Polgári Leányiskola, Gödöllő, 1933

Ezekben a kérdésekben nagy hasznát vesszük mások tudásának, tapasz­talatainak. Tantestületünk látogatja a budapesti pedagógiai bizottság üléseit, hallgatja a budapesti irányító polg. iskola mintaelőadásait, beszerzi a szegedi gyakorló polg. iskola összes kiadványait. b) Az összes előírt értekezleteket megtartottuk. Ezeken számolunk be az iskola minden fontosabb eseményéről, itt vitatjuk meg az iskolai élet minden felvetődő problémáját, a tanítás és nevelés kérdéseit, — félévenként előre megállapítjuk az írásbeli dolgozatok tárgykörét, — kirándulási terveket dolgozunk ki, ellenőrizzük a tanulók tanulmányi előmenetelét, magaviseletét és saját munkánkat is az elért eredményen át. c) E tanévben iskolánk zavartalanul dolgozott, a tanév elején készült és jóváhagyott tárgyfelosztás, órarend mindvégig érvényben maradhatott, a tanítás a megengedett és előírt időn kívül nem szünetelt. d) A tanítási eredmény normális, úgyszintén a tanulók magaviselete is. Súlyosabb fegyelmi eset nem fordult elő. e) Mint rendkívüli tárgyat a német nyelvet és rajzot tanítjuk. A német nyelvi társalgási tanfolyamunk négy évfolyamú. Május 1.-ig az első évfolyamot Merényi Etelka, — a II. és IV. év­folyamot Suloki Aranka tanár vezette, — május 5.-től a tanév végéig pedig Szondi Irén polg. isk. tanár. A német tanfolyam III. évfolyamát dr. Élő Gabriella, — a rajzot mint rendkívüli tárgyat Hollóné Hatos Kornélia tanította.­­) Valláserkölcsi és hazafias nevelésünk az iskolánk mindent uraló hangja, szelleme. Szolgálatában áll a tantestület minden tagja és minden tantárgya. Szerény hatáskörünkben meggyőződéssel tettünk eleget annak a ren­deletnek, mely a hazai ipar pártolására irányul. A mai súlyos gazdasági viszonyok között számottevő még a gyermek bekapcsolódása is a nemzet nagy munkájába. Takarékosságával, a hazai iparcikkek fogyasztásával, hozzá­járul a nagy nemzetmentő törekvésekhez. Már a gyermeknek is kell éreznie, hogy minden szónál hangosabban beszélnek a tetteink, hogy most a magyar faj léte függ attól, hogy minden fillér hazánkban maradjon. Munkánk sikeré­hez kérjük a szülők támogatását. A nemzeti zászlókultusz elmélyítése tárgyában is miniszteri rendelet intézkedik. Hazafias érzésünk egyik legtiszteletteljesebb kifejezése volt ha­gyományos ragaszkodásunk a nemzeti egységet jelképező zászlóval szemben. Ez a ragaszkodás azonban ma már csaknem teljesen a múlté, jelentőségének tudata egyre jobban elhomályosodik. Ébrentartani, vele a hazafias öntudatot ápolni és erősíteni, — a rendelet célja. Jelentőségét a tanév elején ismertet­jük, ekkor, de minden adandó alkalommal is gondoskodunk, hogy a tanuló ünnepi érzését a zászló előtti tisztelgésben kifejezze. A hősök emléke iránti kegyelet, a hadirokkantaknak járó köteles tiszte­let, olyan szoros összefüggésben van a jó érzéssel,­­ a szív és a lélek műveltségével, hogy talán remélhetjük, hogy tanítványaink az életben is

Next