképezték fel. A térképszelvényeket a két delegáció egymás kö­zött egyelően osztotta fel, minden delegáció 139 szelvényt dolgozott ki, csupán a határvo­nal felrakásának az ellenőrzését és a saját oldal felrakását végezte el a másik delegáció. A tér­képszelvényeket határszakaszonként, külön­­külön számozták meg, mint ahogy határszaka­szonként külön is térképeztek. A térképek egy­színű feketék, méretük 75,5x60,5 cm, tehát elég nagy, ami megnehezíti a kezelését. A tér­képmű egyezményes jelekben igen gazdag. A határvonalat minőség (állami, községi, bemért, felmért, birtok, mozgó) szerint 7, a határjelek fajtáit 10 jellel ábrázolja. A topográfiai viszo­nyoknál elsősorban a terepalakulatok (csator­na, bevágás, töltés, közlekedési útvonalak és művelési ágak) a legfontosabbak. A térképszel­vények sokszorosítást a prágai Pénzügymi­nisztérium Térképészeti Intézete végezte. A részletes határleírás A részletes határleírások felét a magyar, má­sik felét a csehszlovák delegáció szerkesztette meg. Az összehasonlítást mindkét delegáció a legnagyobb gonddal végezte el. A részletes határleírás szintén a határszakaszoknak meg­felelően 27 külön füzetből áll. A füzetek a ha­társzakaszok eltérő hosszúsága miatt különbö­ző oldalszámúak. A határleírás 13 szempont szerint írja le a határvonalat: a határkövek számával és nemével (típusával) kezdődik a le­írás. A határkövek típusa a határjelek francia kezdőbetűivel - A = szakaszkő, P = főkő, I = mellékkő, C = közbeiktatott kő - vannak rö­vidítve. Ezután a sokszögpontok (és három­szögelési pontok) számát sorolja fel a két or­szág területén. Utána a határvonal leírása kőtől kőig Ezután a sokszögoldalakra vonatkoztatott helymeghatározása a határkőnek. A határkő (vagy a sokszögpont) távolsága az előtte lévő határkőtől (vagy sokszögponttól). A határvo­nal törési szöge (mely állam felé) fok, perc, másodperc értékben. Ezt követően a határjel Budapest sztereografikus vetületi rendszerre vonatkoztatott összrendezőit közli. Ez után a határjel Adriai-tengerszint feletti magassága. Utána a határvonal helyszínrajza (ez nincs mindig meg). Az 1: 2880 és az 1: 25 000 ma. térképszelvények száma, amelyen a határjel megtalálható. És végül a megjegyzés rovatban, ami aktuális információ a határjelekről van: 1: ikerkövek vagy ezek koordinátái. A határle­írást kiegészíti a határvonal átnézeti vázlata, a határszakaszok jelölésével. A XXVIII. szakasz leírását kiegészíti a Túr-patak középvonalának vázlata 1:1000 ma.-ban Külön figyelmet érdemel a Duna-szakasz határleírása, ahol nemcsak a határkövek van­nak leírva, hanem az egyéb: a vízrajzi osztály szelvényköve, pótszelvénykő, kilométeroszlop, háromszögelési kövek, Duna-szabályozási be­tontokok és a régi kilométerkövek is. A határ­vonal a hajózható főmeder kisvízszinti közép­vonalának távolsága a magyar és a csehszlovák oldalon elhelyezett kövektől mért távolságban van megadva. Mind a magyar, mind a cseh­szlovák oldalon elhelyezett kövek koordinátáit megadták. Ezenkívül egyéb háromszögelési pontok, templomtornyok, gyárkémények, szin­tezési fix pontok számát, koordinátáit is meg­adták. A határleírás szintén 100 példányban: 28 fran­cia, 30 magyar és 40 cseh szöveggel készült el. A Nagykövetek Tanácsa 1924. máj. 21-i döntése értelmében egy „általános határle­írást”, „descrip­tion generale”-t kell szerkesz­teni. A mellékelendő térkép a HMB döntése értelmében 1:200 000 ma. lett. A határ­térképeket és a határokmányokat, amelyeket a HMB 1925. május 15-án Brünnben tartott utolsó ülésén bizottság tagjai aláírtak és lepe­csételték. A jegyzőkönyvek aláírásával Ma­gyarország a trianoni szerződésbeli kötelessé­gét teljesítette, és a határmegállapítás formáli­san befejeződött. Ezzel a lezárult a magyar­csehszlovák határ megállapítása, kijelölése és határokmányainak elkészítése. (folytatjuk)

Next