Gyógyászat, 1875 (15. évfolyam, 1-52. szám)

1875-01-16 / 3. szám

Tizenötödik évfolyam. 3. SZ. Budapest, 1875. január 16. GYÓGYÁSZAT. AZ ORVOSTUDOMÁNY hazai és külföldi fejlődésének, különösen a gyógygyakorlatnak KÖZLÖNYE. Szerkesztő-tulajdonos : Poor Imre t­r. Szerkesztő-kiadó: Dulácska Géza tr. Tartalom : A vörös dobróc (lichen ruber) újabb esete. — A májtályogról. (Vége.) Az ideg­rendszer s agyüterete bujakóros bajai. (Folyt.). — Porbelégzési betegségek. Lapszemle. Pseudo-Pellagra. — Tárca. A budapesti kir. orvosegylet. — Különféle. A vörös dobrőe (lichen ruber) újabb esete. POOR IMRE tr. egyetemi tanártól. Ha a honunkban előforduló idült alkati bőrbetegségeket jelenkezések gyakorisága szerint kellene osztályoznom, — a fővá­rosi Rókus-kórház betegeinek számarányát vévén alapul, — első helyre, mint leggyakoribbakat, a bujakór és görvély ketegeit, — másodikra a sömörfélék közül az izzagot (ektema), pikkelyeget (psoriasis), sömröt (herpes) stb. — a harmadikra, mint leggyé­­rebben jelenkezőket, az elefánt­kórt (elephantiasis Arab.), a hal­­héjagot (ichthyosis), bubort (pemphigus), vörös dobrócot (lichen ruber), hajagot (xanthoma) szaruhodást (keratosis), és vörös kor­oagot (pityriasis rubra) illeszteném. Mert míg az első és második osztálybeliek minden időben nagy számmal voltak a budapesti Rókus-kórházban képviselve, addig az elefántkor tizenhat — a halhéjag öt — a bubor négy — a vörös dobróc két — a harag, szaruhodás és vörös koroag egy-egy esetben mutatkoztak az utóbbi tizenöt év alatt a fővárosi kórház 800—1200 beteg­ lét­száma mellett. A pellagra, akrodynia, önszenvi köteg (miliaria substantiva), bouton d’ Aleppe, elephantiasis Graecorum bőrbeteg­ségeknek hazánkban máig egyetlen esetével sem találkoztam. A vörös dobrocnak első példányát tizennégy év előtt figyeltem meg a pesti Rókus-kórházban, s ugyanazt a bp. kir. orvosegylet 1860. jan. 21. tartott ülésében mutattam be (Orv- Hetilap 1860. 1­17. old.), s e kigyógyitott esetet a „Gyógyászat“ 1862. évfolyamában (880—960. old.) irtam­ le. Akkor még azt

Next