Mezőgazdasági Mérnök, 1982 (23. évfolyam, 1-18. szám)

1982-09-13 / 11. szám

* Gödöllői kutatók Dubnában I. rész: A város és az intézet A világ egyik legnagyobb és legrangosabb kutatóintézete, a Szocialista Országok Egyesített Atomkutató Intézete a Szov­jetunióban, Dubnában műkö­dik. Innen küldött beszámolót egyetemünk két volt hallgató­ja, dr. Körösi Ferenc agrár­mérnök, az egyetem növény­tani és növényélettani tanszé­ke és dr. Peszeki Zoltán me­zőgazdasági gépészmérnök, a MÉM Műszaki Intézet múlt évben kiküldött dolgozója. ★ Az Egyesített Atomkutató Intézet (EAI), az MTA Köz­ponti Fizikai Kutató Intézete (KFKI) és a Gödöllői Agrár­­tudományi Egyetem közötti együttműködés keretében — az MTA Dubna Bizottság pá­lyázatának elnyerésével — le­hetőséget kaptunk, hogy az EAI-ban tartósan munkát vé­gezhessünk. Tudományos mun­kavállalóként az EAI Neutron­fizikai Laboratóriumában dol­gozunk mindketten. Másokkal egyetemben úgy véljük, hogy a mezőgazdaság jelenlegi szintjéről való to­vábblépés útján a nukleáris technika alkalmazásának, az eredmények kiterjesztésének, bővítésének és rendszeressé tételének (fajtaelőállítás, me­zőgazdasági termékek tartósí­tása, növekedés,fejlődés befo­lyásolása, mint analitikai módszerarzenál, energiaforrás stb.) fontos szerepe lehet. Ép­pen ezért a teljességre való törekvés igénye nélkül három részben a GATE oktatói, ku­tatói, más dolgozói és a hall­gatók számára szeretnénk fel­villantani a szocialista orszá­gok első nemzetközi fizikai kutatóközpontja tevékenységé­nek néhány vonását és ered­ményét, bemutatni a soknem­zetiségű várost, amelynek éle­tébe az itt dolgozó magyar kolónia mindennapjai szerve­sen illeszkednek, és­ természe­tesen munkánkról, felada­tainkról is beszámolunk. ★ Az anyagában egységes vi­lág mikrostruktúrája, az ebbe a szférába tartozó jelenségek lényege és anyagi hordozóik kölcsönhatása mind mélyülő és teljesebbé váló megismeré­se, ezzel együtt az emberi tu­dás diadalmas kiteljesedése egyik műhelyének, az EAI-nak Dubna városa ad otthont. A 26 éves, fiatal, dinamiku­san lüktető életű város egy­idős az intézettel, annak fej­lődésével összhangban alakul­nak és formálódnak hagyomá­nyai. Lakónegyedei a hatal­mas orosz folyó, a Volga part­jai mentén húzódnak. A Vol­ga partvidéke a város egyik ékessége. A város modern ar­culata harmonikus egységben oldódik fel a környező erdő­­rengeteg nyugvó csendjében. Dubna méltán nevezhető az internacionalista barátságot megtestesítő városnak. Béke, Kurcsatov, Joliot Curie, Veksz- ter, Blohincev stb. utcáin kü­lönböző anyanyelvű emberek beszédfoszlányai áramlanak felénk. A gondolatokat meg­testesítő szavak, kifejezések — ejtsék ki azokat bármely nyel­ven is — érthetők mindenki számára. Alapvető tartalmi vonatkozásaikat az itt dolgozó és alkotó kutatók, tudósok, dolgozók internacionalista egy­sége, baráti együttműködése s az elvtársiasság szelleme de­terminálja. Az emberek érint­kezési viszonyainak alapját a fizika és az atomenergia bé­kés felhasználásának odaadó szolgálata, az emberek alkotó­­képességének kibontakoztatá­sa, a tudományos kísérletező munka előrehaladásának