Gyógyászat, 1880 (20. évfolyam, 1-52. szám)

1880-09-11 / 37. szám

-э£Х 610 КЗ mert víz nélkül, száraz állapotban pangol életet folytatnak ugyan, azaz nem szaporodnak, vegybomlásokat nem közvetítenek, azonban Nageli szerint száz, sőt ezer év múlva vízhez jutva, új életre ébredhetnek. Eddig elé 3 alakot különböztetünk meg : 1. Micrococcus vagy spharo­bacterium, (Oertel) gömbölyded sejtek szabadon vagy egyesülve (Zooglea, Kohn). 2. Bacterium vagy mikrobacterium (Oertel, bact. termo és lineola) pálczika alakú hosszúkás sejtek, és 3. Spirillum V. spirobakterium, dugóhúzó alakú szálak. Hogy a gombákat oki viszonyba hozták a fertőző bántalmak kórokta­­nával, annak már néhány évtizede. Henle ugyan már 1840-ben hangsúlyozta a contagium vivum vagy contagium animatum létezését, azonban csak 1868- ban nyert ez elmélet szélesebb alapot, midőn Oertel és Hueternek sikerült, nevezetesen diphtheritikus betegek kórterményeiben, álhártyáiban és vé­rében apró növényi szervezeteket feltalálni s azokat mint a bántalom állandó kísérőit kimutatni. Azóta a gomba elmélet óriási irodalommá nőtte ki magát, anélkül, azonban, hogy teljesen tisztázott nézpontokkal állanánk szemben, s kétes, majdnem évről évre változó h­ypothesisek helyébe sarkalatos tételeket, meg­dönthetően axiómák léptek volna. így még mindig vitás kérdés, vájjon minden fertőző bántalomnak meg­van-e a maga sajátos gombaspeciese, s hogy a diphtheritis gombája egyes egyedül és mindig diphtheritist hoz-e létre az emberi szervezetben ? Így Letzerich a tilletia diphtheriticát, Klebs a monas diphtheriticum, Oertel a spharobacterium és bacterium termőt, Tschamer a verticillium ruberrimumot tartja a roncsoló toroklob sajátos gomba­fajának. Tschamer ') kísérletei azért is érdekesek, mert bizonyítják Nägeli ál­lítása ellenére, hogy az egyes gombafajok cultúráikban egymásba átmenetet képeznek. A diphtheritikus betegek vizeletében, kórterményeiben található micrococcusokat tenyész-kísérletelmek vetette alá, s azt találta, hogy a ha­sadó gombák culturáikban penészgombákká változtak át, és megfordítva, úgy mint azt már Halber állította , hogy a diphtheritis mikrococcusa csiriz pépen tenyésztve, azon penészgombává változik át, melyet Bonordon verti­cillium ruberrimum névvel jelöl, s melyet rendesen korhadó fában találni. Ezen penészgomba spórái bizonyos kedvező feltételek mellett microccusokká változnak át s az emberi szervezetbe jutva, ott diphtheritist idéznek elő. Trainer elmélete bármily hangzatos is, dogmává természetesen nem le­het mindaddig, míg több oldali ellenőrző kísérletek útján helyességéről meg nem győződhetünk. Addig tehát oda kell nyilatkoznunk, hogy a tudomány

Next