Gyógyászat, 1871 (11. évfolyam, 1-52. szám)

1871-07-01 / 27. szám

Tizenegyedik évfolyam. 3T. $'/. P­est, 1­971. Julius 1. GYÓGYÁSZAT AZ O­­VOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak No KÖZLÖNYEI ^2гэ Szerkesztő-tulajdonos : Poor Imre tr. Tartalom: Az átterjedési b­üdösek. — Harántfekvés előesett kaival. — A színházakról. A bujakór módszeres kezelése fejlődése első szakában. — Lapszem- j­e. A cukros hugyár legközelebbi oka. — T­á r c a. Der Kurort Herkulesbadh neben Mehadia. —■ Különféle. Az átterjedési k­érdések. LEYDEN E. t­r. előadása. Uraim !­ Azon beteget, kihez most önöket vezetem, néhány hét előtt már látták. Állapotában azonban fontos változások történtek, melyeket tü­zetesebben akarunk tanulmányozni. Emlékeznek önök, hogy a beteg az intézetbe való felvétele előtt vérhasban szenvedett, mely mértékes belter­jességgel még most is tart. A vérhashoz kevéssel fölvétele előtt az alsó vég­tagok fájdalmas bántalmazottsága csatlakozott, kereszt- és csipőfájdal­­makkal összekötve, melyek a lábizületig kisugároztak s jelentékeny műkö­dési zavart eredményeztek. Azonkívül az alsó végtagok túlérzékenysége s fokozott ingerlékenysége volt jelen s a jobboldali térdizület fájdalmas duzza­natot mutatott. E bántalom, melyet akkor a vérhas folytán föllépett boly­gó ág­y ék-kereszti idegláb­na­k( neuritis lumbo-sacralis migrans) ismertünk föl, még tovább fejlődött s átterjedt a gerincagyra. Ez észlelet érdekes és fontos volta szükségessé teszi, hogy az egész kórlefolyást ismételjük. Schmidt R. 44 éves, munkás. A beteg a szokványos gyermekbe­tegségeket nem állotta ki s eddigelé komolyabban sohasem volt beteg. Be­tegünk oct. 12-én tapasztalta, hogy tőle nagyfokú erőtetés után nyákos­­véres bélüríték távozik el, mely miatt orvosi segélyt vett igénybe. A beteg himbermagolajat és fehéres port kapott, s nehézségei csak 12 por bevétele után enyhültek, a véres kiürítés pedig csak 24 porra szűnt meg. Betegünk a 14 nap alatt kiürített, nyákkal vegyített vér összes mennyiségét 2—3 quartra becsüli. Miután betegünk néhány napig jól érezte magát, bal ágyék­­táján szúró fájdalmakat érzett, melyek a keresztcsont felé húzódtak, s ké­sőbb a jobb combra átterjedtek. Betegünk még a tenesmus tartama alatt az orvosi poliklinikumhoz folyamodott, ismét himbós olajat és port kapott s ágyba kellett feküdnie. Másnap jobb térdizü­letében fájdalmakat érzett, melyek napról napra fokozódtak s végre az alszárat is megtámadták a bo­kákig. A beteg járása és nyugalmas állása meg volt akadályozva. A jobb térdizület kevéssé duzzadt meg. Mivel az ágyéktáji fájdalmak nem csökken­tek, betegünk 20 köpelyt rakatott fel; a fájdalmak azonban ekkor is fen­­maradtak, s ezért mustártapaszt vett igénybe. A fájdalmak erre az ágyék-

Next