és gyakorlati alkalmazásának fel­­gyorsítása jelenti. Az emberek fizikai és pszi­chikai pihenését és felfrissü­lését nemzetközi színvonalú fedett versenyuszoda, korsze­rűen felszerelt tágas tornater­mek segítik elő. Emellett a Volga, a Dubna-patak, az er­dő kínálja az erőgyűjtés le­hetőségét. Szervezett formájú aktív pihenést a turista-, sí-, vízisí-, vitorlás-, motorcsónak-, búvár-, hegymászó- és lo­vaglószakosztályok biztosíta­nak. A dubnai minősített spor­tolók között Szovjetunió-, Európa- és világbajnokokkal is találkozhatunk. Színvonalas kulturális műsort kínál a „Tu­dósok Háza” és a kultúrott­­honcentrum. Gyakori kirándu­lások ismertetnek meg Dubna környékének nevezetes helyei­vel, történelmi múltjának tár­gyi emlékeivel és szellemi ter­mékeivel, jelenének, jövőjének alakulásával. Dubnában átlagosan 50 ma­gyar kutató dolgozik, a ma­gyar kolónia összlétszáma családtagokkal együtt mint­egy 160 főre tehető. Az inté­zet a külföldi munkavállalók­nak is jó lakás- és egyéb meg­élhetési feltételeket biztosít. A családokat a város különböző pontjain kényelmes, télen megfelelően fűtött összkomfor­tos, jól bútorozott lakásokban helyezik el. Egy 4 tagú csa­lád általában háromszobás la­kást kap. A magyar kutatók elsősorban a fizikusok, vegyé­szek, villamosmérnökök köré­ből kerülnek ki, de mint pél­dánk is bizonyítja, mezőgaz­dasági gépészmérnök és ag­rármérnök is eljuthat ide. A KFKI-ból munkát vál­lalók részesedési aránya a dol­gozói létszámon belül a leg­nagyobb, az utóbbi­­ időszak­ban azonban egyre gyakrab­ban utaznak kutatók más ku­tató­intézetekből és egyetemek­ről is. A magyar kolónia szervezé­sében a gyermekek számára magyar nyelv­ű oktatás is fo­lyik: gyermekeink a szovjet is­kola mellett a Magyar Honis­mereti Iskolába járnak, ahol magyar nyelv és irodalom, tör­ténelem, földrajz tárgyakat ta­nulnak annak érdekében, hogy hazaérkezésüket követően mi­nél zökkenőmentesebben tud­ják tanulmányaikat a magyar oktatási intézményekben foly­tatni. A Dubnai EAI-ben közel 10 000-en dolgoznak, közöttük kb. 500 külföldi munkavállaló Bulgáriából, Csehszlovákiából, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból, Kubából Len­gyelországból, Magyarország­ról, Mongóliából, az NDK-ból, Romániából és Vietnamból. Az 1956-ban megalakított intézet­be érkeznek kutatók a fejlett kapitalista államokból s a fej­lődő országokból is. Az ERI a következő célok és feladatok megoldását és elvég­zését tűzte ki maga elé: — A tagállamok tudósainak részvételével az atomfizika tudományágban közös elméleti és kísérleti kutatások végzése. — Közreműködés a résztve­vő országok magfizikájának fejlesztésében, a tagországban elért tapasztalatok és eredmé­nyek cseréje útján. — Az érdekelt nemzeti és nemzetközi tudományos kuta­tóintézetekkel és más intéz­ményekkel két- és több oldalú kapcsolatok fenntartása és ápolása az atomfizika fejlesz­tése és az atomenergia békés felhasználása új lehetőségeinek feltárása területein. — Közreműködés a tagálla­mok tudományos kutatókáde­rei alkotókészségének sokolda­lú fejlesztésében. Az intézet valamennyi tevé­kenysége az atomenergiának