Gyógyászat, 1870 (10. évfolyam, 1-52. szám)
1870-10-22 / 43. szám
Tizedik évfolyam 1870. 4:55. St. Pest, October 22. GYÓGYÁSZAT hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak SisKÖZLÖNYEí© Szerkesztő-tulajdonos: Poor Imre Jr. Tartalom: A roncsoló lob. — A véredények változása lobnál. (Vége). — Oidium albicans Rob. a női ivarszerv egy élődije. (Vége.). — A huskivonat gyógyhasználata és tápértéke.— Lapszemle. A vérsejtek magatartása nehány vegyi közeg iránt. — Tárca. A budapesti kir. orvosegylet tartott ülése. — Különféle. AZ ORVOSTUDOMÁNY A RONCSOLÓ LOB. NASSILOFF Jr.-től Petersburgban. A roncsoló lob, mely úgy az ember, mint az állatok szervezetén egyaránt előfordul, már régóta kiváló figyelem tárgyát képezi s a gyógytan és karbavárlat avatott képviselői nagy buzgalommal iparkodnak azon kérdést eldönteni, vájjon a nyákhártyák és sebek úgynevezett roncsoló lábja (diphtheritis) azonos-e. Ruiz 186Г-ben a párisi akadémiának készítményt mutatott be, mely roncsoló lobban elhalt fércéből volt véve. Darrach ugyan a betegséget két tyúknál találta, melyek ivadékai hasonló bajban szenvedtek. Kórházakban és háború idején e betegség fertőző anyaga amlített egyének sebeit elég gyakran meglátogatja s a roncsoló láb néha oly kiterjedésben lép föl, miszerint nemritkán a kórházak egész osztályai szokatlan gyorsasággal megtámadtatnak. Az orvos a betegágynál a croupot a roncsoló lábtól megkülönbözteti s elkülönzési kórisméjet tárgyi és alanyi tünetekre alapítja, figyelmét egyszersmind a betegség szórványos, vagy járványi jellegére is irányozván. A roncsoló láb és croup lényegét az idevágó fáradalmas munkálatok dacára ez idő szerint igen kevéssé ismerjük, mi az uralgó nézetek sokszerűségéből eléggé kitűnik. Hogy a roncsoló láb folyamatát s a fertőzés lényegét kinyomozzam, a házi nyulak és ebekbe roncsoló lobos terményeket ojtottam be, melyek emberi sebek, vagy nyákhártyák köréből vétettek. A beojtást a porchártyán (cornea) és egyéb szöveteken vittük véghez. A porcártyánál ajtó eszközül a gózcsövészetben szokványos szétszedési tűt alkalmaztak, mely más fertőzési anyagok elhárítása végett, megelőzőleg, kivétel nélkül izzíttatott. A tűz kihűlése