Geodézia és Kartográfia 2019 (71. évfolyam, 1-6. szám)

2019 / 6. szám - Tartalomjegyzék - Szemlecikkek - Dr. Székely Domokos: Tallózás a lapunkban

32 Szemle Baum F. – Vagács G. 1990. A GKE állásfoglalása a Fasching Antal emlékéremről Geodézia és Kartográfia, 42. évf. 5. sz. Romsics Ignác 2017. A Horthy-korszak. Helikon kiadó, Budapest Romsics Ignác 2005. Magyarország a XX. szá­zadban. Osiris, Budapest Szabolcs Ottó (szerk.) 1990. Ki kicsoda a törté­nelemben. Laude Kiadó, Budapest Székely Domokos 2004. 125 éve született Fasching Antal, Geodézia és Kartográfia, 56. évf. 12. sz. Székely Domokos 2016. Politika a magyar Állami Földmérésben, avagy Állami Földmérés a magyar politikában, I. rész. Geodézia és Kartográfia, 68. évf. 11–12. sz.) Szilágyi Béla 1932: Meghalt Fasching Antal. Geodéziai Közlöny 1. sz.) Dr. Székely Domokos *** Tallózás­a lapunkban 25 éve történt 1994. január 22-én, a magyar kultúra napja alkalmából, prof. dr. Joó Istvánt, a magyar kormány Szent-Györgyi Albert­díjjal tüntette ki. Joó István 25 éven át állt a magyar Állami Földmérés műszaki irányításának az élén. Szaklapunknak, a Geodézia és Kartográfiának 32 évig a felelős szerkesztője (1963–1995) és 12 évig (1995–2007) a főszer­kesztője volt. Döntő szerepet vállalt a Székesfehérvári Földmérési Főiskola megteremtésében, ahol évtizedeken át oktatott is. „Kiemelkedő eredmé­nyeket ért el a tudományos munká­ban [...] Számos hazai és nemzetközi szervezetben vezető tisztséget töltött be. [...] Mindent összegezve dr. Joó István méltó a Szent-Györgyi Albert­díjjal való kitüntetésre.” – írta róla 25 évvel ezelőtt dr. Deme Gyula. (GK 1994/1). Hosszú időn át tartó sok munká­val elkészült és megjelent a „Magyar Földmérés és Térképészet Története” c. műről Nagy Pál Jenő a következő­ket írta: „A teljes munka 12 évet vett igénybe. Tíz év kellett ahhoz, hogy az első négy fejezet 1992-ben megjelen­hetett. A következő évben elkészült az 5., 7. és a 8. fejezet, míg 1994 nya­rán vehetik kezükbe az érdeklődők a még hátralevő 6. fejezetet is.” Nagy Pál Jenő a következő szavakkal zárta tájé­koztatását: „Akik úgy vélekednek, hogy felesleges volt ekkora energiát fektetni olyasmibe, ami már elmúlt, azoknak dr. Regőczi Emil Kossuth-díjas professzor szép gondolatára hívom fel a figyelmet: Napfelkeltekor sem szabad megfeled­kezni a gyertyáról, mely egész éjszaka szolgálatunkra volt.” (GK 1994/1). A Magyar Katonai Térképészet fenn­állásának 75. éves jubileuma alkalmá­ból, 1994. február 4-i megemlékezé­sen dr. Soha Gábor mérnök ezredes, az MH térképész szolgálat főnöke tar­tott ünnepi előadást. Beszédében nagy tisztelettel emlékezett meg Hrenkó Pál mérnök alezredes, a „Magyar Katonai Térképészet Története” c. átfogó mun­kájáról, melyet előadásához is felhasz­nált. Beszédét a következő szavakkal zárta: „Idézve Bak Antal ezredes úrnak a könyv előszavában megfogalma­zott gondolatait: ...A Magyar Katonai Térképészet – a Tóth Ágostoni gondo­lat jegyében – nem valami módon elkü­lönülve, hanem szervesen a magyar geodézia és térképészet egyetemes ügyét szolgálta.” (GK 1994/3). A Budapesti Műszaki Egyetem (BME) Tanácsa, 1994. április 18-i ülé­sén, az Egyetem új rektorává Bíró Péter professzort, az MTA rendes tag­ját