Gyógyászat, 1863 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1863-09-26 / 39. szám

Harmadik évfolyam 1963. 119. Ml. Pest, September 26. GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak G^K Ö Z L Ö N Y E.^ГЭ Szerkesztő-tulajdonos: Poor Imre tr. Társ-szerkesztő Nékám­ Sándor tr. Tartalom: Sauer tanár kir. tanácsos orvosi kórodája. Szí­v­­belleb. Közli H a m а г у Dániel tr. — Hugykémje, különösen az emberhogy természet­, vegyi stb. vizsgálata és kórtani értéke (Folyt.). M­á t­a i Gábor tr. — Kórképek az elmegyógyászat köréből (Vége). Cameron tr. tébolydásából közli В о­­ у ó К. tr. — Tudományos társulatok. A magyar orvosok és term­észetvizsgálók IX. nagy­gyűlésének első ülése. — Lapszemle. — Különféle. Sauer tanár kir. tanácsos orvosi kórodája. Szívbellob. Közli HAMARY DÁNIEL tr. tatai gy. orvos. Meghatározás. A szívbellob (endocarditis), a szív belső hártyáinak s gyakran részben a szív izomzatának is gyuladása. Kórbonctani viszonyok. A szívbeliők kórbonctani viszonyai­nak földerítése alkalmával, helyén van a szív belső hártyájának ép állapot­­bani szabatos ismeretét, vagyis élettani bonctanát is emlékezetünkbe hoz­ni. E tekintetben L­u s­c­h - á­nak tartozunk elismeréssel. — A szív belső hártyája bevonja a szív pitvarait, nyílásait, gyomrait s képezi a billentyű­ket. Három rétege van e hártyának a) belső (fénylő, savós hártya — lemez), b) közép (rostos hártya, mely, mint az üterek hártyája hosszu­­kás rostokból áll), és с­ × ü 1­s­ö réteg, mely sejtes hártya, tömörebb sej­tes szövetű s általa a rostos hártya a szív rostos állományával jó kapcso­latba. Csak e rétegnek mutathatók ki idegei s véredényei, miért is egye­dül c­s­a­k ez gyuladhat meg, (a többi réteg pusztán a vérnedv beivódása következtében tápláltatik). A szív most említett belhártyarétegének minden része lobosulva talál­tatott már, valamint a gyomrok alsó és középső részei, úgy­szintén az izom­szemölcsök az iiharokkal és billentyű-készletekkel együtt, hasonlag a szívizomzatnak egy része is gyakran a láb körébe van vonva. Ezért helye­sebbnek is tetszik a szívbellob mint szívbelhártyalob elnevezés. A lob első elemei hullákon soha sem tapasztaltatnak, mert egy részről a lobok­ a szív­ben igen gyakran előforduló hullai beivódás által nagyon elfátyoloztatik, más részről a jelenkező vértömülés és pangásból izzadmány keletkezvén a pir­eltán. A gyuladt szívbelhártya elhomályosul, megvastagszik, fényte­len, sárguló-fehér színt ölt, az alatta fekvő szövezettől igen könnyen elválik, elszakad, s többnyire izzadmány töl födött.

Next