kizárólagosan békés célú, és az emberiség boldogulására irá­nyuló kutatását segíti elő. Az intézetbe önálló tudomá­nyos munka végzésére nemzeti szakemberekből álló csoportok, de önálló kutatók is érkeznek. Tartós kiküldetésnél a munka­­vállalás ideje általában 2 év, a munkavállalók azonban rendszerint hosszabbítást kér­nek. A szükséges műszereket, berendezéseket vagy a tagor­szágokból, vagy az intézetből, vagy pedig mindkét forrásból teremtik elő. Nagy jelentőségű a tudományos kutatók rövid idejű kiküldetése is, amely kö­zös munka végzésére, előadá­sok tartására, konzultációk folytatására, továbbá tapaszta­latcserékre irányul. Dubnába a tagországokból rövid idejű kiküldetésre éven­te kb. 2000 kutató érkezik, mi­közben onnan 500-at meghala­dó létszámban utaznak kül­földre. Az EAI a tagországok­ fiatal szakemberei legmagasabb szintű képzettségének elérésé­hez ideális feltételeket bizto­sít. . Az alkotó atmoszféra, a tudományos demokratizmus szellemi ereje, találkozás vi­lághírű kutatókkal, akadémi­kusokkal, Nobel-díjasokkal, a velük folytatott konzultációk, viták, az idegen nyelvek gya­korlása, a hazánkban elérhe­tetlen kísérleti nagyberendezé­sek, és nem utolsósorban a gondtalan anyagi háttér mind­ezt segítik elő. (Folytatása következik!) Az ifjú kutatók: dr. Peszeki Zoltán (bal oldalt) és dr. Körösi Ferenc (jobb oldalt) Fiatal agrárszakemberek találkozója Mezőgazdasági Ifjúsági és Pályaválasztási Napokat ren­dezett idei akcióprogramjának megfelelően Bács-Kiskun me­gyében a KISZ Központi Bi­zottsága augusztus 27. és 29. között. Az agráripari egyesülések­ben dolgozó fiatalok negye­,­dik országos találkozójának közel kétszázötven résztvevő­je a Kalocsai Agráripari Egye­sülés taggazdaságaival, felada­taival ismerkedett. A MÉM képviselőjének előadása utáni fórumon a négy agráripari egyesülés vezetője is megje­lent. Szó esett a Miniszterta­nács határozatáról, mely az agráripari egyesülések tevé­kenységét, feladatait tárgyal­ja, s ugyancsak terítékre kere­rültek az ebből adódó aktuális teendők. A szakmai progra­mokra a Kalocsai Állami Gaz­daságban, a fajszi Kék Duna Mgtsz-ben, a hajósi József­­ Attila Mgtsz-ben és a Pap­rika és Konzervipari Vállalat­nál került sor. A pályakezdő agrárszakem­berek találkozóján a MÉM pályakezdőkkel kapcsolatos el­képzeléseiről cseréltek eszmét. Szó esett a fiatal agrárszak­emberek anyagi megbecsült­ségéről, a gyakornoki beosz­tásról, a végzettség és a vég­zett munka összhangjáról. A fiatalok kérdéseket tehettek fel a MÉM, a MEDOSZ, a ТОТ, az ÁGK, az ÁIB veze­tőinek, képviselőinek. A szak­mai program Vaskúton, a Ba­jai Mezőgazdasági Kombinát­ban zajlott, ahol a résztvevők megtekintették a fehérjefel­dolgozó üzemet, a vetőmag­üzemet és a borászati üzemet. A pályaválasztással foglal­kozó fiatal pedagógusok or­szágos találkozójukon ismer­tetőt kaptak a mezőgazdasági szakmákról, majd a filmvetí­tést és előadást követően a gyakorlatban is megtekinthet­ték a tájékoztatón elhangzot­takat. A Bajai Mezőgazdasági Kombinátban a fehérjefeldol­gozó üzemet, a vetőmagüze­met, a borászati üzemet, az ál­lattartó telepeket, a