Gyógyszerészek Lapja, 1929 (24. évfolyam, 1-24. szám)

1929-01-01 / 1. szám

Budapest, 1929. január 1. XXIV. évfolyam, 1 szám. Gyógyszerészek Lapja Az Okleveles Gyógyszerészek Országos Egyesületének hivatalos közlönye A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZET TÁRSADALMI, KULTURÁLIS ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én Egyesületi tagok díjtalanul kapják. Előfizetési ára: negyedévre 6 Pengő Felelős szerkesztő és kiadó : DR. DÖMÖTÖR LAJOS Szerkesztőség és kiadóhiv.: Vill., Nép­­szinház­ u. 24. I. emelet 2. — Telefon József 403—14. — Hivatalos órák d. e. 9—2-ig. Postalakpénzt. csekksz. 19318. Dr. Dömötör Lajos. Búcsúzott tőlünk Dr. Dömötör Lajos, ügyve­zető titkár, mindannyiunk­­jóbarátja az 1928. év utolsó választmányi ülésén. A búcsú nem egy alkalmazott búcsúja a főnö­kétől, hanem testvér búcsúja a testvértől, gyermek búcsúja a szüleitől, mikor egyik a másikat elhagyja. Megható volt, könnyeket csalt az ember szemébe, és örökké felejthetetlen lesz számunkra. Sorba vett minden egyes tagot s igazán költői lendülettel, me­leg szavakkal, szívből jövő meghatottsággal lépett át e megsanyargatott s csak a jobb jövőben bizakodó alkalmazotti táborból a jól megérdemelt és bizto­sabb révbe. Sok vezérünk elnyerte így már a jutalmát, de bevallhatjuk, hogy eddig egyikük sem tett az alkal­mazotti kar érdekében annyit, mint amennyit azt tőlük joggal elvárhattuk volna. Merem remélni, hogy végre Te leszel az az ember, aki, mindenkitől, független lévén — nem fogod cserben hagyni soha azt a zászlót, amelyet a sárból velünk együtt Te emeltél ki, s amely azóta ragyogó tisztán áll nem­csak a tulajdonosi kar, hanem legmagasabb ható­ságunk, a népjóléti minisztérium előtt is. Én itt e lap hasábjain búcsúzom tőled Lajos barátom. Engem aposztrofáltál beszédedben olyan­nak, mint aki kemény kritikusad voltam rövid, de sikerekben annál gazdagabb titkári minőségedben. Igazad van: mindnyájan az alkalmazotti kar szebb és szebb jövőjét akarjuk elérni, s egy részünk las­súbb tempóban, más részük gyorsabban, s azt hiszem nem szégyen, ha bevallom, hogy eddig a Te utad volt a hosszabb — de jobb. Remélem, hogy e hosszú és békés után nemsokára beérkezünk az ígéret föld­jére: a nyugdíj­intézethez, — a korpótlékos pénz­tárhoz. Fanatizmusod és érzékeny lelked bizonyára sokszor fájt, mikor nem mindenben helyeseltük taktikádat, de ez ne vegye el kedved attól, hogy a Tőled már megszokott agilitással, akarással, ne küzdj továbbra is immár elhagyott testvéreid jó­létéért és boldogulásáért. Csak azt és annyit kívá­nunk Tőled, a tulajdonostól ezután, mint amennyit Te kívántál eddig a saját, illetve a mi részünkre. Ne adj a felelőtlen u. n. „suttogó"­, de nem lát­ható emberekre, — emelt fővel és büszkén állhatsz minden kortárs és minden ember előtt. A te kritikusod, de őszinte barátod búcsúzom tőled és kívánom az egész alkalmazotti kar nevében, hogy pályafutásod olyan erkölcsi és anyagi sikert hozzon számodra, amilyet eddigi önzetlen munkál­kodásoddal, jó szíveddel és nemes lelkeddel meg­érdemelsz. Isten vezéreljen további utadon! Kis Andor: Salvacid Kézi eladási cikk! a gyomorbetegségek gyógyszere Pastidlák. Injekciók. TRÉS R.-T. Budapest.

Next