Mezőgazdasági Mérnök, 1982 (23. évfolyam, 1-18. szám)
1982-09-13 / 11. szám
* Gödöllői kutatók Dubnában I. rész: A város és az intézet A világ egyik legnagyobb és legrangosabb kutatóintézete, a Szocialista Országok Egyesített Atomkutató Intézete a Szovjetunióban, Dubnában működik. Innen küldött beszámolót egyetemünk két volt hallgatója, dr. Körösi Ferenc agrármérnök, az egyetem növénytani és növényélettani tanszéke és dr. Peszeki Zoltán mezőgazdasági gépészmérnök, a MÉM Műszaki Intézet múlt évben kiküldött dolgozója. ★ Az Egyesített Atomkutató Intézet (EAI), az MTA Központi Fizikai Kutató Intézete (KFKI) és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem közötti együttműködés keretében — az MTA Dubna Bizottság pályázatának elnyerésével — lehetőséget kaptunk, hogy az EAI-ban tartósan munkát végezhessünk. Tudományos munkavállalóként az EAI Neutronfizikai Laboratóriumában dolgozunk mindketten. Másokkal egyetemben úgy véljük, hogy a mezőgazdaság jelenlegi szintjéről való továbblépés útján a nukleáris technika alkalmazásának, az eredmények kiterjesztésének, bővítésének és rendszeressé tételének (fajtaelőállítás, mezőgazdasági termékek tartósítása, növekedés,fejlődés befolyásolása, mint analitikai módszerarzenál, energiaforrás stb.) fontos szerepe lehet. Éppen ezért a teljességre való törekvés igénye nélkül három részben a GATE oktatói, kutatói, más dolgozói és a hallgatók számára szeretnénk felvillantani a szocialista országok első nemzetközi fizikai kutatóközpontja tevékenységének néhány vonását és eredményét, bemutatni a soknemzetiségű várost, amelynek életébe az itt dolgozó magyar kolónia mindennapjai szervesen illeszkednek, és természetesen munkánkról, feladatainkról is beszámolunk. ★ Az anyagában egységes világ mikrostruktúrája, az ebbe a szférába tartozó jelenségek lényege és anyagi hordozóik kölcsönhatása mind mélyülő és teljesebbé váló megismerése, ezzel együtt az emberi tudás diadalmas kiteljesedése egyik műhelyének, az EAI-nak Dubna városa ad otthont. A 26 éves, fiatal, dinamikusan lüktető életű város egyidős az intézettel, annak fejlődésével összhangban alakulnak és formálódnak hagyományai. Lakónegyedei a hatalmas orosz folyó, a Volga partjai mentén húzódnak. A Volga partvidéke a város egyik ékessége. A város modern arculata harmonikus egységben oldódik fel a környező erdőrengeteg nyugvó csendjében. Dubna méltán nevezhető az internacionalista barátságot megtestesítő városnak. Béke, Kurcsatov, Joliot Curie, Veksz- ter, Blohincev stb. utcáin különböző anyanyelvű emberek beszédfoszlányai áramlanak felénk. A gondolatokat megtestesítő szavak, kifejezések — ejtsék ki azokat bármely nyelven is — érthetők mindenki számára. Alapvető tartalmi vonatkozásaikat az itt dolgozó és alkotó kutatók, tudósok, dolgozók internacionalista egysége, baráti együttműködése s az elvtársiasság szelleme determinálja. Az emberek érintkezési viszonyainak alapját a fizika és az atomenergia békés felhasználásának odaadó szolgálata, az emberek alkotóképességének kibontakoztatása, a tudományos kísérletező munka előrehaladásának és gyakorlati alkalmazásának felgyorsítása jelenti. Az emberek fizikai és pszichikai pihenését és felfrissülését nemzetközi színvonalú fedett versenyuszoda, korszerűen felszerelt tágas tornatermek segítik elő. Emellett a Volga, a Dubna-patak, az erdő kínálja az erőgyűjtés lehetőségét. Szervezett formájú aktív pihenést a turista-, sí-, vízisí-, vitorlás-, motorcsónak-, búvár-, hegymászó- és lovaglószakosztályok biztosítanak. A dubnai minősített sportolók között Szovjetunió-, Európa- és világbajnokokkal is találkozhatunk. Színvonalas kulturális műsort kínál a „Tudósok Háza” és