vaskúti Bácska Mgtsz-ben a nyúl­­vágóhidat és a róka­nyérc te­lepet látták. Szó volt a ter­melőszövetkezetek, az állami gazdaságok és a szakszövetke­zetek sajátosságairól. A mezőgazdasági üzemek amatőr művészeti csoportjai első ízben kaptak országos szintű lehetőséget a bemutat­kozásra, tapasztalatcserére. Bemutatóik az ifjúsági és pá­lyaválasztási napok szabadidős programjának gerincét adták, a tizenkilenc megyéből érke­zett tizenkilenc csoport pro­dukcióit a különféle találko­zók valamennyi résztvevője láthatta. De nemcsak szóra­koztattak, szórakoztak is az amatőr­ művészek: amíg a többiek szakmai programjai folytak, ők a Dunán tettek ha­jókirándulást, és a gemenci híres erdőt tekintették meg. Ugyancsak a programhoz kapcsolódott az ésszerű an­yag- és energiagazdálkodás témájában kiírt FAT-vetélke­­dő országos döntője, amelyet augusztus 27-én a rádió egye­nes adásban közvetített Bu­dapestről, a TIT Természettu­dományi Stúdiójából. A sokféle program zárása­ként a Mezőgazdasági Ifjúsági és Pályaválasztási Napok vala­mennyi résztvevőjének a Sze­­lidi-tó partjára, a Szelidi Ifjú­sági Találkozóra vezetett útja, ahol vásár, kiállítások, szín­házi és egyéb művészeti bemutatók, strand­bál, sakk­szimultán, táncház kínáltak programot vasárnap délután­ra. Világszám „Nagy szám ez a hat szám” — mondja a szelle­mes reklámszlogen a Világ­járó ABC című kiadvány utolsó oldalán, figyelmünk­be ajánlva a telefonszámot. Ezután hosszú felsorolást olvashatunk a Tourinform változatos szolgáltatásairól, arról, hogy mennyi min­denről kaphatunk tájékoz­tatást a mikrofilmen tárolt harmincezres, mindig fris­sen tartott adattárból. Még­hozzá harminc másodper­cen belül! Hurrá! Rohanunk a tele­fonhoz, füstöl ujjunk alatt a tárcsa. Ahogy kicseng, azonnal felveszik. — Mennyibe kerül Bul­gáriában egy fizetővendég­szoba? — Sajnos, nem tudjuk. — Akkor talán az étter­mi árakról valamit. Rövid tanácskozás után: — Fogalmunk sincs. — Köszönöm. — Kérem. Ami igaz, az igaz: még a két kérdéssel is bőven belül maradtunk a harminc másodpercen. n. ­ TANÉVNYITÓ: 1982/83. (Folytatás az 1. oldalról.) Tisztelt hallgatóink! Szakmai és neveléspolitikai célkitűzéseink között fontos helyet foglal el a tudományos diákköri mozgalom fejleszté­se. Hiszen az önálló munka­végzés módszerének elsajátítá­sa, egy-egy szakmai téma mélyrehatóbb feldolgozása, a tanszékeken folyó kutatómun­kába való bekapcsolódás — akár KK-munkában való rész­vétel is — olyan lehetőségeket nyújt a tanulni vágyó hallga­tók számára, amit felkészülé­sük elősegítése végett jól fel­fogott érdekük maximálisan kihasználni. Természetesen a tanszékeknek is jobban kell élniük ezzel a lehetőséggel, és az eddiginél is jobban segíteni a tudományos diákköri mun­kát, mert a képzés színvonalá­nak emelése mellett elősegíti a tudományos képzést és a ter­melőüzemekkel való kapcsolat bővítését is. (. ..) Az agrármérnökképzéssel szemben támasztott újabb kö­vetelmények ismeretében meg­vizsgáljuk a matematika, a biofizika és a külkereskedelmi ismeretek oktatásának tovább­fejlesztési lehetőségeit, a me­zőgazdasági gépészmérnöki karon pedig e