Állami Tanítóképezde, Győr, 1907
6. Utazás Bergeniciába. Élőkép. Alakították : Flóris Margit. Jack Margit I. o. t. Kramolin Ilonka II. o. t., Wennes Magda III. o. t. 7. Ének. Szomorúan szól a magyar nóta — Kérdi lelkem fütöl-fától. Énekelték: Bayer Mariska V. o. t. Kalmár Karolin IV. o. t. Meskó Teréz IV. o. t. és Szalay Teréz IV. o. t. 8. Szavalatok. Harc után. — Molnár Margit IV. o. t. Előre. — Soós Anna VI. o. t. 9. Élőkép. Ha madarat látok . . . Alakították : Karsay Jolánka IV. tan. jel.. Fehér Margit, Flóris Margit, Korém Józsa, Rácz Zsuzsika, Velsz Gizella 1. o. t. Glück Ilona, Latesz Edith, Markovszky Magda, Nyáry Paula 11. o. t. Stinner Katalin, Schöpf Ilonka III. o. t., Erős Erzsébet IV. o. t. Tanulmányi utazások és kirándulások. 1. Tanulmányi utazásunk Gömör vármegyébe. 1908. augusztus 29-ikétől szeptember 3-ig bezárólag. Útirány : Győr — Budapest - Salgótarján—Rimaszombat — Tiszolcz— Vereskő— Murány—Dobsina—Rozsnyó—Tornalja—Aggtelek—Miskolcz — Győr. Mint a fennközölt vázlatból kitűnik, szépséges Gömör vármegyébe tett utunknak természeti ritkaság és nevezetesség tekintetében kiemelkedő pontjai Dobsina és Aggtelek voltak, a jég- és cseppkőbarlanggal. Ezek köré csoportosult utunknak többi része, melyek nemkülönben lépten-nyomon, szebbnél-szebb hasznos látványossággal gyönyörködtették lelkünket. Legelső megállási helyünk Salgótarján volt. Itt az acélgyári és palackgyári különféle munkálatok tüzetes megtekintése közben, melyet a szíves kalauzolás folytán, értékes magyarázat kísért, növendékeink ismereteket szerezhettek a magyarországi gyáripar egyik legfontosabb ágának fejlődéséről és a gyári munkák előállításával járó nehéz, eléggé nem méltányolható, fáradságos munkáról. Utunk innen egyenesen Rimaszombatba vitt éjjeli szállásra, hol a másnap délelőtt folyamán a kies fekvésű, fejlődésben lévő szép kis megyei székhely megtekintése mellett, a nemzeti kincsekben gazdag helyi muzeum, a vármegyeház — benne Feszty Árpádnak, a Murányi Vénuszt ábrázoló remek festményével — Tompa Mihály szobra, születésháza, a gyermekmenhely, a konzervgyár megszemlélése tartotta fogva a legélénkebb érdeklődéssel lelkünket. Erre következett a festői vidéken vezető utunk Tiszolcon át Vöröskőre, melynek a fogaskerekű pályán húzódó része különösen az elragadtatás hangjait csalta ki belőlünk. Majd Vöröskőn megszállván, másnap kocsiúton, a nehezebben járható helyeken gyalogúti megszakításokkal tettük meg érdekes kirándulásunkat a történelmi vonatkozásokban oly rendkívül gazdag murányi vár romjaihoz Csak szétszórt romok jelzik már a Murányi Vénusz hajdan fényben ragyogó és zajos élettől hangos birodalmát. De megvan a várba felvezető régi út, kivehetők a várnak egyes részei, megmaradt helye Széchy Mária virágos kertjének és ha a vár legmagasabb pontjáról széttekintünk, a körülötte elterülő megragadó vidék, a távolban