a kultúrotthoncentrum. Gyakori kirándulások ismertetnek meg Dubna környékének nevezetes helyeivel, történelmi múltjának tárgyi emlékeivel és szellemi termékeivel, jelenének, jövőjének alakulásával. Dubnában átlagosan 50 magyar kutató dolgozik, a magyar kolónia összlétszáma családtagokkal együtt mintegy 160 főre tehető. Az intézet a külföldi munkavállalóknak is jó lakás- és egyéb megélhetési feltételeket biztosít. A családokat a város különböző pontjain kényelmes, télen megfelelően fűtött összkomfortos, jól bútorozott lakásokban helyezik el. Egy 4 tagú család általában háromszobás lakást kap. A magyar kutatók elsősorban a fizikusok, vegyészek, villamosmérnökök köréből kerülnek ki, de mint példánk is bizonyítja, mezőgazdasági gépészmérnök és agrármérnök is eljuthat ide. A KFKI-ból munkát vállalók részesedési aránya a dolgozói létszámon belül a legnagyobb, az utóbbi időszakban azonban egyre gyakrabban utaznak kutatók más kutatóintézetekből és egyetemekről is. A magyar kolónia szervezésében a gyermekek számára magyar nyelvű oktatás is folyik: gyermekeink a szovjet iskola mellett a Magyar Honismereti Iskolába járnak, ahol magyar nyelv és irodalom, történelem, földrajz tárgyakat tanulnak annak érdekében, hogy hazaérkezésüket követően minél zökkenőmentesebben tudják tanulmányaikat a magyar oktatási intézményekben folytatni. A Dubnai EAI-ben közel 10 000-en dolgoznak, közöttük kb. 500 külföldi munkavállaló Bulgáriából, Csehszlovákiából, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságból, Kubából Lengyelországból, Magyarországról, Mongóliából, az NDK-ból, Romániából és Vietnamból. Az 1956-ban megalakított intézetbe érkeznek kutatók a fejlett kapitalista államokból s a fejlődő országokból is. Az ERI a következő célok és feladatok megoldását és elvégzését tűzte ki maga elé: — A tagállamok tudósainak részvételével az atomfizika tudományágban közös elméleti és kísérleti kutatások végzése. — Közreműködés a résztvevő országok magfizikájának fejlesztésében, a tagországban elért tapasztalatok és eredmények cseréje útján. — Az érdekelt nemzeti és nemzetközi tudományos kutatóintézetekkel és más intézményekkel két- és több oldalú kapcsolatok fenntartása és ápolása az atomfizika fejlesztése és az atomenergia békés felhasználása új lehetőségeinek feltárása területein. — Közreműködés a tagállamok tudományos kutatókáderei alkotókészségének sokoldalú fejlesztésében. Az intézet valamennyi tevékenysége az atomenergiának kizárólagosan békés célú, és az emberiség boldogulására irányuló kutatását segíti elő. Az intézetbe önálló tudományos munka végzésére nemzeti szakemberekből álló csoportok, de önálló kutatók is érkeznek. Tartós kiküldetésnél a munkavállalás ideje általában 2 év, a munkavállalók azonban rendszerint hosszabbítást kérnek. A szükséges műszereket, berendezéseket vagy a tagországokból, vagy az intézetből, vagy pedig mindkét forrásból teremtik elő. Nagy jelentőségű a tudományos kutatók rövid idejű kiküldetése is, amely közös munka végzésére, előadások tartására, konzultációk folytatására, továbbá tapasztalatcserékre irányul. Dubnába a tagországokból rövid idejű kiküldetésre évente kb. 2000 kutató érkezik, miközben onnan 500-at meghaladó létszámban utaznak külföldre. Az EAI a tagországok fiatal szakemberei legmagasabb szintű képzettségének eléréséhez ideális feltételeket biztosít. . Az alkotó atmoszféra, a tudományos demokratizmus szellemi ereje, találkozás világhírű kutatókkal, akadémikusokkal, Nobel-díjasokkal, a velük folytatott konzultációk, viták, az idegen nyelvek gyakorlása, a hazánkban elérhetetlen kísérleti nagyberendezések, és nem utolsósorban a gondtalan anyagi háttér