Geodézia és kartográfia 2004 (56. évfolyam, 1-12. szám)

2004 / 1. szám

­­ GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA 56. ÉVFOLYAM_____________________________________M4______________________________________________1. SZÁM S T ~1 • S «1 •• •• • SS Újévi koszonto Apagyi Géza elnök - dr. Bérczi Norbert, az FVM igazgatási helyettes államtitkára Tisztelt Olvasóink! 2004 és 121 olyan számok, melyek sokat jelen­tenek Magyarország, az egész magyarság számá­ra. Történelemformáló számok, melyekhez Euró­pa, az „öreg” kontinens számára is emlékezetes események kötődnek. Közismert tény ugyanis, hogy a most kezdődő 2004. évben az Európai Unió eddig soha nem látott mértékű bővítésére ke­rül sor, pontosan 121 nap múlva. A csatlakozó 10 ország, köztük hazánk is, részese ennek a „törté­nelmi igazságtétel”-nek is minősíthető gigászi projektnek, melyért nagyon sokat kellett fáradoz­niuk az érintett nemzeteknek is, hiszen a célként kitűzött integráció igazán kemény feltételek telje­sítéséhez kötődött. Az elmúlt mintegy másfél évtized - cél érdeké­ben vállalt - nemzetpróbáló fáradozásaira vissza­tekintve, Deák Ferencnek 1841 novemberében a pesti ifjúsághoz intézett szavai jutnak eszünkbe: „...lakjanak szeretet, bizodalom és türelem szí­vünkben. És ne csüggedjünk soha ama komoly és hideg megfontolásban, azon hosszas és fárasztó munkásságban, melyet a haza érdekei tőlünk igénylenek, s melyek haladási működésünk sikerét egyedül biztosíthatják. Éljen a haza, éljen minden jó hazafi, éljetek ti, fiatal barátim, kikben van a haza jövendője és valósítsátok a reményeket, me­lyeket ébresztetek.” Az idézet szinte minden szava nagyon időszerű, még ha a kor és a helyzet, melyben megfogalma­zódott eltér attól, amelyben ma élünk. De éppen ez az időtállóság adja e gondolatok nagyszerűség­ét. A haza sikeres jövője ugyanis rajtunk, a mi ko­moly, hosszas és fárasztó munkásságunkon múlik, melyhez a külső körülmények csak kedvező hátté­rül szolgálhatnak. A rajtunk kifejezés alatt az egyént és a közösséget kell értenünk, beleszámít­va a különböző szakmai közösségeket is. A földügy, a földmérés és térképészet az egyik ilyen szakmai közösség, melyben a különböző szakirányok egymásra épülő, koordinált tevékeny­ségei jelentik az összetartó erőt, és amely már több mint három évtizedes sikeres munkájával igazolta létjogosultságát. Vajon ténylegesen komoly és hideg megfontolás jellemezte eddigi munkásságunkat? Próbáljunk választ keresni most, a tények birtokában! Harminckét évvel ezelőtt, még nem lehetett sej­teni sem, hogy egyszer esélyt kapunk újra Európá­hoz tartozni mind politikailag, mind gazdaságilag. Megállapítható, hogy a korábban kitűzött és akkor megerősített szakmai célok jelentős része utólag is helyesnek bizonyult. Az átgondoltság, a szakmai megalapozottság, a nemzetközi folyamatok figye­lése és helyes értékelése eredményezhette csak, hogy szakterületünk ma nagyobb beavatkozás nél­kül alkalmas az európai integrációra. Mondhatjuk úgy is, hogy mi legalább három évtizeden át ké­szülhettünk erre az eseményre, míg sok területen az utóbbi néhány évben kellett sok mindent pótol­ni, átformálni. Természetesen a földügy-térképészetre is hárul­tak olyan feladatok, melyek közvetve, közvetlenül az uniós csatlakozással összefüggésben jelentkez­tek. Ide tartozónak tekinthetjük például az EU te­rületalapú agrártámogatások integrált igazgatási t

Next