Gyógyászat, 1873 (13. évfolyam, 1-52. szám)
1873-09-20 / 38. szám
-l ex 602 кз© TÁRCA. A Magyarországban pusztított ragályos és járványos kórok rövid ismertetése. FEKETE LAJOS tr., Kisújszállás város tiszti orvosától. (Vége.) 1802-ben októbertől december végéig 15 hónapon át Budapesten vészhimlő-járvány uralkodott, különösen a kórházakban ez idő alatt • 1 100 himlős beteg közül Pesten meghalt 190. Ugyancsak ez évben dúlt a himlőség és sok áldozatot söpört el Székes-Fehérvárott, Fehérmegye több községeiben, valamint Ungmegye minaji és kaposi járásaiban is. 1863- ban Budapesten , úgy szinte Kisújszálláson és tájékán kanyaró járvány volt rosz indulatú lefolyással; ezenkívül Pesten a Károlytanyában szállásoló katonaság között takaros szembántalom járványosan lépett föl. 1864- ben a tavaszi hónapokban, az ország inségsujtotta megyéiben a rosz táplálkozás miatt, a szegényebb néposztály közt, a súly járványos elterjedést vett, úgyhogy Csanád megyében csak magában 643 sülyos beteg jön kimutatva 13 községben március 15-ig. Bihar megye 5 községében 669 , a kitört járvány elfojtására Hollán Adolf országos főorvos személyesen jelent meg a járvány látogatta helyeken erélyes intézkedések tételére, a járvány elfojtására, s orvosi ápolásról mindenütt gondoskodva jön, a siker be is következett, mert június havában az ínséges vidékeken uralkodott súlyjárvány majdnem mindenütt apadásnak indult, s mint a hivatalos adatokból kiderül, júniushóban orvosi ápolás alatt maradt Pest megyében 339 ; Jászkunságban 190; Békés megyében 293; Torontáliján 1799; Csanádmegyében 445; Nyitramegyében 279; Aradmegyében 276; Bács-Bodrogmegyében 142; Nagykikindai kerületben 162 ; Temes megyében 178 ; Heves megyében 268 ; Szabadkán 133 ; Csongrádmegyében 41 ; Biharmegyében 669 ; Bars megyében 73; Budán 19 ; a halálozás átalában csekély volt. Ugyanez évben Borsodmegyében Szendrő vidékén, ugyszinte Halas területén roszindulatu kanyaró-járvány dühöngött, ez utóbbi helyen, valamint Kisszállás, Jankovácz, és környékén, a kanyaróval kehrángás és vérhas-esetek mutatkoztak, alig maradt a népes Halason család, e vendég látogatása nélkül. Ez év folytán, junius havában, Pesten killeges hagymáz járvány lépett föl, mely tartott 1865 julius végéig, s mint Rózsay J. főorvos kimutatta egyik derék röpiratában, — a Róchus-kórházban ez idő alatt 3101 hagymáz-beteg nyert orvosi ápolást, kik közül a ragály 376-ot söpört el. — A kór orvosoktatok hamiblaggal, 6—8 grán egy napra lepárolt vízben, a fej, has, mellre jeges borogatások alkalmaztattak, hol hasmenés mutatkozott, külsőleg belsőleg mákony készítményeket használtak, killeges hagymáz alaknál, hány gyökérforrázat adatott leginkább vilsavval. Uralgott e járvány Vácon,és Budán is; Szegeden pedig ez év téli hónapjaiban roncsoló torok- és gégelob pusztított járványosan ; értekezett róla Singer M. szegedi kórházi főorvos a magyar orvosok és természetvizsgálók pozsonyi nagygyűlésén. 1865- ben augustustól novemberig Miskolcz, Diós-Győr, Szikszó környékén skarlatina-járvány uralkodott roncsoló toroklobbal együtt, s kivált a gyermekek között, e veszélyes indulatu járvány nagy pusztítást okozott; értekezett e járványról Popper Jr. a borsodi orvosgyógyszerészi egyletben; ez évben október, november, decemberben, Pesten a vörheny szinte járványosan lépett föl a gyermekek közt. — A Mekkába zarándokló nép közt pedig ez év