mindezt segítik elő. (Folytatása következik!) Az ifjú kutatók: dr. Peszeki Zoltán (bal oldalt) és dr. Körösi Ferenc (jobb oldalt) Fiatal agrárszakemberek találkozója Mezőgazdasági Ifjúsági és Pályaválasztási Napokat rendezett idei akcióprogramjának megfelelően Bács-Kiskun megyében a KISZ Központi Bizottsága augusztus 27. és 29. között. Az agráripari egyesülésekben dolgozó fiatalok negye,dik országos találkozójának közel kétszázötven résztvevője a Kalocsai Agráripari Egyesülés taggazdaságaival, feladataival ismerkedett. A MÉM képviselőjének előadása utáni fórumon a négy agráripari egyesülés vezetője is megjelent. Szó esett a Minisztertanács határozatáról, mely az agráripari egyesülések tevékenységét, feladatait tárgyalja, s ugyancsak terítékre kererültek az ebből adódó aktuális teendők. A szakmai programokra a Kalocsai Állami Gazdaságban, a fajszi Kék Duna Mgtsz-ben, a hajósi József Attila Mgtsz-ben és a Paprika és Konzervipari Vállalatnál került sor. A pályakezdő agrárszakemberek találkozóján a MÉM pályakezdőkkel kapcsolatos elképzeléseiről cseréltek eszmét. Szó esett a fiatal agrárszakemberek anyagi megbecsültségéről, a gyakornoki beosztásról, a végzettség és a végzett munka összhangjáról. A fiatalok kérdéseket tehettek fel a MÉM, a MEDOSZ, a ТОТ, az ÁGK, az ÁIB vezetőinek, képviselőinek. A szakmai program Vaskúton, a Bajai Mezőgazdasági Kombinátban zajlott, ahol a résztvevők megtekintették a fehérjefeldolgozó üzemet, a vetőmagüzemet és a borászati üzemet. A pályaválasztással foglalkozó fiatal pedagógusok országos találkozójukon ismertetőt kaptak a mezőgazdasági szakmákról, majd a filmvetítést és előadást követően a gyakorlatban is megtekinthették a tájékoztatón elhangzottakat. A Bajai Mezőgazdasági Kombinátban a fehérjefeldolgozó üzemet, a vetőmagüzemet, a borászati üzemet, az állattartó telepeket, a vaskúti Bácska Mgtsz-ben a nyúlvágóhidat és a rókanyérc telepet látták. Szó volt a termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok és a szakszövetkezetek sajátosságairól. A mezőgazdasági üzemek amatőr művészeti csoportjai első ízben kaptak országos szintű lehetőséget a bemutatkozásra, tapasztalatcserére. Bemutatóik az ifjúsági és pályaválasztási napok szabadidős programjának gerincét adták, a tizenkilenc megyéből érkezett tizenkilenc csoport produkcióit a különféle találkozók valamennyi résztvevője láthatta. De nemcsak szórakoztattak, szórakoztak is az amatőr művészek: amíg a többiek szakmai programjai folytak, ők a Dunán tettek hajókirándulást, és a gemenci híres erdőt tekintették meg. Ugyancsak a programhoz kapcsolódott az ésszerű anyag- és energiagazdálkodás témájában kiírt FAT-vetélkedő országos döntője, amelyet augusztus 27-én a rádió egyenes adásban közvetített Budapestről, a TIT Természettudományi Stúdiójából. A sokféle program zárásaként a Mezőgazdasági Ifjúsági és Pályaválasztási Napok valamennyi résztvevőjének a Szelidi-tó partjára, a Szelidi Ifjúsági Találkozóra vezetett útja, ahol vásár, kiállítások, színházi és egyéb művészeti bemutatók, strandbál, sakkszimultán, táncház kínáltak programot vasárnap délutánra. Világszám „Nagy szám ez a hat szám” — mondja a szellemes reklámszlogen a Világjáró ABC című kiadvány utolsó oldalán, figyelmünkbe ajánlva a telefonszámot. Ezután hosszú felsorolást olvashatunk a Tourinform változatos szolgáltatásairól, arról, hogy mennyi mindenről kaphatunk tájékoztatást a mikrofilmen tárolt harmincezres, mindig frissen tartott adattárból. Méghozzá harminc másodpercen belül! Hurrá! Rohanunk a telefonhoz, füstöl ujjunk alatt a tárcsa. Ahogy kicseng, azonnal felveszik. — Mennyibe kerül Bulgáriában egy fizetővendégszoba? — Sajnos, nem