tanévtől új „me­zőgazdasági gépesítési műsza­ki fejlesztő” szakmérnökkép­zést indítunk. A képzés továbbfejlesztését szolgálja a két egyetemi kar hallgatói részére tervbe vett egységes gépjárművezetői ok­tatás megszervezése. A moto­rizáció mai fejlettségi szintjén a korszerű agrármérnökképzés egyik követelményének tekint­jük a gé­­j­árművezetés isme­retét. (...) Hallgatóink második „ottho­na” a kollégium. Nappali hall­gatóink több mint 80 százalé­kának tudunk kollégiumi el­látást biztosítani. Ez jobb az országos átlagnál. Sajnos, en­nek ellenére vannak, akiket nem tudtunk a kollégiumban elhelyezni. Reálisan nem szá­molhatunk azzal, hogy a kö­zeljövőben sor kerülhet új kol­légium építésére, a férőhelyek számottevő bővítésére. Ezért a kollégiumban csak azok kap­hatnak helyet, akik tanulmá­nyi munkájukkal, közösségi magatartásukkal kiérdemlik. (...) A bevezetőben már utaltam rá, hogy a szakemberképzés akkor lehet eredményes, ha az szervesen egyesíti az okta­tó-nevelő tevékenységet és a tudományos kutatómunkát. A rendszeresen végzett kutató­munka — eredményeivel — visszahat az oktatás színvona­lának emelkedésére, az okta­tás folyamatában összegezhető tapasztalatok pedig a kutató­munkára. (...) Egyetemünk, mint a hazai mezőgazdasági szakemberkép­zés és tudományos munka egyik legjelentősebb intézmé­nye, széles körű nemzetközi kapcsolatot alakított ki a vi­lág hasonló célt szolgáló felső­­oktatási intézményeivel. Ez a kapcsolat jól szolgálja a tudo­mányok egyetemes voltát, erő­síti hitünket az emberiség bé­kés jövőjébe, ápolja a tudósok és az ifjúság kapcsolatait, a népek közötti barátság eszmé­jét. Közös erőfeszítésekkel szolgáljuk az éhezés elleni har­cot, az egész emberiség fel­­emelkedését. (. • .) Végezetül engedjék meg, hogy tanévnyitó ünnepségün­ket is kihasználva hangsúlyoz­zam: egyetemi hallgatóink — köztük az új elsőévesek — nagy és felelősségteljes mun­kára vállalkoztak. A növekvő követelményeknek jól megfe­lelni nem könnyű, hanem igen nehéz, fáradságos, egész embert kívánó munka. Számolniok kell azzal, hogy az eredménye­kért keményen meg kell küz­­deniök. A sikeres egyetemi ta­nulmányokhoz , tehetségre, szorgalomra és mindenek fe­lett hivatásszeretetre van szük­ség. A hivatásszeretet többlet­erőt kölcsönöz a nehézségek leküzdésére. Elsőéves hallga­tóink éljenek mindazokkal a lehetőségekkel, amelyeket az egyetem nyújt számukra. Rendszeres résztvevői legye­nek az előadásoknak, gyakor­latoknak, okos időbeosztással tanuljanak, felelősségérzettel készüljenek fel vizsgáikra. Építsenek ki jó személyes kap­csolatokat a tanszékekkel, vál­laljanak önálló munkát a TDK-ban. Illeszkedjenek be a hallgatók közösségébe, ve­gyenek részt a különböző klubok, öntevékeny művésze­ti csoportok, szakkörök mun­kájában, ne hanyagolják el a kulturális és sportbeli szóra­kozás lehetőségeinek kihaszná­lását. Legyenek szerények, de büszkék arra, hogy egyete­münkön tanulhatnak. (...)” Egyetemünk rektorának ün­nepi beszéde után dr. Dobi Ferenc tolmácsolta a MÉM ve­­zetősége és a MEDOSZ 300 ez­res tagsága üdvözletét, ki­emelve, milyen fontos szerepe van a felsőoktatásnak