Geodézia és kartográfia 2008 (60. évfolyam, 1-12. szám)

2008 / 3. szám - Márton Mátyás: Egy elfeledett magyar csoda: Perczel László földgömbje - az első "világtérképmű"?

veszélyt, hogy a lakkrétegbe diffundált egykori színes tinta festékrészecskéinek eltávolításával a glóbuszt további veszteség éri. A tényleges fizi­kai restaurálást megelőzően a gömb egy kevéssé „érzékeny” részén szükség lenne a lakkréteg el­távolítására a várható munka nagyságrendjének és az esetleg bekövetkező tartalmi információ veszteségeinek felmérése érdekében. Mindezt megelőzően azonban fontos lenne a mai állapot informatikai „konzerválása”, az eddigi sérülések „virtuális pótlása”, és a glóbusz „újjáélesztése”, a hozzáférhető leírások alapján. A tanszékünkön jelenleg az OTKA támogatásával folyó, a „Föld­­(és ég-) gömbök 3D-s előállítása (Virtuális Föld­gömbök Múzeuma és digitális virtuális restaurá­lás)” című kutatási munka (K 72104) keretében a Perczel-gömböt érintő előbb vázolt három továb­bi feldolgozás körültekintő előkészítése is meg­történhet. Ezek további, az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárával közös pályázatok elnye­résével részletekbe menően is megvalósíthatók lennének a glóbusz egészére az alábbiak szerint: • virtuális Perczel-gömb készítése a „Virtuá­lis Glóbuszok Múzeuma” számára, részletes gömbleírással, ismertetővel, térképrészletek elemzésével, ami egyben a mai állapot rész­letekbe menő dokumentálását is jelenti; • a glóbusz virtuális restaurálása: a sérült ré­szek „kipótolása” korabeli térképi források felhasználásával a Perczel-gömb ábrázolási stílusában; ilyen módon valószínűleg fel­tárhatók lennének azok a forrásmunkák, amelyekből a szerző dolgozott; • digitális fakszimile készítése (a Teleki-Ró­­nai-féle „Közép-Európa atlaszához hason­lóan): a glóbusz új feldolgozása, „újraalko­tása”, amelynek eredményeképpen a világ elé lehetne tárni e korszakos művet teljes korabeli szépségében és tartalmi gazdag­ságával (lásd hátsó külső borítón) a 150. évfordulóra. Mindezek a munkálatok egyben tartalmi szem­pontból megalapozhatnák e nemzeti kincsünk fizikai restaurálását is. Az ELTE Térképtudomá­nyi és Geoinformatikai Tanszékén a kezdő lépé­seket mindhárom irányba megtettük. A felvázolt glóbusz-„jövőkép” megvalósulása esetén az elkészülés közelgő 150. évfordulóján, 2012-ben hazánk büszkén állhatna a világ elé az újjászületett, eddig még szakmai körökben is csak „lappangó”, ismeretlen magyar csodával, Perczel László földgömbjével. Köszönetnyilvánítás Itt szeretném köszönetemet kifejezni a jelenleg folyó projektben részt vevő tanszéki munkatár­saimnak Gede Mátyásnak, Gercsák Gábornak, Nemes Zoltánnak, Paksi Juditnak, Szekerka Jó­zsefnek és Verebiné Fehér Katalinnak, vala­mint Plihál Katalinnak, az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára vezetőjének. Szakmai se­gítségük nélkül a folyó projekt alapjainak ilyen gyors megvalósulása nem következhetett volna be, és a további tervek sem körvonalazódhatná­nak. Készült az OTKA támogatásával (K 72104). IRODALOM [1] Fodor Ferenc: A magyar térképírás, Honvéd Térképészeti Intézet, Budapest, 1952-1954 [2] Fü­­si Lajos: Az első magyar dombormű mű­anyag földgömb, Technológia és kartográfiai elvek és módszerek. Doktori disszertáció. Kézirat, ELTE, Budapest, 1966 [3] Klinghammer István: A föld- és éggömbök története, Eötvös Kiadó, Budapest, 1998 [4] Irmédi-Molnár László: Térképalkotás, Tan­­könyvkiadó, Budapest, 1971 [5] Stegena Lajos: Térképtörténet, Tankönyvki­adó, Budapest, 1980 [6] Klinghammer István: A magyar földgömb­­készítés történetéből, Térképtudományi Ta­nulmányok (Studia Cartologica), 4. kötet, Budapest, 1973, pp.­ 37-48 [7] Klinghammer István-Papp-Váry Árpád: Föl­dünk tükre a térkép, Gondolat, Budapest, 1983 [8] Ambrus-Fallenbüchl Zoltán: Magyarország legnagyobb földgömbje száz éves, Geodézia és Kartográfia, 15. évf. 1963., 1. szám, pp.: 61-62 [9] Ambrus-Fallenbüchl Zoltán: Der grösste Erdglobus Ungarns - hundert Jahre alt, Der Globusfreund, Publ. Nr. 12, Wien, 1963 [10] Tooley’s Dictionary of Mapmakers (Revised Edition), K—P, Early World Press, Riverside, CT. USA 06878, 2003, p.: 403 [11] OSZK, http://tortenet.oszk.hu/html/magyar/ kincseink.htm [12] A Pallas Nagy Lexikona, Arcanum Digi­­téka—Magyar Hírlap, 2000 (Hypertextes CD-ROM)

Next