Geodézia és kartográfia 2008 (60. évfolyam, 1-12. szám)
2008 / 3. szám - Márton Mátyás: Egy elfeledett magyar csoda: Perczel László földgömbje - az első "világtérképmű"?
Előzmények Anélkül, hogy térképtörténeti elemzésekbe bocsátkoznék - hiszen ez nem is szakterületem -, nyugodtan kimondom, hogy az „ipari szintű” föld- és éggömbkészítés megjelenése óta a magyar térképészek a kezdetektől jelen vannak a „gyártásban”, és nemzetközi szinten is említésre érdemes munkák születtek minden — a nagy történelmi változások időpontjaival is korszakokra osztható - időszakban. Születtek azonban egyedi - egy példányban készített - nagy szakmai és kulturális értéket jelentő alkotások is, amelyek egyike Perczel László 1862-re elkészült földgömbje (lásd hátsó külső borítón). Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszékén folyó OTKA-kutatás (K 72104) pályázati anyagában is utaltam arra, hogy az ilyen nagy értéket képviselő, esetenként sérült glóbuszok virtuális restaurálása is megtörténhet majd az elért eredmények felhasználásával. A projekt alapjainak gyors megvalósítása, a Virtuális Földgömbök Múzeumának „megnyitása” (http://terkeptar.elte. hu/vgm) indokolttá teszi a kínálkozó lehetőségek újragondolását a hasznosítás szempontjából, és ehhez a Perczel-gömb jó modellként szolgálhat. Nézzük azonban, miről is van szó! Milyen az említett műalkotás (bizton nevezhetjük így!), és ki a szerzője? Amiről mindenki tud A Perczel-féle gömb kapcsán az egyik „ős forrásmunka” Fodor Ferenc „Térképírásba [1] - csaknem mindenki visszanyúl hozzá -, amelyben ezt olvashatjuk 1953-ból: „Az abszolutizmus idején készült a következő óriási földgömb, amely erősen rongált állapotban maradt fenn a Széchenyi Könyvtár térképtárában: ,Földgömb. Készítette és rajzolta Perczel László. Kömlödön, Magyarhonban, 1862.’ (Mértékaránya 1 : 1 000 0003, átmérője 132 cm.) Kézi rajzzal készült, színes határvonalakkal, árnyékolt hegyrajzzal, vízrajzzal, ábrázolja a tengeráramlásokat is, s a legfontosabb városokat is feltünteti. Úgy látszik hogy alighanem egyetlen példányban készült, s készítőjéről semmi sem ismeretes. ” „Kétségtelen, hogy a múlt század (azaz a 19. század, MM) legjelesebb földgömbi alkotása Perczel László nevéhez fűződik. Perczel 1850-ig császári tiszt volt, később apósa birtokán Kömlödön viszszavonultan élt. Itt készítette el híres óriásgömbjét, mely nagyságát tekintve hazánkban 1965-ig egyedülálló volt. Perczel földgömbjének átmérője 132 cm, térképi méretaránya 1:10 millióhoz. A gömb fabordázatú, melyen 8 cm vastag papírmasé képezi a gömb héját. A földgömb térképe Magyarországot és Ausztriát részletdúsabban ábrázolja. Perczel földgömbjének felírásai magyar nyelvűek. A gömbhöz teljes meridiánkor és öt lábon álló naptárkeret tartozik. Perczel glóbusza 1881-ben Velencében, a VIII. Nemzetközi Geográfiai Kongresszus alkalmával rendezett kiállításon is szerepelt. Ma a Széchenyi Könyvtár Térképtárának egyik legbecsesebb darabja, mely korában tekintve egyedülálló alkotás” - írja Füsi Lajos 1966-ban, doktori értekezésében [2]. „Az 1848-as szabadságharcot követő abszolutizmus idején Perczel László (1827-1897), birtokára visszavonult volt hadmérnök készített egy 132 cm átmérőjű glóbuszt. A glóbusz fabordázatán Egy elfeledett magyar csoda: Perczel László földgömbje - az első „világtérképmű”? Dr. Márton Mátyás habilitált egyetemi docens ELTE Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék MTA-ELTE Térképészeti és Térinformatikai Kutatócsoport Azt az 1800-as évek első negyedétől számítható időszakot értem ezen, amikor már szélesebb körű használatra, nagy példányszámban gyártottak színes (nem a nyomtatást követően egyedi kézi színezéssel előállított) glóbuszokat. 2 A névadó Széchényi Ferenc. 3 Fodor hibásan 1 milliósról beszél. Helyesen 10 milliós. 4 A településnév Kömlőd, de a gömbön rövid ö-vel szerepel. 5 Helyesen a III.