választotta meg. Göncz Árpád köz­társasági elnök ünnepélyes keretek között, a Parlamentben adta át a kine­vezési okiratot. A BME több mint 210 éves története során Bíró Péter – dr. Hazay István után – az Egyetem máso­dik geodéta rektora. „Felelősségteljes beosztásához szakmai közösségünk részéről is, őszinte szívvel és szeretet­tel gratulálunk Bíró Péter professzor úrnak. Munkájához sok sikert, jó erőt és egészséget kívánunk, hogy beosztá­sát legjobb tudása és lelkiismerete sze­rint tudja ellátni.” – fejezte be lapunk­nak adott tájékoztatását dr. Ádám József professzor úr. (GK 1994/3) 25 évvel ezelőtt, 1994. június 17-én, életének 84. évében elhunyt ifj. Bartók Béla mérnök, a világhírű zeneszerző fia, az Unitárius Egyház főgondnoka. 1910-ben született Budapesten. Mérnöki oklevelét 1933-ban szerezte meg a Műegyetemen. 1934-től, félna­pos tanársegédi állást kapott az Oltay­féle tanszéken. 1935-től a MÁV-nál tudott elhelyezkedni. A háború után mint tervezőmérnök dolgozott. 1958-tól a MÁVTERV geodéziai osztályát vezette. 1972-ben nyugalomba vonult, és csak egyházának, valamint külföldi utazásainak élt. Az apja után kapott jogdíjakból a fél világot beutazta. Az Unitárius Egyház saját halottjának tekintette. A Farkasréti Temetőben, a Bartók család kriptájában helyezték örök nyugalomra. – fejezte be nekro­lógját dr. Horváth Kálmán professzor. (GK 1994/6, Székely 2011/5). 50 éve történt Dr. Homoródi Lajos professzor cik­ket írt szaklapunknak báró Eötvös Loránd, világhírű magyar geofizikus halálának 50. évfordulója alkalmából. Eötvös torziósinga-méréseivel bebizo­nyította, hogy a „Föld elméleti alakja nem lehet ellipszoid, hanem a nehéz­ségi erő valamely potenciál felülete.” (Homoródi 1969). A fizikai jelenségek metrikus meghatározására szerkesz­tett eszközei közül legjelentősebb az ún. Eötvös-inga, mely a gravitációs tér­erő-változások összetevőinek méré­sére szolgál. Találmányát a Nemzetközi Fokmérési Szervezet 1906-os budapesti közgyűlésén mutatta be.(Baum 1996). „Mi geodéták különösképpen gondol­juk meg, hogy 1906-ban, Eötvös szemé­lye iránti megbecsülésből választotta a nemzetközi szövetség nagygyűlésének színhelyéül Budapestet.” – fejezte be Homoródi az Eötvös Loránd méltatásá­ról írt megemlékezését.(GK 1969/2). Dr. Katona Sándor, a BGTV Városmérési osztályának vezetője arról írt, hogy sikeresen alkalmazták a fotogeodéziai módszert a főváros felmérésénél. Ezzel mintegy tíz évvel lett lerövidíthető a munka teljes befe­jezése. Ugyanerről a témáról írt cikket Székely Domokos csoportvezető a GK 1969/6. számában, ahol megindokolta az új módszer alkalmazásának szüksé­gességét. Az Oltay Károly professzor által 1932-ben elindított budapesti sza­batos városmérés eredetileg 14 kerü­letből álló, 20 688 ha területű városra volt tervezve. Az Országgyűlés azonban az 1949. évi XXVI. törvényével ezt 22 kerületre és területét 52 442 hektárral növelte, ami két és félszeres növekedést jelen­tett. Ebben az esetben, hagyományos, földi, numerikus eljárással a főváros fel­mérésének teljes befejezése 1991-re volt várható. Ennek lerövidítése céljá­ból alkalmaztuk a fotogeodéziai mód­szert, mellyel a teljes felmérés 1977-re 2019 / 5 (71. évf.) GEODÉZIA ÉS KARTOGRÁFIA

Next