Gyógyászat, 1884 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1884-11-08 / 45. szám
714 КЗе- Keresve az okot, figyelmünk a külső kötésre fordult. Cheyne és Ogston kísérletei bebizonyították, hogy kötéseink szokott módon alkalmazásával képesek vagyunk sebeinket menten tartani a microorganismusoktól, a kötés alkalmazása alatt. Azt is kimutatták, hogyha a carbolgaze-kötést naponkint változtatjuk, nem fejlődik microorganismus a váladékban, miből kitetszik, hogy szereink, miket kötésekre alkalmazunk, a feltétel alkalmával elég erővel bírnak a seb tisztán megtartására. A kötés tekintetében mindenekelőtt a külsőleg alkalmazott eucalyptus-gaze ellen fordult a gyanú. Az eucalyptus olaj kétségen kívül erélyes antisepticum, s magam is használtam gaze alakban hosszabb ideig. Nagy baja, hogy illékony. Eleinte készítésére damargummit használtam, közönséges gyanta helyett, mert tapasztalatom szerint jobban tartja vissza az olajat, a közönséges gummi helyett, de minthogy a damargummi drága, néhány kísérlet után használhatónak tartottam helyette az olcsóbb resinát, némi ideig jó eredménye is volt, de legutóbb nem voltam az eredménynyel megelégedve. Kerestem okát az eucalyptus-gaze kiszitésében, s meg is leltem, hogy a készítő eltért a szabálytól; ő ugyanis a gazét megitatása után hosszabb ideig hagyta a levegőn feküdni, s ekkér alkalmat adott arra, hogy szálló alkatrészeinek nagy része elillanhassák, mielőtt összehajtatott volna; meleg időjárás alkalmával az elillanás még nagyobb mértékben állott be, mint p. o. az elmúlt nyáron. S tény, hogy az általunk használt eucalyptus gaze nem volt oly lágy, mint lennie kellett volna, s ezt a készítés hiányosságának tulajdonítottuk. Ezen körülmény arra késztetett, hogy gondolkozzam azon kérdés felett, minő árnyoldalai vannak az illékony antisepticumnak; van hasznuk is, mit bizonyítni sem kell, de van nagy kellemetlen oldaluk is. Elsősorban az, hogy a készítő kényétől kedvétől függünk. A gyanta és paraffinba áztatott gaze rétegei, ha darabban hagyjuk kihűlni, annyira összeragadnak, hogy csak a melegben szedhetők szét, s így a gyáros eljárásától fog függni, mennyi antisepticumot tartalmaz a kötőanyag. Továbbá illékony antisepticumnak, carbolnak vagy eucalyptusnak azon árnyoldala is van, hogy a sebésznek nagy gondot kell ráfordítani; az anyagot jól záró fémedényben kell tartani, különben a párolgás megváltoztatja sajátságait. S harmadik árnyoldala, hogy minél tovább fekszik a testen, annál kisebb a hatása; s ki tudná megmondani, hol van hatálytalanná válásának biztos határa ? Mostanáig azt tartottuk, hogy egy hétig a carbolgaze hatásos marad, mert ezen idő alatt jó eredményt szolgáltatott, más bizonyítékunk nincs is hatályossága mellett. E tekintetben, az illő antisepticum mindig roszabb a nem illő antisepticumnál, mely a hónap végén, hat hét múlva is ép oly hatással bír, mint akkor midőn feltétetett, kivéve ha tele szítja magát váladékkal. Salicylsav nem antisepticum volatile, csakhogy mint a tapasztalat mutatta, nem oly erős mint a carbolsav, s azért komolyabb esetekben nem is használtam. Jodoform illékony, de kevéssé, s azonkivül kevéssé oldékony s igy e tekintetben csodálatra méltó antisepticum; csakhogy nincs elég ereje a microorganismusok ellen. Meggyőződtem róla, hogy a 10%, jodoformgaze, erősebb nem használtatik, nem képes tejjel itatva, a tej erjedését megakadályozni ; néhány nap alatt megjelentek benne a bacterium lactis és sok más bacteria. Továbbá, ha tiszta vizellettel itattuk tele, s bele ojtottunk boruló vizelletet, az ammoniás erjedést csak rövid ideig volt képes megakadályozni. Azért nem is csodálkoztam, midőn Schede Hamburgban, s mások arról írtak, hogy erysipelas keletkezett a jodoformkötés alatt. Csodálatos, hogy jodoform