Állami gimnázium, Gyöngyös, 1915
kesedett. Ezért tartotta éveken át úgy Szolnokon, mint itt Gyöngyösön is a március 15-iki vagy az április 11-iki iskolai, meg hazafias ünnepélyeken a beszédeket. Ilyenkor egészen elemében volt. Megvolt hozzá a szükséges orgánuma is. Hévvel és hazafias lelkesedéssel előadott beszédei mindenkor nagy hatást keltettek és ezeket rendesen az évi Értesítőben is közreadta úgy itt, mint Szolnokon. Nemde különös véletlen, hogy épen március idusán némult el az az ajk, amely e napon volt éveken át oly annyira beszédes?!! * * ❖ Fájdalom, most már az ő lelkesedő szíve és tüzes temperamentuma is elcsendesült. Alig néhány hónapi nyugalmát az örökös nyugalommal kellett felcserélnie. Nem hadakozik már többé, nem is ingerli a világháború kegyetlen dúlása, amely pedig egyetlen fia miatt végtelenül izgatta és betegsége mellett talán halálát is sietteté. Az ő életéből is ezen elv sugárzik felénk tanulságul: »Élőké a munka és a küzdelem, — a halottaké a béke és a kegyes megemlékezés!«