Állami Gimnázium, Gyöngyös, 1877

A középkor gyászos szakában m­­itatkozott tisztább fényt, a hős lel­kek kiemelkedését a népvándorlások és egyéb pusztító hadak véres nyomai elől a zárdák csendes falai közé vonult classikai iroda­lomnak köszönhetjük; a világrendítő események lezajlása után pedig, mintegy a 15-ik században, a zárdák csaknem kizáróla­gos ápolása alól kimenekülvén, a feltalált nyomdászat ereje által töméntelen, seregben előállítva hatalmas táborként szállta meg Európa főbb városait, és a rabság helyére szabadságot, halál nyomára életet, homályra fényt varázsolt. 6) Az újabb irodalmak közt egy sem nyerhetett általános el­ismerést anélkül, hogy rá a görög és latin írók örökbecsű példá­nyai lényeges befolyást nem gyakoroltak volna, mert hiszen tör­ténelmileg megállapított tény, miszerint a különféle nemzetek csakis az ó világ classikusainak szorgalmas olvasása által fölébredett nemesebb ízlés folytán kezdették meg anyanyelvüket az elsajátított tökéletesebb alakú minták után idomítani és pallérozni. De elvi­­tázhatatlan az is, hogy a classikas irodalom az ifjúság fogékony keblébe ültetve, egyik nemzedéktől a másiknak becses örökség gyanánt áthagyományozhatván, sikeres hatását az emberi szív ne­mesítésére el nem téveszthető. — Virgilius nemcsak az egész középkor legnagyobb tiszteletének tárgya vala, hanem a mai olaszok is nagy mesterüket tisztelik benne. És ki nem tudja, hogy az angol irodalom óriása , Sh­akespeare műveinek legfenségesebb tár­gyait a régi classikusokból merité? Ugyanazon ország legjelesebb szónokai is az ősvilág szónokai után képezék magukat. Mellőzve azt, hogy Lessing, az újabb német irodalom alkotója, minden la­pon elárulja a classikusokban való jártasságát: mily tényezők emelték Schillert és Göthét minden nép és kor leghíresebb költői közé? A klassikai tanulmányok. Ezeknek nyomai néhány hírneves honi íróinkon is félreismeretlenek, mint: Berzsenyiig Csokonaiig Kiss Jánoson és Kölesein. c) A klassikai irodalom szorgos tanulmányozásából fejtett ki közelebbi időben az ítészet is, mely a régiségek tárgyias vizsgálá­­sát és alapos tudományát, az irodalom történetét és a hitrege tu­dományt hozta meg. Sőt a bölcsészet történelme is a classikai irodalomból vette kiindulási pontját. Végre a classikai nyel­vészet varázskebléből keletkezett a nyelvek tudománya is. Mert m­íg az eszélyes nyelvészek a görög és római nyelvet fáradhatlan buzgalommal aknázgatták és annak bámulatos szerkezetét és fino­mul észlelt sajátságait alapelveikre visszaterelgették, azt vevék böl­csen észre, hogy a classical nyelvészet nemcsak az irodalom meg­értésére hasznos, hanem már önmagában is, mint az emberi szelle­mek szervesképe, oly nagy kincs, hogy bármily fáradsággal járna is

Next