tudjuk. — Akkor talán az éttermi árakról valamit. Rövid tanácskozás után: — Fogalmunk sincs. — Köszönöm. — Kérem. Ami igaz, az igaz: még a két kérdéssel is bőven belül maradtunk a harminc másodpercen. n. TANÉVNYITÓ: 1982/83. (Folytatás az 1. oldalról.) Tisztelt hallgatóink! Szakmai és neveléspolitikai célkitűzéseink között fontos helyet foglal el a tudományos diákköri mozgalom fejlesztése. Hiszen az önálló munkavégzés módszerének elsajátítása, egy-egy szakmai téma mélyrehatóbb feldolgozása, a tanszékeken folyó kutatómunkába való bekapcsolódás — akár KK-munkában való részvétel is — olyan lehetőségeket nyújt a tanulni vágyó hallgatók számára, amit felkészülésük elősegítése végett jól felfogott érdekük maximálisan kihasználni. Természetesen a tanszékeknek is jobban kell élniük ezzel a lehetőséggel, és az eddiginél is jobban segíteni a tudományos diákköri munkát, mert a képzés színvonalának emelése mellett elősegíti a tudományos képzést és a termelőüzemekkel való kapcsolat bővítését is. (. ..) Az agrármérnökképzéssel szemben támasztott újabb követelmények ismeretében megvizsgáljuk a matematika, a biofizika és a külkereskedelmi ismeretek oktatásának továbbfejlesztési lehetőségeit, a mezőgazdasági gépészmérnöki karon pedig e tanévtől új „mezőgazdasági gépesítési műszaki fejlesztő” szakmérnökképzést indítunk. A képzés továbbfejlesztését szolgálja a két egyetemi kar hallgatói részére tervbe vett egységes gépjárművezetői oktatás megszervezése. A motorizáció mai fejlettségi szintjén a korszerű agrármérnökképzés egyik követelményének tekintjük a géjárművezetés ismeretét. (...) Hallgatóink második „otthona” a kollégium. Nappali hallgatóink több mint 80 százalékának tudunk kollégiumi ellátást biztosítani. Ez jobb az országos átlagnál. Sajnos, ennek ellenére vannak, akiket nem tudtunk a kollégiumban elhelyezni. Reálisan nem számolhatunk azzal, hogy a közeljövőben sor kerülhet új kollégium építésére, a férőhelyek számottevő bővítésére. Ezért a kollégiumban csak azok kaphatnak helyet, akik tanulmányi munkájukkal, közösségi magatartásukkal kiérdemlik. (...) A bevezetőben már utaltam rá, hogy a szakemberképzés akkor lehet eredményes, ha az szervesen egyesíti az oktató-nevelő tevékenységet és a tudományos kutatómunkát. A rendszeresen végzett kutatómunka — eredményeivel — visszahat az oktatás színvonalának emelkedésére, az oktatás folyamatában összegezhető tapasztalatok pedig a kutatómunkára. (...) Egyetemünk, mint a hazai mezőgazdasági szakemberképzés és tudományos munka egyik legjelentősebb intézménye, széles körű nemzetközi kapcsolatot alakított ki a világ hasonló célt szolgáló felsőoktatási intézményeivel. Ez a kapcsolat jól szolgálja a tudományok egyetemes voltát, erősíti hitünket az emberiség békés jövőjébe, ápolja a tudósok és az ifjúság kapcsolatait, a népek közötti barátság eszméjét. Közös erőfeszítésekkel szolgáljuk az éhezés elleni harcot, az egész emberiség felemelkedését. (. • .) Végezetül engedjék meg, hogy tanévnyitó ünnepségünket is kihasználva hangsúlyozzam: egyetemi hallgatóink — köztük az új elsőévesek — nagy és felelősségteljes munkára vállalkoztak. A növekvő követelményeknek jól megfelelni nem könnyű, hanem igen nehéz, fáradságos, egész embert kívánó munka. Számolniok kell azzal, hogy az eredményekért keményen meg kell küzdeniök. A sikeres egyetemi tanulmányokhoz , tehetségre, szorgalomra és mindenek felett hivatásszeretetre van szükség. A hivatásszeretet többleterőt kölcsönöz a nehézségek leküzdésére. Elsőéves hallgatóink éljenek mindazokkal a lehetőségekkel, amelyeket az egyetem nyújt számukra. Rendszeres résztvevői legyenek az előadásoknak, gyakorlatoknak, okos időbeosztással