Gyógyszerészek Lapja, 1933 (28. évfolyam, 1-24. szám)
1933-01-01 / 1. szám
XXVIII. évfolyam, 1. szám, Budapest, 1933. január 1. Gyógyszer Lapja Az Okleveles Gyógyszerészek Országos Egyesületének hivatalos közlönye A MAGYAR GYÓGYSZERÉSZET TÁRSADALMI, KULTURÁLIS ÉS TUDOMÁNYOS FOLYÓIRATA Megjelenik minden hónap 1-én és 15-én Egyesületi tagok díjtalanul kapják. Előfizetési ára: negyedévre 6 Pengő Felelős szerkesztő : BERKOVITS KÁROLY Szerkesztőség és kiadóhiv.: Vill., Népszinház u. 24. I. emelet 2. — Telefon : József 403—14. — Hivatalos órák d. e. 8—2-ig. Postatakpénzt. csekksz 19318. Uj év küszöbén . . . írta: Dobos Gábor, az O. Gy. O. E. elnöke. Szerencsés és boldog új esztendőt kívánok a magyar alkalmazott gyógyszerész kartársaimnak, nyugodt és boldog új esztendőt a gyógyszertártulajdonosi kar tagjainak. Adja Isten, hogy az új év békességet, szeretetet, megértést hozzon az emberiségnek, javulást és gyógyulást sokat szenvedett pályánknak. Induljon meg a nagy munka közös erővel és egyetértéssel a pálya jobb jövőjéért, a megelégedett és anyagilag megerősödött tulajdonoskortársak érdekében, a jelenében, jövőjében és családja fentartásában szociális intézmények által biztosított alkalmazott gyógyszerészek érdekében. Gondtalanabb és jobb új esztendőt kívánok a magas kormányköröknek, egészségügyi legfőbb hatóságunknak, ügyeink intézőinek és mindazoknak, kik lapunkat olvasva, igazságos ügyünk és nyílt, tisztességes munkánk elvégzésében segítségünkre vannak és bennünket abban támogatnak. Komoly munka jegyében telt el egyesületi életünkben a lezajlott esztendő. E munkának irányát országos alkalmazotti nagygyűlésünk és rendes évi közgyűlésünk szabta meg. Ezeknek határozatai értelmében szorgalmaztuk illetékes helyeken szociális intézményeink felállítását. Kormányhatóságunk — az ügy teljes ismeretében — megértéssel és a legjobb akarattal óhajt segíteni az alkalmazotti kar szomorú helyzetén, megtette a szükséges intézkedéseket ezekben az ügyekben s mi bizakodóan várjuk az eredményeket. Az állsnélküliség leküzdése érdekében új gyógyszerész kiképzési reformtervezetet dolgoztunk ki, melyet előterjesztettünk a kultuszminiszterhez, ígéretet nyertünk ama vonatkozólag, hogy a kiképzést a mai kor szükségleteinek megfelelően még ez évben szabályozni fogják. Az állásnélküliség további csökkentése érdekében új, precízebb technika-rendelet kiadását és annak szigorú végrehajtását kértük. Az általunk javasolt tisztigyógyszerészi állások szervezése ugyancsak nagy segítségünkre volna az állásnélküliség leküzdésében. Többszöri sürgetésünkre határozott ígéretet kaptunk, hogy a jogfolyamodást mielőbb ismét felszabadítják. Legfelsőbb intéző köreinknél azt tapasztaltuk, hogy az egészségügyi kormányhatóság, miniszterek, pártvezérek, képviselők, szaktekintélyek, stb. mind megértéssel fogadták előterjesztéseinket. Felismerték az alkalmazott gyógyszerészi kar lehetetlen, szomorú sorsát és kilátásba helyezték támogatásukat. Jóakaró segítségüket örömmel vesszük. Ügyeink széleskörű ismertetéséhez és megértéséhez erősen hozzájárul a napisajtó nagy támogatása, továbbá a „Gyógyszerészek Lapja“ tárgyilagos és okfejtő közleményei. Az alkalmazotti kar érdekében végzett munkánkat a tulajdonosi oldalról többen úgy tüntetik fel, hogy mi nem helyes úton, illetve külön utakon járunk. Csak azt óhajtjuk erre megjegyezni, hogy a tulajdonosi kar közgyűléseinek egyhangú határozatai szankcionálták annak idején a szociális intézmények felállítását és ennek szorgalmazása, kormányhatóságunk előtt, a mi feladatunkká vált. E feladatnak nyílt őszinteséggel, tisztességgel, sohasem személyeskedve, mindig a polgári gondolat jegyében akarunk eleget tenni, annak a ténynek és jogosságnak mérlegelésével, hogy mi sohasem kérünk többet, csak annyit, ami bennünket igazságosan megillet. Figyelembe vesszük azt, hogy ha esetleg révbe érkezünk, a kért intézményeket magunk is feltétlenül biztosíthassuk munkatársainknak. Talán felvirrad még a magyar gyógyszerészet hajnala és egymásra fog találni tulajdonos és alkalmazott kortárs, hogy kölcsönös támogatással dolgozhassanak megélhetésükért, és együtt munkálkodva harcolják ki pályánk jobb jövőjét, a magyar gyógyszerészet feltámadását! Adja a jó Isten, hogy úgy legyen!