a gaz­dasági problémák megoldásá­ban. A mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, valamint ar­ra illetékes helyettese több ki­emelkedő szakember részére adományozott címzetes egye­temi tanári és docensi cí­met. Címzetes professzor lett dr. Rácz Antal, a MÉM fel­ügyeleti főosztályának vezető­je. Nacsády Árpád, a MÉM műszaki főosztályának vezető­je, címzetes docens dr. Sutka József, az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intéze­tének tudományos osztályveze­tője. dr. Vermes László, a VI­­TTIKI tudományos tanácsadó­ja, dr. Puskás Attila, az Egye­temi Tangazdaság igazgatója és dr. Soltész István nyugállo­mányú oktatónk. Címzetes fő­iskolai tanárrá nevezték ki dr. Tóth Tibort, a MÉM Államtit­kári Titkárság osztályvezető­jét. Majd földübörgött az eskü kemény basszusa, s dr. Burján Am­brus, dr. Lehoczky László és dr. Gullner Vilmos hallga­tóvá fogadta a három kar el­sőéveseit. Az egyetemi pártbizottság nevében dr. Illés Lajos párt­titkár mondott üdvözlő beszé­det. Szavaiban kitért a jelen politikai helyzet összefüggései­re és az ebből adódó felada­tainkra. Őt Guth László, a KISZ-bizottság titkára követ­te, aki az ifjúkommunisták üd­vözletét hozta és tolmácsolta. Virágcsokorral kezükben bá­jos hallgatólányok léptek dr. Fábián Gyula professzor úr elébe, ezután következett az avatás szertartása. Őszintén tisztelt tudományos nagysá­gunk, a biológiai tudományok doktora élete és munkássága alapján elnyerte a mezőgazda­­sági tudományok tiszteletbeli doktora címet. A közönség őszinte és meleg elismerését az idős tudós és pedagógus meg­hatott szavakkal köszönte meg. A délelőtt újabb bensőséges pillanatához érkeztünk, ami­kor az 50, illetve 60 éve vég­zett agrármérnökök átvették arany, illetve gyémánt diplo­­­májukat. Gyémánt oklevelet nyert a 83 éves Kós Albert és a 82 éves dr. Vlaszaty Ödön, arany oklevelet Győri Vilmos, dr. Jankó József,­ N. Kovács Miklós, Nagy Andor, dr. Sa­mu István, dr. Simon György és dr. Szatory József. Egyetemünk tanácsa néhai Bacsa József ezredesnek és dr. Pethő György tanszékvezető egyetemi tanárnak az „Agrár­­tudományi Egyetem Emlék­érem” kitüntetést adományoz­ta. Tanulmányi idejük alatt ki­emelkedő szakmai és társa­dalmi tevékenységükért, pél­damutató politikai és erkölcsi magatartásukért Páter Károly emlékérmet adományozott az egyetemi tanács Kuslits Ká­roly és Lőrincz József okleve­les agrármérnöknek, valamint Czentye János okleveles gé­pészmérnöknek. Az 1982/83-as tanévre nép­köztársasági tanulmányi meta töndíjat nyert a mezőgazda­­ságtudományi karon Kovács Árpád, Papp János, Ugrósdy György (III. évf.), Bévárdi Pál, Kamp János, Kovács Éva, Schriffert Angéla, Süpek Zol­tán (IV. évf.), Ádám Attila, Bárdi Gabriella, Gyarmati Tí­mea, Kiss Jenő, Kratochwill Péter, Litkey Krisztina, Rem­­sey Mária és Sasné Auner Csilla (V. évf.); a mezőgazda­­sági gépészmérnöki karon Vá­rosi István (IV. évf.) és Had­nagy László (V. évf.); a gyön­gyösi Mezőgazdasági Főiskolai Karon Nagy Mária és Török Sándor. A tanévnyitó az Inter­­nacionálé méltóságosan höm­pölygő taktusai mellett ért vé­get. Schlett István

Next