Gyergyói Hírlap, 2012. február (3. évfolyam, 21-41. szám)

2012-02-06 / 24. szám

Ezen a napon OM -ban Meghalt Hrabanus Maurus mainzi érsek, polihisztor, a IX. század egyik legnagyobb tudósa. 1523-ban VI. Adorján pápa megerő­sítette Tömöri Pál kalocsai érseki kinevezését. 1573-ban Megszületett Káldi György jezsuita bibliafordító, aki a Vulgata alapján elkészítette az első teljes, magyar nyelvű római katolikus bibliafordí­tást. 1652-ben Meghalt Rákóczi Zsigmond,­­ Rákóczi György erdélyi feje­delem fia. 1849-ben A vízaknai ütközetben Bem József vezérőrnagy erdélyi hadserege vereséget szenve­dett Puchner Antal altábor­nagy császári csapataitól. 1881-ben Megszületett Kliment Vorosilov szovjet marsall, politikus. 1894-ben Meghalt Adolphe Sax (Antoine-Joseph Sax) belgiu­mi francia hangszerkészítő, a szaxofon feltalálója. 1913-ban Megszületett Rosa Parks amerikai polgárjogi veze­tő, aki nem volt hajlandó a buszon átadni a helyét egy fehér embernek, ezzel busz­bojkottot és polgárjogi moz­galmat indítva el. 1926-ban Dorogon megszületett Grosics Gyula labdarúgó, edző, a legendás Aranycsa­pat tagja. A Nibiru „legendája" Mi a helyzet a Nibiruról keringő hírekkel? Egy honlap 2008-ban azt írta, hogy még csak a világ legnagyobb távcsöveivel figyelhető meg, de 4-5 hónap múlva szabad szemmel is fényes csillagnak fog látszani. Ma sem látha­tó ilyen égitest, még a legnagyobb távcsövek­kel sem. (origo) M­ásutt azt lehet olvasni, hogy ez a Földnél mint­egy 20-szor vagy 30-szor nagyobb tömegű bolygó több ezer évenként tér vissza, mert naptávolpontja körülbelül két­szer messzebbre esik, mint a Plútóé, napközelpontja pedig itt van a földpálya közelében. Ilyen bolygó létezése elvben nem ki­zárt, bár ennyire elnyúlt pá­lyán általában csak üstökösök keringenek. Viszont Kepler III. törvénye alapján könnyen kiszá­mítható: egy ilyen pályán moz­gó bolygó keringési ideje nem sokkal lenne hosszabb, mint a Plútóé, azaz körülbelül 250 év. Tehát vagy a közölt pályaadatok rosszak, vagy ezt a nagybolygót az ókor óta mindenki ismerné, mert szabad szemmel is gyak­ran látni lehetne. Egy ilyen bolygó közeli elhala­dása valóban megváltoztathatná a Föld pályáját, és szélsőséges esetben talán még katasztrófát is okozhatna. Ám nem állítaná meg a Föld forgását, keringé­sét, és nem cserélné fel mágne­ses pólusait. Ha a Föld csak egy pillanatra is abbahagyná a Nap körüli keringését, akkor azon­nal esni kezdene a Nap felé, és körülbelül 64 nap múlva bele­zuhanna a Napba. A Föld megál­lításához hozzávetőleg 2,7*1033 J energia kellene. Ennyi energiát a Nap mintegy 80 nap alatt ter­mel meg, Magyarország pedig körülbelül tízmilliószor millió­­szor millió év alatt használ fel. Honnan szedné és hogy adná át a Nibiru ezt az energiát a Föld­nek, hacsak nem egy ütközés révén? Ütközéssel azonban még a katasztrófa-elméletek sem ri­ogatnak. A valóságban a Nibiru nem lé­tezik; a csillagászok, minden el­lenkező híreszteléssel szemben, nem fedezték föl a Naprendszer 10. vagy 11. nagybolygóját, mint ahogy a 9-et sem. Ha pedig nem létezik, akkor hatásaitól sincs miért félnünk. Ahogyan eddig tévesnek bi­zonyultak az efféle jóslatok, most sem fognak beválni. A Föl­dön ugyan sok veszélyes fo­lyamat létezik, a földközeli égitestek becsapódásai pedig valós potenciális veszélyt je­lentenek, de ezeknek semmi közük a majákhoz vagy vala­milyen titokzatos bolygóhoz. Az áltudományos tanok terjesz­tése azonban sokaknak jó üz­let: például a „világpusztulás túléléséhez szükséges eszkö­zök" árusításából szép haszon­ra tesznek szert. A „Halálcsillag” A csillagászok ismernek egy úgynevezett vörös törpecsillagot (Gliese 710), amely mintegy 1,36 millió év múlva áthalad majd a Naprendszer külső részén, az Oort-felhőn. (Talán ez a csillag „ih­lette" a Nemezis, a „Halálcsillag” kitalálóját. Eszerint a Nemezis a Nappal kettőscsillagot alkotna, s amikor, talán mintegy 30 millió év periódussal, viszonylag közel jutna a Naphoz, a Földön katasztrófá­kat, kihalásokat okozna. Valójában a Nap párjának létezéséről nem tudunk, eddig ilyet nem észlelt senki, bár felfedezése a mai eszkö­zökkel már nem lenne lehetetlen.) A Gliese 710 közeli elhaladása az Oort-felhőt alkotó sokmilliárd üstökösmag pályáját úgy módosítja majd, hogy közülük 1-2 millió beeshet a Naprendszer belső terébe, s rövid periódusú üstökössé válhat. De