Gyógyszerészek Lapja, 1935 (30. évfolyam, 1-24. szám)
1935-01-01 / 1. szám
4. oldal. GYÓGYSZERÉSZEK LAPJA 25. szám, ez a lap. De nem folytatom, mert ez az egy példa is elég az alkalmazott gyógyszerészek átfogó szemléletének igazolására. Ez a szemlélet mutatja meg nekünk ezúttal is a gyógyszerészet szerkezetét és vezet bennünket a gyógyszerészi közérdek helyes felismerésével a magunk kívánságainak változatlan isrtartására és készteti az alkalmazotti kart a jóléti intézmény első lépése után immár kétség nélkül a ményteljes küzdelem megalkuvás nélküli és fokozott erővel való tovább vitelére. A gyógyszerészeinek régebbi kettős — tulajdonosi és alkalmazotti — tagozódása ma négy fő (■tényezővé alakult: tulajdonosok, alkalmazott gyógyszerészek, „további gyógyszerészi munkálatokat nem igénylő gyógyszereket előállító" vállalatok és a közüzemi gyógyszertárak. Egy szó sem kell annak az igazolására, hogy minden adottságunk és vágyunk a gyógyszertárak mellé állít bennünket. Azt sem kell igazolnunk, hogy ennek az elhelyezkedésünknek sokkal inkább megfelelünk, mint a gyógyszerészi érdekek sokszor leghangosabb védelmezői, a specialitást gyártó gyógyszerészek. De ahogy a kívánságaink felállításában józanok, megfontoltak és előrelátók vagyunk, érdekeink számbavételénél sem szeretjük a viszonzatlan szerelmet. Szívesen elismerem, hogy az utóbbi időben a gyógyszertártulajdonosok vezetősége bizonyos megértéssel fogadta, ha nem is a kívánságainkat, de legalább a jóléti intézmény tényét. E jóindulat százszorosát mi, alkalmazott gyógyszerészek régesrégen kiérdemeltük és verejtékes munkánkkal megszolgáltuk, az érdekképviseletünk pedig egészséges politikájával tudomásul és számításba is vette. Azonban a csak a nem-ellenzésig, a nem-elgáncsolásig terjedő jóindulat édes-kevés, a gyógyszertártulajdonosok határozott és pozitív támogatással tartoznak nekünk. Ugyanolyan hátsógondolat nélküli mellékállást várunk tőlük, mint ahogy mi a jogosítványok élvezői mellé álltunk és igen számottevő segítséget jelentettünk a taxaügy sikerében és ahogy az OTI ügyben is a közérdek mellett vonultatjuk fel nem jelentéktelen erőnket. Itt van végre a tanulság felismerésének huszonnegyedik órája, végre a jogosítvánnyal bíróknak is meg kell látniok, hogy helyesebb, ha fegyvereiket nem az alkalmazottak ellen élezik ki, hanem igyekeznek ósdi felfogásukat újabb megfontolás alá venni. Be kell látniok, hogy a gyógyszerészet élet titka a konstrukciója, az a szerkezet, melyben a két tagozat egymás mellett küzd a gyógyszerészetért a gyógyszertáron kivüli erők ellen. Az együtthaladás fenntartásához azonban maradéktalan megértés kell, az, hogy ne csak mi szeressük a pályánkat, de a gyógyszerészet se legyen mostoha hozzánk. Az kell, hogy ne csak az éhezőknek adjon a jóléti intézmény kegydíjat, de a dolgozók is az éhbér helyett elegendő kenyérhez jussanak, kell az emberséges szolgálati viszony és elsősorban a kérpótlék, hogy az alkalmazott gyógyszerész ne könnyedén és könynyelműen elhasználható munkaeszköz, hanem munkatárs legyen. Mi mindezt változatlanul követeljük. Erőnk az erkölcsi igazság felismerésével növekedett és az alkalmazott gyógyszerészek további tömörülésével még növekedni fog. A jóléti intézmény első esztendeje az O. Gy. O. E. megerősödésének az éve lesz. A harmincéves háborúnk békéjének, a jóléti intézmény létesítésének pillanatát nem zavarom meg a távolmaradóknak szóló szemrehányással, de nem is érzem ennek szükségét, mert az eredményeink után senki alkalmazott gyógyszerész nem vonhatja ki magát a csatlakozás kötelezettsége alól. Szükség van minden erőnkre, ha még további eredményeket akarunk elérni. És várjon ki elégszik meg az eddigiekkel! A jól végzett munka nyugalma csak akkor fog osztályrészünkül jutni, ha a gyógyszerészet testének minden tagja megérti egymást és elismerve egymás jelentőségét, valóban egymásért szorgoskodik. Állásnélküli kartársaimhoz! Rideg nyomdabetűkön keresztül szeretném átvinni minden kartársam lelkébe azt a nagy örömöt, mely bennünket karácsony szent havában ért. Különösen azoknak a bensőséges perceknek érzését, mely bennünket eltöltött, amikor alkalmunk volt mélységes hálával kifejezni forró köszönetünket Kádár mint tanácsos úr őméltóságának. Ugyanezeket az érzéseket tolmácsoltuk Atzél tanár úr,nak is. A nagy nyilvánosság előtt is le kell rójuk válóinkat magas pártfogóink iránt. Mert ezentúl az alkalmazott gyógyszerész törvényesen rendezett viszonyok között, diplomás emberhez méltóan élő egyén lesz. Kartársaim, ne legyetek tovább közönyösek! ürüljetek velünk, hiszen a Ti jövőtökről van szó. Jöjjetek közénk, ha még nem volnátok O. Gy. O. E. tagok s mindenki hozzon magával egy-egy új tagot. Csak a tömörülés ad erőt, csak mindnyájunk egységes akarata ad az egyesületnek tekintélyt, a vezetőségnek buzdítást a további kitartásra. Ha mindnyájan egy táborban leszünk, hamarabb és biztosabban érünk el a végcélhoz — a szebb jövőhöz. Az állásnélküliek intézőbizottsága nevében: CZIRA JENŐ vál. tag , a bizottság elnöke.