tanuljanak, felelősségérzettel készüljenek fel vizsgáikra. Építsenek ki jó személyes kapcsolatokat a tanszékekkel, vállaljanak önálló munkát a TDK-ban. Illeszkedjenek be a hallgatók közösségébe, vegyenek részt a különböző klubok, öntevékeny művészeti csoportok, szakkörök munkájában, ne hanyagolják el a kulturális és sportbeli szórakozás lehetőségeinek kihasználását. Legyenek szerények, de büszkék arra, hogy egyetemünkön tanulhatnak. (...)” Egyetemünk rektorának ünnepi beszéde után dr. Dobi Ferenc tolmácsolta a MÉM vezetősége és a MEDOSZ 300 ezres tagsága üdvözletét, kiemelve, milyen fontos szerepe van a felsőoktatásnak a gazdasági problémák megoldásában. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint arra illetékes helyettese több kiemelkedő szakember részére adományozott címzetes egyetemi tanári és docensi címet. Címzetes professzor lett dr. Rácz Antal, a MÉM felügyeleti főosztályának vezetője. Nacsády Árpád, a MÉM műszaki főosztályának vezetője, címzetes docens dr. Sutka József, az MTA martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetének tudományos osztályvezetője. dr. Vermes László, a VITTIKI tudományos tanácsadója, dr. Puskás Attila, az Egyetemi Tangazdaság igazgatója és dr. Soltész István nyugállományú oktatónk. Címzetes főiskolai tanárrá nevezték ki dr. Tóth Tibort, a MÉM Államtitkári Titkárság osztályvezetőjét. Majd földübörgött az eskü kemény basszusa, s dr. Burján Ambrus, dr. Lehoczky László és dr. Gullner Vilmos hallgatóvá fogadta a három kar elsőéveseit. Az egyetemi pártbizottság nevében dr. Illés Lajos párttitkár mondott üdvözlő beszédet. Szavaiban kitért a jelen politikai helyzet összefüggéseire és az ebből adódó feladatainkra. Őt Guth László, a KISZ-bizottság titkára követte, aki az ifjúkommunisták üdvözletét hozta és tolmácsolta. Virágcsokorral kezükben bájos hallgatólányok léptek dr. Fábián Gyula professzor úr elébe, ezután következett az avatás szertartása. Őszintén tisztelt tudományos nagyságunk, a biológiai tudományok doktora élete és munkássága alapján elnyerte a mezőgazdasági tudományok tiszteletbeli doktora címet. A közönség őszinte és meleg elismerését az idős tudós és pedagógus meghatott szavakkal köszönte meg. A délelőtt újabb bensőséges pillanatához érkeztünk, amikor az 50, illetve 60 éve végzett agrármérnökök átvették arany, illetve gyémánt diplomájukat. Gyémánt oklevelet nyert a 83 éves Kós Albert és a 82 éves dr. Vlaszaty Ödön, arany oklevelet Győri Vilmos, dr. Jankó József, N. Kovács Miklós, Nagy Andor, dr. Samu István, dr. Simon György és dr. Szatory József. Egyetemünk tanácsa néhai Bacsa József ezredesnek és dr. Pethő György tanszékvezető egyetemi tanárnak az „Agrártudományi Egyetem Emlékérem” kitüntetést adományozta. Tanulmányi idejük alatt kiemelkedő szakmai és társadalmi tevékenységükért, példamutató politikai és erkölcsi magatartásukért Páter Károly emlékérmet adományozott az egyetemi tanács Kuslits Károly és Lőrincz József okleveles agrármérnöknek, valamint Czentye János okleveles gépészmérnöknek. Az 1982/83-as tanévre népköztársasági tanulmányi meta töndíjat nyert a mezőgazdaságtudományi karon Kovács Árpád, Papp János, Ugrósdy György (III. évf.), Bévárdi Pál, Kamp János, Kovács Éva, Schriffert Angéla, Süpek Zoltán (IV. évf.), Ádám Attila, Bárdi Gabriella, Gyarmati Tímea, Kiss Jenő, Kratochwill Péter, Litkey Krisztina, Remsey Mária és Sasné Auner Csilla (V. évf.); a mezőgazdasági gépészmérnöki karon Városi István (IV. évf.) és Hadnagy László (V. évf.); a gyöngyösi Mezőgazdasági Főiskolai Karon Nagy Mária és Török Sándor. A tanévnyitó az Internacionálé méltóságosan hömpölygő taktusai mellett ért véget. Schlett István