mivel ez az üstököszápor körülbelül kétmillió évig tart majd, évente legfeljebb 1-2 többlet-üs­tökösre számíthatunk. Ez aligha lesz föltűnő (ha ugyan­akkor még lesz ember a Földön, akinek föltűnhetne), és aligha okoz valami bajt, hisz most is évente 100-200 üstököst fedeznek föl a csillagászok. Lakható bolygót fedeztek fel a Föld szomszédságában Potenciálisan lakható idegen bolygót fedeztek fel a Föld „tő­­szomszédságában" amerikai csillagászok. A felfedezésről az Astrophysical Journal Letters cí­mű folyóiratban jelent meg tanul­mány. A CJ 66?Cc katalógusjelű bolygó mindössze 22 fényévnyi­re, a Skorpió-csillagképben talál­ható, ennél közelebb csupán száz csillag helyezkedik közelebb a Földhöz - olvasható a SPACE.com űrkutatási hírportálon. A bolygó a csillaga lakhatósági zónájában kering, vagyis a planétán a hőmér­séklet se nem túl forró, se nem túl hideg, ezért folyékony víz, de akár élet is lehet a felszínén. A csillagászok számításai sze­rint a bolygó tömege 4,5-szer múl­ja felül a Földet, így a szuperföldek kategóriájába tartozik. A planéta 28 nap alatt kerüli meg csillagát. Nagyon érdekes a bolygó csillaga is. A GJ 667C egy hármas csillag­­rendszer tagja, s az úgynevezett M-törpék osztályába tartozik. Tö­mege a Nap tömegének harmada. A GJ 667C körül keringő bolygó felfedezése meglepetésként ér­te az asztronómusokat, mivel a csillagrendszer vegyi összetétele egészen más, mint a Napé. „Sokkal kisebb a hidrogénnél és héliumnál nehezebb elemek, a vas, szén és szilícium aránya, mint a Napban" - magyarázta Steven Vogt, a Sata Cruz-i Kalifor­niai Egyetem csillagásza, a tanul­mány társszerzője. Hozzátette: a nehezebb elemekből alakulnak ki a bolygók, vagyis ilyen „vashi­ányos" csillagok esetében általá­ban nem számítanak arra, hogy planétával rendelkezik. A kutatók az Európai Déli Obszervatórium, a Hawaii-n működő W.M. Keck ob­szervatórium, valamint a Chilé­ben működő Magellan teleszkóp felvételeit elemezték. (MTI) Hólabda Hozzávalók: Tésztához: 8 tojás, 400 g porcukor, 250 g sima liszt, 2 ek. kakaó, 8 ek. forró víz, 1 csomag sütőpor. Krémhez: 1 csomag va­níliás pudingpor, 5 dl tej, 150 g porcukor, 250 g vaj. Oldalára: kókuszliszt. Tetejére: csokoládé. IllllllllllllllllIlii Iliilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll­llllllIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIMIIIIIIIIIIII Elkészítés: Tészta elkészítése: A tojássárgáját habosra keverjük a porcukorral, lassan hozzáadjuk a kakaót, vizet és a lisztet, amelyben elkevertük a sütőport. Kemény habbá verjük a tojásfehérjét, és hozzáadjuk a tojásos masszához. Kivajazott, lisztezett tepsibe öntjük, és megsütjük. Amikor elkészült, és kihűlt, pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk. Krém elkészítése: A tejből és a pudingporból sűrű pépet főzünk (tehetünk bele vaníliát illet­ve vaníliás cukrot). Amikor megfőtt, a még a forró pudingba belekeverjük a cukor felét. A va­jat és a porcukrot simára keverjük, majd kanalanként hozzákeverjük a kihűlt pudingmasszát. Összeállítás: A kiszaggatott tésztát kettévágjuk, és megtöltjük kevés krémmel, összeborít­juk, majd a széleit körben megkenjük krémmel. Az így megkent sütit beleforgatjuk kókuszre­szelékbe. A tetejére olvasztott csokoládét teszünk. Kiállítják a restaurált Magna Chartát Az Amerikai Egyesült Álla­mok Nemzeti Archívuma csü­törtökön bemutatta a 715 éves Magna Charta több millió dol­lárból restaurált változatát. David Rubenstein filantróp 2007-ben egy aukción 21,3 mil­lió dollárért vásárolta a doku­mentumot, majd további 13,5 millió dollárt fizetett a restau­rálásáért. Az archívum egy ki­állítás erejéig kapta kölcsön a Magna Chartát. A brit állampolgárok joga­it és az uralkodó hatalmának korlátait rögzítő szabadságle­velet a demokrácia történetének egyik legfontosabb dokumen­tumaként tartják számon. Az Egyesült Államok 1787-ben be­fejezett alkotmánya majdnem szó szerint vett át bizonyos eszméket és részleteket a brit dokumentumból. Eredetileg 1215-ben íratták alá a I. (Földnélküli) János an­gol uralkodó kül- és belpoli­tikájával elégedetlen bárók a királlyal. Az egymást kö­vető uralkodók később több alkalommal újra kiadták a do­kumentumot, amelynek 1215 és 1297 között született vál­tozataiból ma mindössze 17 példány maradt meg. A most bemutatott változat 1297-ből származik. (index.hu/MTI)

Next